A Nemzeti Választási Bizottság
6/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság M. N. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 1/2015. (01. 10.) OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. január 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az OEVB 1/2015. (01. 10.) számú határozatával Kásler Árpádot, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt jelöltjeként a Veszprém megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2015. február 22-re kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson jelöltként nyilvántartásba vette. Az OEVB határozatában megállapította, hogy a jelölt által 2015. január 6-án leadott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma elérte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában rögzített, az egyéni választókerületben való jelöléshez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az egyéb törvényes feltételeknek megfelelt.
II.
A beadványozó 2015. január 12-én faxon fellebbezést nyújtott be az OEVB határozata ellen. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy Kásler Árpád jelöltté válásához gyűjtött ajánlások „összegyűjtésének ideje és körülményei, valamint az interneten az ő tevékenységéről szóló írások alapvetően felvetik gyanúját annak, hogy az aláírások egy része esetleg nem valós”. A fellebbező szerint, ha valaki az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának eljárása alkalmával gyűjtött ajánlásokat tartalmazó ajánlóíveket lefénymásolta, mielőtt azt az illetékes választási bizottsághoz benyújtotta volna, olyan adatbázissal rendelkezik, mely jelentősen megkönnyíti a jelen időközi választáson jelöltté váláshoz szükséges ajánlások megszerzését. A fellebbező vizsgálta A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártnak az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán elért eredményeit, valamint azt, hogy akkor az ajánlásokat mennyi idő alatt gyűjtötték össze. Ezen tényekből megítélése szerint „felvethető”, hogy a Kásler Árpádnak az időközi választáson való jelöltté válásához gyűjtött ajánlások „nem mindegyike valós”. Álláspontja szerint „nehezen képzelhető el, hogy pár óra alatt a szükséges és még annál is több ajánlást meg tudta volna szerezni törvényes úton” a jelölt.
Beadványához mellékelte a „Kásler helyettese kipakol: 100 milliók, ciprusi út, választási csalások!” című cikket, melyben a párt korábbi kommunikációs helyettese akként nyilatkozik, hogy az ajánlásokat nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően gyűjtötték.
A beadványozó fellebbezésében leírja, hogy tudomása van arról, hogy a választási bizottság lehetőségei „nagyon szűkösek ahhoz, hogy gyanúmra és kétségeimre” választ adjon, valamint, hogy nincs lehetőség arra, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán gyűjtött ajánlásokat és a jelen eljárás során gyűjtötteket a választási szervek összevessék. Mindezek ellenére azonban megítélése szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjainak, a 14. § (1) bekezdésének, a 43. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdéseinek, a 44. § (2), a 120. § (1) és a 122. § (2) bekezdésének, a 123. § (1) és (4) bekezdéseinek, valamint a 126. § c) pontjának rendelkezése megalapozza, hogy gyanúja alapján a Nemzeti Választási Bizottság másodfokú eljárás keretében megvizsgálja az elsőfokú eljárást és az az alapján hozott határozat jogszerűségét.
A beadványozó fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az általa leírt körülmények azt a gyanút keltik benne, hogy a Kásler Árpád jelöltté válásához gyűjtött ajánlóíveken lévő személyek aláírásai közül nem mindegyik valós, ezért jogsértő az elsőfokú határozat. Kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését és azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság vizsgálja meg az ajánlóíveken szereplő ajánlások valódiságát. Kérte továbbá, hogy a Bizottság tegyen javaslatot a jogalkotó felé az ajánlóívekkel kapcsolatos visszaélések érdekében a hatályos szabályozás módosítására.
III.
A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése kimondja, hogy a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a 223. § (3) bekezdés szerinti jogalap megjelölése.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria több eseti döntésében rögzített – 225/2014. NVB határozat - Kvk.I.37.221/2014/2.; 685/2014. NVB határozat -Kvk.II.37.326/2014/3.; 593/2014. NVB határozat - Kvk.37.309/2014/2. számú határozat – következetes joggyakorlata szerint a jogszabálysértésre hivatkozás törvényi követelménye több a jogszabályhely(ek) puszta megjelölésénél. A fellebbezés esetében a kérelem jogalapjának megjelölése azt jelenti, hogy a beadványban megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódón a fellebbezőnek azt is rögzítenie kell kérelmében, hogy mi volt a konkrét jogszabálysértés, melyet határozott tényállítással, bizonyítékkal és jogi okfejtéssel kell alátámasztania.
A fellebbező jogorvoslati kérelmében konkrét tényállítás, bizonyíték és jogi okfejtés nélkül hivatkozik arra, hogy a Kásler Árpád jelöltként való nyilvántartásba vételéhez szükséges ajánlások egy része érvénytelen, mert azok nem azon választópolgároktól származnak, akik adatai az ajánlóíveken feltüntetésre kerültek.
A fellebbező jogorvoslati kérelmében többször is rögzíti, hogy fentieket leginkább gyanítja, illetve valószínűsíti. Vélelmét pedig többek között egy újságcikkben megjelent állításra alapozza, melyből azonban nem derül ki, hogy az melyik, a 2014. évben tartott általános választással kapcsolatban hangzott el, valamint A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártnak a 2014. évi országgyűlési képviselők választásán a Veszprém megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben elért eredményére, illetve abban az eljárásban az ajánlások gyűjtésére felhasznált időtartamra építi. Ezen felvetéseket állítja szembe jogorvoslati kérelmében azzal, hogy a Veszprém megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2015. február 22-re kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választás eljárása során Kásler Árpád a leghamarabb 2015. január 5-én kiadott 200 db ajánlóívből 2015. január 6-án 199-et az illetékes választási irodának átadott és az ajánlóíveken szereplő ajánlások száma elérte a nyilvántartásba vételhez szükséges törvényi minimumot.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fellebbező beadványában foglalt – az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásával kapcsolatos információkból levont – következtetések és feltételezések, valamint a mellékelt cikkben elhangzott kijelentések nem értékelhetők bizonyítékként a Kásler Árpád részére az időközi választáson való nyilvántartásba vétele érdekében gyűjtött ajánlások érvénytelensége bizonyítására. A beadványozó által megfogalmazott felvetések és gyanúk – éppen azért mert azokat maga a fellebbező is csak feltételezi – nem alkalmasak a Ve. 123. § (4) bekezdésében foglaltak alátámasztására, vagyis arra, hogy az ajánlásokat, illetve azok egy részét a Ve.-ben foglalt ajánlási szabályok megsértésével gyűjtötték, melynek következtében azok érvénytelenek.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve.-nek a fellebbezés benyújtására vonatkozó szabályai nem teremtenek lehetőséget arra, hogy konkrét, ténybeli alátámasztás nélkül, kizárólag a törvényi rendelkezéseket idézve terjesszen elő a beadványozó jogorvoslati kérelmet.
A fellebbező által általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés nem teremt alapot az OEVB döntésének felülvizsgálatára és az ajánlások újbóli ellenőrzésére. A közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalás ugyanis nem elegendő arra, hogy a jelölt nyilvántartásba vételéről hozott 1/2015. (01. 10.) számú OEVB határozat törvényességét kétségbe lehessen vonni.
A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem jogalapját. Ismételten hivatkozva a Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság következetes gyakorlatára, a Bizottság megállapítja, hogy e tekintetben nem elegendő csupán feltüntetni a jogszabályi rendelkezéseket, hanem ahogyan az a fentiekben is rögzítésre került, ténybeli alátámasztása is szükséges a jogsértésnek.
Tekintettel arra, hogy a fellebbező beadványa – az által idézett – a Ve. 2. §, 14. §, 43. §, 44. §, 120. §, 122. §, 123. §, 126. § rendelkezéseinek megsértésére utaló tényállítást nem tartalmaz, a fellebbezésben foglalt jogszabályhely megjelölések a jogszabálysértésre való hivatkozásként nem értékelhetők.
A Ve. 231. § d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött.
IV.
A határozat a Ve. 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. január 15.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke