A Nemzeti Választási Bizottság
261/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság T. P. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó1), valamint K. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 95/2024. (04.30.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezéseket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 9. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] A Dunakeszi Kistérségért Egyesület (2120 Dunakeszi, Tábor u. 4/B., a továbbiakban: Egyesület) képviselője 2024. április 29-én 11 óra 34 perckor személyesen kezdeményezte a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) az Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Pest Vármegyei Területi Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte az Egyesület létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy az Egyesület az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival.
[3] A TVB a határozatában rámutatott továbbá arra, hogy a bejelentett Egyesület képviseletére jogosult a bejelentéskor nyilatkozott arról, hogy az Egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[4] Fentiek alapján a TVB megállapította, hogy az Egyesület bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt a Ve. 132. §-a alapján jelölő szervezetként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán nyilvántartásba vette.
II.
[A fellebbezés tartama]
[5] Beadványozó1 az TVB 95/2024. (04.30.) számú határozatával szemben 2024. május 3-án 14 óra 29 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését a TVB-nél. A TVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. május 3-án 16 óra 09 perckor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).
[6] Beadványozó1 a fellebbezésében előadta, hogy a TVB 2024. április 29-én a 95/2024. (04.30.) számú határozatával vette nyilvántartásba az Egyesületet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi választásán jelölő szervezetként.
[7] Beadványozó1 megállapította, hogy a TVB ugyan vizsgálta a jogszabályok szerinti előírásoknak való megfelelést, azonban nem vizsgálta „mivel nem is szükséges vizsgálnia az egyesület rövidített nevét, és logóját”.
[8] Beadványozó1 véleménye szerint az egyesület rövidített neve megegyezik a Demokratikus Koalíció párt rövidített nevével, a minimális eltérés egy kis „e” betű. Álláspontja szerint ez alkalmas arra, hogy a választópolgárokat megtévessze.
[9] Beadványozó1 indokolásként előadta, hogy az egyesület rövidített nevének megjelenése nem zárja ki az összetévesztés lehetőségét, sőt a köztudatban éveken át meghonosodott Dk. megjelölést mintegy előnyére kívánja fordítani.
[10] Beadványozó1 kérte a fellebbezésének kivizsgálását, valamint az egyesület nyilvántartásba vételének törlését, különös tekintettel a választások tisztaságának megőrzése céljából.
[11] Beadványozó2 az TVB 95/2024. (04.30.) számú határozatával szemben 2024. május 3-án 14 óra 52 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését a TVB-nél. A TVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. május 3-án 16 óra 09 perckor elektronikus úton megküldte a Bizottságnak.
[12] Beadványozó2 a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdésére hivatkozva nyújtott be a TVB határozatával szembeni fellebbezését.
[13] Beadványozó2 a fellebbezésében hivatkozott a TVB 95/2024. (04.30.) számú határozat indokolásának [4] bekezdésére, amelyben a TVB megállapította, hogy az Egyesület képviseletére jogosult a bejelentéskor nyilatkozott arról, hogy az Egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[14] Beadványozó2 álláspontja szerint az Egyesület jelenleg is kiadója a Térségi Tények című hírportálnak, amelyhez Pest Vármegye Önkormányzatától folyamatosan anyagi támogatást kap. Véleménye szerint a hírportálon megjelenő közéleti hírek alkalmasak a választói akarat befolyásolására, amely miatt álláspontja szerint a fentiekben hivatkozott nyilatkozat valótlan.
[15] Beadványozó2 megítélése szerint a TVB 95/2024. (04.30.) számú határozata nem felel meg a Ve. 337/D. § (3) bekezdésének, ezért kéri a TVB határozatának megváltoztatását és az Egyesület nyilvántartásba vételének elutasítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezései a TVB ugyanazon határozata miatt kérik az Egyesület nyilvántartásba vételének törlését, vagyis a fellebbezések tárgya egymással összefügg, ennél fogva azok együttes vizsgálata és elbírálása végett elrendeli a fellebbezések egyesítését.
[17] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezések érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[18] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[19] A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
[20] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[21] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[22] A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés érdemi elbírálásának feltétele a kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a beadványozó saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat. Ennek vizsgálata során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság több végzésében [pl. 3081/2014. (IV. 1.), 3082/2014. (IV. 1.), 3097/2014. (IV. 11.) AB végzések] hangsúlyozta, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal - mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönti el” [legutóbb: Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzése].
[23] Beadványozó1 a fellebbezését mint a Demokratikus Koalíció Pest 5. Választókerület elnökeként terjesztette elő, azonban a jogorvoslati kérelmében saját lakóhelyét és személyi azonosítóját tüntette fel.
[24] A Bizottság joggyakorlatára figyelemmel rögzíti, hogy a szervezeti képviselet és a magánszemélyként való eljárás nem helyettesíti egymást, így az eset összes körülménye alapján az eljáró választási bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a beadványozó milyen minőségben járt el, és ennek eredménye alapján kell elvégezni a beadvány formai vizsgálatát [312/2019. (IX. 6.) NVB határozat].
[25] Tekintettel arra, hogy a Beadványozó1 a jogorvoslati kérelemben személyes adatait tüntette fel, a Bizottság megállapítja, hogy azt a Beadványozó1 magánszemélyként nyújtotta be.
[26] A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezésben a Beadványozó1 érintettségére nem hivatkozik, azzal kapcsolatban nem fejt ki semmilyen érvelést. A fellebbezés benyújtása vonatkozásában Beadványozó1 tekintetében az érintettséget megalapozná a jelölő szervezet státuszára való hivatkozás [Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzése] és a jelölti minőség is [Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú végzése], ugyanakkor az érintettség fennálltának igazolása a Beadványozó1 kötelezettsége, így ennek elmulasztása következményeit neki kell viselnie. A Bizottság Kúria által is megerősített joggyakorlata alapján az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, e tekintetben a kérelmező által előadott és igazolt tények vizsgálatára kerül sor [legújabban: Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzése].
[27] A Bizottság Kúria által megerősített joggyakorlata szerint az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy [Kúria Kvk.VI.39.407/2022/4. számú végzése], illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár [Kúria Kvk.V.39.513/2022/2. számú végzése], az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor [Kúria Kvk.VI.39.407/2022/4. és Kvk.V.39.513/2022/2. számú végzései].
[28] Tekintettel arra, hogy a Beadványozó1 érintettségéről nem nyilatkozott, így nem igazolt, hogy a fellebbezést a Ve. 221. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
[29] A Bizottság Beadványozó1 fellebbezésének kapcsán továbbá megállapítja, hogy az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalapot. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[30] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[31] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 fellebbezésében ugyan előadta, hogy az Egyesület rövidített neve véleménye szerint egy kis eltéréssel megegyezik a Demokratikus Koalíció rövidített nevével, ezért álláspontja szerint alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, ugyanakkor Beadványozó1 nem jelölte meg, hogy a jogsértéssel konkrétan mely jogforrás és annak pontosan mely szakasza, illetve bekezdése sérül.
[32] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 fellebbezése a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[33] Ezt követően a Bizottság Beadványozó2 jogorvoslati kérelmében foglaltakat tette vizsgálata tárgyává.
[34] Beadványozó2 fellebbezését a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján nyújtotta be, ugyanakkor az érintettségre vonatkozó jogszabályhely megjelölésén túl nem indokolta az ügyben való érintettségét.
[35] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[36] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó2 fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[37] A Bizottság továbbá rámutat arra, hogy Beadványozó2 fellebbezése nem tartalmazza a lakcímre vonatkozó adatot, amely a Ve. 224. § (3) bekezdés b) pontja szerint szintén kötelező tartalmi elem.
[38] A Bizottság végezetül megjegyzi, hogy Beadványozó2 hivatkozik ugyan a Ve. 337/D. § (3) bekezdésének sérelmére, azonban a jelenleg hatályos Ve. nem tartalmaz ilyen jogszabályhelyet, ezért a Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezése nem tartalmazza a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti alapját.
[39] A Bizottság Beadványozó2 fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, figyelemmel arra, hogy fellebbezésében nem támasztja alá érintettségét, valamint az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[40] A Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó1, valamint a Beadványozó2 fellebbezését érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a), a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt pedig a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjaiban foglaltakra tekintettel kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[41] A határozat a Ve. 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 134. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. §-án, 231. § (1) bekezdésének a) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. május 6.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke