A Nemzeti Választási Bizottság
37/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 46/2015. (II. 19.) számú határozatát az alábbiak szerint részben megváltoztatja:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás azon részét, mely az automatizált hívásmódú telefonüzenet jogszabálysértő voltának megállapítására irányul, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az OEVB határozatát egyebekben helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. február 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Dr. Bősze Ferenc független képviselőjelölt 2015. február 18-án kifogást nyújtott be az OEVB-hez. Kifogásában egy levelét idézi, mely szerint olyan információhoz jutott, hogy automatikus telefonhívással a kormány egyik tagjának hangján az alábbi gépi üzenet érkezik a hívott félhez: „Ha nem szeretné, hogy Veszprémet elkerüljék a fejlesztések, szavazzon a Fidesz jelöltjére!”. A levél rögzíti, hogy egy ismerőse is megerősítette a hivatkozott tartalmú telefonhívást.
A kifogás ezen túl tartalmaz egy 2015. február 17-i és egy 18-i e-mail visszaigazolást arról, hogy a küldők is kaptak a fentiek szerinti automata telefonhívást. A kifogás ezt követően szintén egy e-mail visszaigazolás alapján az alábbiak szerint rögzíti az automata telefonhívás tartalmát:
„Ha Ön nem szeretné, hogy Veszprémet a jövőben elkerüljék a fejlesztések, szavazzon Némedi Lajosra, Némedi Lajos képes arra, hogy a munkahelyeket megvédje.”
Álláspontja szerint az automata telefonhívások tartalma sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakat.
A kifogástevő továbbá beadványához csatolta a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség szórólapját, melyet a kifogás benyújtásának napját megelőzően kapott. A kifogástevő idézte a szórólap tartalmának alábbi részletét:
„Ne engedjük, hogy a várost és a választókerületet elkerüljék a fejlesztések, s munkahelyek szűnjenek meg. Ezért arra kérem Önt, hogy február 22-én szavazzon bizalmat a FIDESZ-KDNP jelöltjének.” A kifogástevő álláspontja szerint a szórólap hivatkozott tartalma is sérti a Ve. 2 § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti, a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Álláspontja szerint az automata telefonhívás és a szórólap hivatkozott tartalma is azt helyezi kilátásba, hogy amennyiben nem a FIDESZ-KDNP közös jelöltje nyer az időközi választáson, úgy a Veszprém 01. számú országgyűlési egyéni választókerületet a FIDESZ büntetőövezetté minősíti és nem juthat hozzá azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek megilletik. Bizonyítékként az e-mail visszaigazolásokat és a csatolt szórólap másolatát jelölte meg.
A kifogást az OEVB 46/2015. (II. 19.) számú határozatában annak érdemi vizsgálatát követően elutasította. Az OEVB megállapította, hogy a telefonhívások nem értékelhetők bizonyítékként, mert nem került becsatolásra, hogy azok kiktől érkeztek. A szórólap vonatkozásában a bizottság megállapította, hogy az politikai véleményt tartalmaz ezért a választók megtévesztésére nem alkalmas.
II.
Az OEVB határozata ellen 2015. február 20-án a beadványozó elektronikus úton fellebbezést nyújtott be. Beadványában fenntartotta a kifogásában foglaltakat, megítélése szerint a szórólap általa idézett részlete nem tekinthetők politikai véleménynek az „kilátásba helyezett fenyegetés”. Az automata telefonhívásokkal kapcsolatban pedig rögzítette, hogy álláspontja szerint a törvénysértő telefonhívás bizonyításához elég a tartalmi megerősítés, nem szükséges a bejelentők személyét ismerni.
III.
A fellebbezés nem alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás két részből áll, első része egy automatizált telefonhívás, a második része egy szórólap tartalma vonatkozásában állítja azt, hogy az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Bizottság elsőként a kifogás azon részét vizsgálta, amely az automatizált telefonhívások tekintetében hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti eljárási alapelvek sérelmére.
A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint az írásba foglalt kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét és - ha a lakcímétől eltér - postai értesítési címét, valamint természetes személy esetén a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját. A Ve. 215. § c) pontja szerint, bármely, a fentiekben felsorolt kötelező tartalmi elem hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet.
A jogszabálysértés bizonyítéka kapcsán a jogszabály egyértelműen fogalmaz, annak csatolása a kifogástevő kötelezettsége. A jogszabálysértés bizonyítékára a Ve. nem tartalmaz taxatív felsorolást, a 43. § (2) bekezdése azonban rögzíti, hogy bizonyíték az, amely alkalmas a tényállás tisztázására és példálózó jelleggel rögzíti, hogy bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A bizonyítékot a beadványozónak az általa állított releváns tények alátámasztása érdekében kifogása benyújtásakor kell szolgáltatnia. A Nemzeti Választási Bizottság joggyakorlata szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, amikor nem állnak rendelkezésre olyan konkrét tények, melyek a jogszabályi rendelkezésekkel egybevethetők lennének.
A beadvány három úgynevezett e-mail visszaigazolást tartalmaz, mely a beadványozó állítása szerint ügyvédi irodája e-mail címére érkezett. Az e-mail visszaigazolások pedig egy dátumot, a címzett e-mail címét és két kijelentést tartalmaznak, hogy az illető kapott automatizált telefonhívást, valamint a harmadik visszaigazolás kizárólag a „gépi hang” által mondottakat tartalmazza.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tartalmából - ahogyan arra az OEVB is utalt - nem derül ki, hogy a hivatkozott automatizált telefonhívást pontosan ki és mikor kapta, az milyen telefonszámról érkezett, illetve kétséget kizáróan annak pontos tartalma sem állapítható meg, hiszen az üzenetet a kifogás kétféleképpen is idézi. A hivatkozott elektronikus levél-visszaigazolásokból az sem derül ki, hogy azok teljes tartalmát rögzíti a kifogás vagy azoknak csak egy részét.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogástevő beadványának a jogsértő automatizált telefonhívásra utaló része a kifogásban foglaltakat alátámasztó, írásbeli tanúnyilatkozatok hiányában nem tartalmaz egyértelmű, a jogszabálysértés megvalósulásának alátámasztásra és ezáltal a tényállás tisztázására alkalmas és értékelhető bizonyítékot.
Tekintettel arra, hogy a kifogásnak az automatizált telefonhívásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvek megsértésére vonatkozó része nem tartalmazza a jogsértést alátámasztó megfelelő bizonyítékot, ezért az a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság ezt követően a kifogás második részét vizsgálta, mely a kifogás mellékleteként csatolt szórólap tartalma vonatkozásában kérte a jogsértés megállapítását.
A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogás tárgyává tett „Ne engedjük, hogy a várost és a választókerületet elkerüljék a fejlesztések, és munkahelyek szűnjenek meg! (…) Ezért arra kérem Önt, hogy február 22-én szavazzon bizalmat a Fidesz-KDNP jelöltjének, Némedi Lajosnak.” kijelentés sem a választás tisztaságának, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésére nem alkalmas. A sérelmezett állítás ugyanis olyan kijelentés, melynek valódisága nem bizonyítható, hiszen egy vélelmezett jövőbeni esemény esetleges bekövetkezésére utal.
A szórólap hivatkozott tartalma tehát egyértelműen politikai véleményéként értékelhető kijelentés, melynek célja a választópolgári akarat olyan irányú befolyásolása, amely a választópolgárokat a FIDESZ-KDNP közös jelöltjére való szavazásra buzdítja.
Fenti érvelést erősíti a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.211/2006/3.számú végzésében elfoglalt hasonló álláspont is. A Legfelsőbb Bíróság hasonló ügy kapcsán hozott eseti döntésében az alábbiakat rögzítette:
„Ezzel szemben a jelen felülvizsgálati kérelemben sérelmezett kijelentés és hirdetés valótlansága nem bizonyítható, mivel egy vélelmezett jövőbeni szándékot tükröz. Annak megállapítása, hogy választási győzelmük esetén a jelölő szervezetek milyen kormányzati intézkedéseket fognak végrehajtani, bizonyíthatatlansága miatt meghaladja a választási jogorvoslat kereteit. A jelölő szervezetek választási programjának minősítése, illetve a választási ellenfelek részéről történő értelmezése vagy magyarázata ezért nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértésének megállapításához.”
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság osztja az OEVB-nek a kifogás második része vonatkozásában tett megállapítását, mely szerint a kifogásolt szórólap tartalma nem alkalmas a választók megtévesztésére.
A Ve. 231. § (5) bekezdés szerint a választási bizottság a (4) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása eredményeképp a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a fent leírt indokok alapján az OEVB 46/2015. (II. 19.) számú határozatának részleges megváltoztatásáról döntött oly módon, hogy a kifogás első részét érdemi vizsgálat nélküli elutasította, míg a kifogás második részében az OEVB határozatát helybenhagyta.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 141. §-án, a 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 215. § c) pontján, a 220. §-án, a 231. § (4)-(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. február 22.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke