A Nemzeti Választási Bizottság
234/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság G. F. Zs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság 24/2024. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] A Gyulai Polgárok Együttműködéséért Egyesület képviselője (5700 Gyula, Hajnal u. 25., a továbbiakban: Egyesület, jelölő szervezet) 2024. április 22. napján kezdeményezte a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése alapján a Békés Vármegyei Területi Választási Iroda a bejelentést követően ellenőrizte az egyesület létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás). A TVB a 2024. április 24-én kelt, 24/2024. számú határozatában megállapította, hogy az Egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival.
[3] A TVB megállapította továbbá, hogy a szervezet képviseletére jogosult a bejelentéskor nyilatkozott arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[4] Mindezek alapján a TVB a 24/2024. számú határozatában megállapította, hogy az Egyesület bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt a Ve.132. §-a alapján jelölő szervezetként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán nyilvántartásba vette.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó a TVB 24/2024. számú határozattal szemben 2024. április 27. napján 15 óra 10 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Békés Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz.
[6] Beadványozó érintettsége kapcsán előadta, hogy Gyula város aktív választójoggal rendelkező választópolgára, „aki mind az egyéni választókerületi képviselőválasztáson, mind a polgármester-választáson a 2024. június 9. napjára kitűzött általános választáson részt kíván venni”. Előadta továbbá, hogy „az Egyesület által elkövetett jogszabálysértés közvetlen hatással bír” jogai gyakorlására, ugyanis a választójoga „gyakorlása során megtévesztő helyzetbe kerülhet, az Egyesület rosszhiszemű magatartása következtében”.
[7] Beadványozó előadta, hogy a TVB a Ve. 132. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vette az Egyesületet. Beadványozó előadta továbbá, hogy „az Egyesület adattartalma a közhiteles nyilvántartásban rendkívül hiányos, megállapítható, hogy az Egyesület adatai vonatkozásában - így új vezető tisztségviselő bejelentésére vonatkozóan sem - nem került sor változásbejegyzési eljárás megindításra 2012. július 1-jét követően. Márpedig - függetlenül attól, hogy az alapításkori jogi környezet más volt- az új Ptk. szerint (a kötelező áttérést követően) a 3:79.§ (1)-(2) bekezdései alapján új vezető tisztségviselők megválasztására már sort kellett volna keríteni.”
[8] Beadványozó a fentiek alátámasztására beemelte az Egyesület civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában szereplő adatai közül a szervezet képviselőire vonatkozó részt képernyőfotó formájában, amelyen látszik, hogy az Egyesület képviselője Galbács Mihály (elnök). Ugyanakkor Galbács Mihály vonatkozásában a nyilvántartásban a „képviseleti jog terjedelme”, a „képviseleti joggyakorlás módja”, a „megbízás időtartama”, a „megbízás megszűnésének időpontja”, valamint a „megszűnés tényleges időpontja” rovatokban „nincs bejegyezve” szerepel, mint adat.
[9] Beadványozó álláspontja szerint megállapítható, hogy „az Egyesület jelölő szervezetként történő bejelentése csak Galbács Mihálytól származhat, illetve az is, hogy Galbács Mihály a bejelentés időpontjában nem rendelkezett érvényes közgyűlési felhatalmazással arra, hogy az Egyesületet képviselje”. Beadványozó szerint Galbács Mihály a TVB-t megtévesztette akkor, amikor az Egyesülete képviseletében járt el előtte.
[10] Beadványozó előadta, hogy az Egyesület megsértette a Ve. 2. §-ának (1) bekezdés a) és e) pontjai szerinti - a választás tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó - alapelveket, hiszen - Beadványozó álláspontja szerint - egyrészt „úgy gyakorolja jogát az Egyesület, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akart szabad kifejezését korlátozza, a választókat megtéveszti és ezáltal politikai ellenfelei választási esélyeit csökkenti”, másrészt mivel az Egyesület képviselője Beadványozó szerint rosszhiszeműen elfedte az Egyesület képviseletére vonatkozó jogszerű felhatalmazásának hiányát az Egyesület képviselete valamint jelölő szervezeti bejelentése vonatkozásában.
[11] Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB, Bizottság), hogy a TVB 24/2024 (IV.24.) számú határozatát változtassa meg.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[13] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[14] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[15] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[16] A Kúria „az Alkotmánybíróság 3081/2014.(IV.01.) döntésére is figyelemmel már a választási ügyek minden típusára nézve megfogalmazta, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló (pl. Kvk.II.37.111/2014.2.,Kvk.I.37.493/2014/3.,Kvk.III.37.182/2014/3.,Kvk.IV.37.196/2014/2.,
Kvk.I.37.439/2014/2.,Kvk.V.37.489/2014/2.,Kvk.V.37.985/2019/6.,Kvk.VI.38.250/2019/4. számú végzés).” { Kvk.I.39.275/2022/4. Indokolás [13]}
[17] A fentieket megerősítve a Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzésében ismételten foglalkozott a kérdéssel s összegezte, hogy „az érintettség kérelmező általi igazolásának követelményét, annak teljesítését a Kúrai már több ügyben vizsgálta, ennek során rögzítette, hogy az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.), az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4., Kvk.V.39.513/2022/2.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalmaként a Kúria rögzítette, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.” {Indokolás [10]}
[18] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).” {Kvk.III.37.322/2019/3. végzés, Indokolás [7]; Kvk.II.37.515/2019/2.végzés, Indokolás [22]}
[19] A következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}.
[20] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mint magánszemély nyújtotta be fellebbezését, amely során az érintettség alátámasztására fellebbezése tartalmazott megállapításokat, azonban nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna.
[21] Figyelemmel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény.
[22] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 1. § c) pontján, 10. §-án, 132. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 224. § (1) - (3) bekezdésein, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 30.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke