312/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

312/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezet (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (IV.03.) számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (2) bekezdését azzal, hogy Gödöllő területén elhelyezett „Országgyűlési Választás Április 3. Dr. Gémesi György Támogatom! Hohn Krisztina X” feliratú választási plakáton és az ott terjesztett, kifogás tárgyává tett szórólapon nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1.  Vécsey László országgyűlési egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 1-jén 13 óra 03 perckor személyesen eljárva kifogást nyújtott be az illetékes Pest megye 06. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz.
2.  Kifogástevő előadta, hogy Gödöllő területén több helyen olyan választási plakát került kihelyezésre, amelyen dr. Gémesi György Gödöllő polgármestere Hohn Krisztina a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd jelölő szervezetek közös jelöltjére való szavazásra buzdít, ám a plakáton a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (2) bekezdése szerinti kötelező elemek, így a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve nem került feltüntetésre.
3. A plakátokon túlmenően Kifogástevő kifogásolja azt, hogy Gödöllő területén olyan 2 oldalas szórólap került szétosztásra, amelynek egyik oldala megegyezik a vitatott plakáttal, a másik oldala pedig a plakáton szereplő személyek képmását és választási üzenetét tartalmazza. Kifogástevő rámutat, hogy a szórólap sem felel meg a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek.
4. Kifogástevő összesen 15 helyszínt jelöl meg, ahol a plakátok kihelyezésre kerültek.
5. Kifogástevő ismerteti, hogy a jogsértés tényéről 2022. március 29. napján szerzett tudomást, a fényképeket pedig 2022. március 30. napján készítette. Mindezeken túlmenően hivatkozott arra, hogy a jogsértés folyamatosan fennáll, e körben hivatkozik a Ve. 209. § (2) bekezdésére.
6. Kifogástevő hivatkozik a Ve. 140. §-ára és kifejti, hogy a plakáton szereplő jelölt képmása azonos az általa széles körben használt választási plakátokon szereplő képekkel, valamint a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő fotóval is. Ebből Kifogástevő azt a következtetést vonja le, hogy a kifogásolt plakátok nyilvánvalóan a jelölt plakátjai.
7. Mindezek alapján Kifogástevő kéri, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jogszabálysértést állapítsa meg, továbbá Hohn Krisztina jelöltet a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
8. Kifogástevő a kifogás benyújtásával azonos napon, azaz 2022. április 1-jén 17 óra 20 perckor a következő tartalmú nyilatkozatot nyújtotta be: „Tisztelt Helyi Választási Iroda! Levelezőrendszerem jelezte, hogy az egyes impresszum nélküli választási plakátok tárgyában 2022. április 01-én 16.36 perckor elküldött elektronikus levélben, csatolmány formájában megküldött kifogásom fotómellékletei nem érkeztek meg Önökhöz, a rendszer túl nagy méret miatt visszadobta. A melléklet adathordozón (pendrive) az összes benyújtani kívánt fotót mellékelem, kérem az elektronikus levélben megküldött kifogásom mellékleteinek tekinteni. Tisztelettel: Vécsey László József”.
9. Pest Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 22/2022. (IV.3.) számú OEVB határozatával a kifogának helyt adott.
10. Az OEVB megállapította, hogy a fotókon látható plakátok és szórólapok a Ve. 144. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem tesznek eleget, mert a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét nem tartalmazza.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó mint az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2022. április 3. napján 15 óra 02 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Pest megye 06. számú OEVB 22/2022. (IV.3.) határozatával szemben.
2. Érintettsége kapcsán Beadványozó hivatkozott arra, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, amely a Pest megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet állított. Beadványozó rámutat, hogy a választókerület területén elkövetett jogsértés, mind a jelölő szervezet, mind az általa indított képviselőjelölt választási esélyeire és jogaira is kihat, így a Magyar Szocialista Párt ügyben való érintettsége fennáll, különös figyelemmel a kampány szabályainak megsértésével összefüggésben a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában kifejtett érvekre.
3. Beadványozó ismerteti, hogy a „Támogatom” feliratot tartalmazó plakátok és szórólapok, amely dr. Gémesi György és Hohn Krisztina nevét és fényképét tartalmazza nem Hohn Krisztina, valamint jelölő szervezetei - a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt - választási kampányának eszközei. Hohn Krisztina, valamint jelölő szervezetei által folytatott kampány nyomdai anyagai ugyanis mind a törvényi előírásoknak megfelelően, pártlogókkal ellátva és megfelelő impresszummal kerültek ki közterületekre és a választók postaládájába.
4. Ezen túlmenően Beadványozó hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság 195/2022 számú határozatára, amely a Kúria ítélkezési joggyakorlata szerint (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3., Kvk.VI.39.231/2022/2.) rögzítette, hogy a bizonyítási eszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket bizonyítsa.
5. Beadványozó felhívja a Nemzeti Választási Bizottság 198/2022 számú döntését, amely megváltoztatta a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 15/2022. (III.18.) számú határozatát, és az ügyben benyújtott kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy ismeretlen személy sértette meg a Ve. 144. § (2) bekezdését azzal, hogy a 1221 Budapest, Leányka utca 26. szám alatt elhelyezett plakáton nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. A 198/2022. számú határozatában a Bizottság rögzítette, hogy kizárólag a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt szabály sérelme – azaz a kiadó nevének, székhelyének és a kiadásért felelős személy neve feltüntetésének hiánya – állapítható meg, a Ve. alapelveinek megsértése nem. Nem állapítható meg továbbá a Ve. 144. § (2) bekezdését megsértő személye sem, erre vonatkozóan Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott, márpedig a választási szervek, az eljárás sommás jellegéből adódóan, kizárólag a jogorvoslati kérelem benyújtója által előterjesztett bizonyítékok alapján hozhatják meg döntésüket. Ez alól csak a hivatalosan ismert és a köztudomású tények esnek kívül, jelen esetben azonban a jogsértés elkövetőjének személye ilyennek nem tekinthető. Jogkövetkezmények alkalmazása pedig, így az eltiltás és a bírság kiszabása, kizárólag konkrétan beazonosítható jogsértővel szemben alkalmazható, ismeretlen elkövetővel szemben nem értelmezhető.
6. Beadványozó meglátása szerint jelen fellebbezéssel érintett ügy minden elemében megfeleltethető a fentiekben ismertetettekkel, így megállapítható, hogy a Kifogástevő nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy a kifogásolt szórólapot valóban Hohn Krisztina, valamint jelölő szervezetei, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt készítették volna, így az elmarasztaló OEVB határozat téves mérlegelésen alapszik és jogsértőnek tekintendő.
7. Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB jelen fellebbezéssel támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján akként változtassa meg, hogy a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti jogszabálysértés tényét állapítsa meg, egyidejűleg Hohn Krisztina, valamint a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetekkel szemben benyújtott kifogást utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
3. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
4. A Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés

d) választási gyűlés.

1. A Ve. 141. §-a alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
2. A Ve. 140. §- a szerint kampányeszköznek minősül a plakát. A Ve. 144. § (1) bekezdése alapján plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
3. A Bizottság rögzíti, hogy jelen ügy tárgyát két kampányeszköz képezi, nevezetesen a kifogásolt plakátok, valamint a szórólap (a továbbiakban együttesen: Plakát). Mindkét eszköz besorolható a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát fogalma alá.
4. A Nemzeti Választási Bizottság az elé tárt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a Plakát a Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül, ennélfogva alkalmazandó a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglalt azon előírás, hogy a plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
5. A Bizottság a Plakát vizsgálatának eredményeként megállapítja, hogy az nem tartalmazza a Ve. 144. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket.
6. A Bizottság osztja Beadványozó azon érvelését, hogy Kifogástevő nem szolgáltatott bizonyítékot a jogsértés elkövetőjének személyére nézve, így minden alapot nélkülöző és téves következtetésen alapul az OEVB határozat rendelkező részének azon eleme, hogy „Hohn Krisztina jelöltet eltiltja a további jogszabálysértéstől a kampány végéig”.
7. Tekintettel arra, hogy a Bizottság rendelkezésére álló információk és Kifogástevő által bemutatott bizonyítékok alapján nem állapítható meg a jogsértést elkövető személye, ennél fogva a jogsértéstől való eltiltás mint jogkövetkezmény, sem alkalmazható.
8. A fentiekben kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Pest megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (IV.03.) számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy ismeretlen személy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (2) bekezdését azzal, hogy Gödöllő területén elhelyezett „Országgyűlési Választás Április 3. Dr. Gémesi György Támogatom! Hohn Krisztina X” feliratú választási plakáton és az ott terjesztett, kifogás tárgyává tett szórólapon nem tüntette fel a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
9. A Nemzeti Választási Bizottság a fentieken túl felhívja az OEVB figyelmét, hogy indokolási kötelezettségének teljesítésére a jövőben fektessen különös hangsúlyt, mert a Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást, nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség. Nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, illetve bizonyos kérelmeket el sem bírál, a felettes választási szervvel, jelen esetben az NVB-vel szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.
10. Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú határozatában a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán fejtette ki, elsősorban a bíróságok tekintetében az indokolási kötelezettség tartalmával és terjedelmével kapcsolatos álláspontját, azonban a Bizottság álláspontja szerint az AB határozatnak elvi megállapítása a választási eljárásban jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok számára is kötelezően alkalmazandó megállapításokat tartalmaz.
11. Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában az indokolási kötelezettség kapcsán rögzítette, hogy „[a]z eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {összefoglalóan lásd például: 18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [26]-[28]}”

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 140-141. §-án, a 144. § (1)-(2) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 6.

 

 

                  Dr. Téglási András

       a Nemzeti Választási Bizottság

                             elnöke