A Nemzeti Választási Bizottság
235/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Ferenczik József (a továbbiakban: Beadványozó) jelöltként indulni szándékozó választópolgár által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 34/2024. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 3. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó 2024. április 25. napján 12 óra 43 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) választási csalás gyanúja miatt. Kifogását azonos szövegezéssel, az Új Magyar Birodalmi Mozgalom jelölő szervezet (a továbbiakban: Jelölő szervezet) nevében eljárva, a Nemzeti Választási Iroda hivatali kapujára is benyújtotta 2024. április 25. napján 12 óra 59 perckor. A kifogást a Beadványozó mint a Jelölő szervezet elnöke írta alá, ezen túl a kifogás szövegében semmilyen egyéb azonosító adat nem található.
[2] A kifogás szerint „[k]ép- és hangfelvétel készült arról, hogy a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra, valamint segítői súlyosan megsértették a választás tisztességes menetrendjét, a választási törvényt, ugyanis saját kialakítású, szerkesztésű és nyomtatású jelölőívekre gyűjtötték a főpolgármester-jelöltséghez szükséges aláírásokat.” Beadványozó a fentiek bizonyításaként a kifogáshoz fényképfelvételeket, valamint a vitatott kampánytevékenységet bemutató videó elérhetőségét csatolta.
[3] A kifogás a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös főpolgármesterjelöltjének tevékenysége ellen irányult, ezért a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 213. § (1) és (2) bekezdése alapján az NVB elnöke 2024. április 25. napján áttette azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB).
[4] Az FVB 34/2024. (IV. 28.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az FVB megítélése szerint nem volt megállapítható, hogy a Beadványozó a kifogást melyik, a Ve. 208. § szerinti jogosultságot megalapozó jogállás alapján nyújtotta be, mivel nem került feltüntetésre a természetes személy kifogástevő neve, lakcíme és személyi azonosítója, illetve jelölő szervezet vagy más szervezet esetén pedig annak bírósági nyilvántartásba vételi száma. A Beadványozó elmulasztotta továbbá a jogszabálysértés megjelölését is: a „választás tisztességes menetrendjét, a választási törvényt” fordulat nem kellően részletes kifejtése a jogsértésnek.
II.
[A fellebbezés tartama]
[5] Beadványozó az FVB 34/2024. (IV. 28.) számú határozatával szemben 2024. április 29. napján 10 óra 57 perckor a Nemzeti Választási Iroda hivatali kapuján keresztül nyújtott be fellebbezést. A Fővárosi Választási Iroda a fellebbezést az ügy iratanyagával együtt 2024. április 29. napján 13 óra 24 perckor felterjesztette.
[6] Beadványozó fellebbezésében egyfelől azért sérelmezi az FVB határozatát, mert megállapítható, hogy a „panasz benyújtásának módja elektronikus aláírással történt (…) a jelölő szervezet cégkapujáról mint jelölt. Továbbiakban most, megelőzve az esetleges bármely adat hiányát, így azt feltüntetve újból EPAPIR-on” nyújtja be azt.
[7] Az FVB által a jogszabálysértés megjelölésének hiányával kapcsolatban tett megállapítást is vitatja a Beadványozó, mivel „a panasz egyértelműen leírja, továbbá a kép- és videó felvétel egyértelműen megmutatja a Választási eljárásról szóló törvény megsértését”. A Beadványozó véleménye szerint a panaszolt cselekmények sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti alapelveket, valamint a kifogáshoz csatolt „felvételeken tisztán és jól látszik” a Ve. 121. § (1) bekezdésében foglaltak semmibevétele, ezért az így gyűjtött ajánlásokat érvénytelennek kell minősíteni.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[9] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[10] A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
[11] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[12] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[13] Az NVB rögzíti, hogy a fellebbezés érdemi elbírálásának feltétele a kérelmező Ve. 221. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a beadványozó saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat. Ennek vizsgálata során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság több végzésében [pl. 3081/2014. (IV. 1.), 3082/2014. (IV. 1.), 3097/2014. (IV. 11.) AB végzések] hangsúlyozta, hogy „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal - mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti -, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönti el” [legújabban: Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzése].
[14] Beadványozó a Jelölő szervezet cégkapuján keresztül terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, amely tartalmazza a Jelölő szervezet székhelyét és bírósági nyilvántartásba vételi számát, illetve két helyen is rögzítésre került az a tény, hogy a Beadványozó a Jelölő szervezet elnöke. A Beadványozó ugyanakkor lakóhelyét és személyi azonosítóját is feltüntette a fellebbezésben, kiemelve, hogy „mint az Új Magyar Birodalmi Mozgalom jelölő szervezet főpolgármester jelöltje” terjeszti elő azt. A Beadványozó olyan nyilatkozatot is tesz, hogy „jogosultságom a fent leírt Új Magyar Birodalmi Mozgalom főpolgármester-jelöltjeként járok el”.
[15] A választási informatikai rendszer adatai szerint a Beadványozó az általa igényelt ajánlóíveket 2024. április 20. napján átvette, azonban főpolgármesterjelöltként még nem került bejelentésre.
[16] Az NVB joggyakorlatára figyelemmel rögzíti, hogy a szervezeti képviselet és a magánszemélyként való eljárás nem helyettesíti egymást, így az eset összes körülménye alapján az eljáró választási bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a beadványozó milyen minőségben járt el, és ennek eredménye alapján kell elvégezni a beadvány formai vizsgálatát [312/2019. (IX. 6.) NVB határozat]. A fellebbezésben tett nyilatkozatokra, valamint arra tekintettel, hogy a Beadványozó a jogorvoslati kérelemben személyes adatait is feltüntette, az NVB megállapítja, hogy azt a Beadványozó mint jelöltként indulni szándékozó választópolgár nyújtotta be.
[17] A fellebbezésben a Beadványozó nem jelöl meg semmilyen érintettségi okot. A Beadványozó mint főpolgármesterjelölt lép fel, de ezt a nyilatkozatot nem érintettségének alátámasztása érdekében teszi, és jelöltként történő nyilvántartásba vétele hiányában a jelölti státuszra történő hivatkozás nem is lenne alapos. Bár a fellebbezés benyújtása vonatkozásában az érintettséget megalapozná a Jelölő szervezet státuszára való hivatkozás [Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzése] és a jelölti minőség is [Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú végzése], az érintettség fennálltának igazolása a Beadványozó kötelezettsége, így ennek elmulasztása következményeit neki kell viselnie. Az NVB Kúria által is megerősített joggyakorlata alapján az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, e tekintetben a kérelmező által előadott és igazolt tények vizsgálatára kerül sor [legújabban: Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzése].
[18] Az NVB Kúria által megerősített joggyakorlata szerint az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy [Kúria Kvk.VI.39.407/2022/4. számú végzése], illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár [Kúria Kvk.V.39.513/2022/2. számú végzése], az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor [Kúria Kvk.VI.39.407/2022/4. és Kvk.V.39.513/2022/2. számú végzései].
[19] Tekintettel arra, hogy a Beadványozó érintettségéről nem nyilatkozott, így nem igazolt, hogy a fellebbezést a Ve. 221. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be.
[20] Az NVB megjegyzi, hogy amennyiben a fellebbezés érdemi elbírálásának feltételei biztosítva volnának is, még e körülmény fennállása esetén sem vehetné figyelembe a Beadványozó által pótlólag, kizárólag a fellebbezésben megjelölt hivatkozásokat a kifogás benyújtását megalapozó jogállás és a jogszabálysértés vonatkozásában.
[21] A Bizottság következetes (lásd 58/2015., 13/2016., 129/2016., 133/2018. 951/2018., 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. és a 207/2022. számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} joggyakorlata szerint a Ve. valamennyi jogorvoslati kérelem kapcsán egységesen rendelkezik. A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kapcsán rögzíti, hogy [a] kifogásnak tartalmaznia kell”, míg a 224. § (3) bekezdése a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tekintetében rögzíti ugyanezt, „[a] fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhelyek nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a jogorvoslati kérelemnek, így a fellebbezésnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kérelemnek kell tartalmaznia minden, a Ve.-ben előírt kötelező tartalmi elemet – a fellebbezés esetében a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat – annak érdekében, hogy az érdemi elbírálásra alkalmas legyen. a jogorvoslati kérelem benyújtásával a kérelem eloldódik annak előterjesztőjétől. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek, illetve a bíróság szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a jogorvoslati kérelem elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek, illetve a bíróság munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) és 224. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne. Amennyiben tehát a Beadványozó lakcímét vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát a jogorvoslati kérelemben elmulasztotta megjelölni, még ha azokat a kérelem valamely csatolmányában szerepeltette is, az érdemi vizsgálat feltételei nem állnak fenn [Kúria Kvk.III.37.998/2010/3. és Kvk.II.38.030/2014/3.számú végzései].
[22] Az NVB mindezek alapján a fellebbezést a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 134. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdésének d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 30.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke