A Nemzeti Választási Bizottság
306/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság P. J. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 2-án 20 óra 57 perckor elektronikus úton a Választási Információs Szolgálat (a továbbiakban: VISZ) részére megküldött levelével közérdekű bejelentést szeretett volna tenni választási csalás, személyes adatokkal való visszaélés és zaklatás gyanúja miatt.
[2] A VISZ tájékoztatta Beadványozót a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) foglalt kifogás benyújtásának feltételeiről.
[3] Beadványozó 2022. április 3-án 14 óra 23 perckor elektronikus úton benyújtott kifogásában szintén „közérdekű bejelentést” tett „választási csalás, személyes adatokkal való visszaélés és zaklatás gyanúja” miatt.
[4] Beadványozó előadta, hogy a +36 20 900 0613-as telefonszámról egy sms üzenetet kapott, amely a következőket tartalmazta: „Gyurcsány és Márki-Zay háborúba sodorna minket és visszahozná a múlt bukott politikáját. Állítsuk meg őket! Vasárnap 2X Fidesz! A népszavazáson: 4X NEM!”
[5] Beadványozó véleménye szerint a telefonszám mögött feltehetőleg a Fidesz áll. Előadta továbbá, hogy nem engedélyezte nekik a megkeresést.
[6] Beadványozó előadta, hogy a mobil, illetve vezetékes telefonszámára március 28-án, március 31-én, április 1-jén és április 3-án több kéretlen telefonhívást is kapott a +36 1 219 4286-os telefonszámról, amely véleménye szerit Fidesz egyik választási irodájához tartozik.
[7] Beadványozó kifejtette a kifogásában, hogy a három fogadott telefonhívás közül egy hölgy, illetve egy úr jelentkezett be, akik a Fidesz választási irodájaként mutatkoztak be és afelől érdeklődtek, hogy el fog-e menni szavazni, illetve hogy kire szándékozik leadni a szavazatát, továbbá, hogy volt-e már szavazni.
[8] Beadványozó előadta, hogy tekintettel arra, hogy a szavazás titkos, a válaszadást minden esetben visszautasította. Kifejtette továbbá, hogy az egyik telefonhívás alkalmával arról tájékoztatták, hogy nemcsak a telefonszámát tudják, hanem a nevét és lakcímét is, az adatai kezeléséhez pedig hozzájárult. Állítása szerint ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis emlékezete szerint a Fidesznek ilyen korlátlan időtartamú engedélyt nem adott. Kérte továbbá az adatai azonnali törlését, melyet megtagadtak.
[9] Beadványozó előadta, hogy április 3-án ismét kapott egy sms üzenetet a +36 20 900 0613-as telefonszámról a következő tartalommal: „Ma választunk: háború vagy béke, rombolás vagy építkezés. Csak a Fidesz képes megőrizni az ország békéjét és biztonságát! Szavazz! 2X Fidesz! Népszavazás: 4X NEM!”
[10] Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottság eljárását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[12] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[13] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban a Ve. 212. § (2) bekezdésének tételes rendelkezése ellenére nem szerepel Beadványozó által megjelölt jogszabálysértés, annak bizonyítékai és a személyi azonosító száma. A Ve. 215. § c) pontja a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását írja elő a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglaltak hiánya esetén.
[14] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó közérdekű bejelentéssel kívánt élni választási csalás, személyes adatokkal való visszaélés és zaklatás gyanúja miatt. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a kifogásában nem jelölt meg konkrét jogszabálysértést.
[15] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[16] A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
[17] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a kifogásához mellékletként nem csatolta a kifogásában előadottak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat.
[18] A Bizottság a kifogás vizsgálata során megállapítja továbbá, hogy az nem tartalmazza Beadványozó személyi azonosítóját. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
[19] Beadványozó a kifogásban személyi azonosítóként hat számból és két betűből álló adatot adott meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogás esetén a kifogástevő azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Beadványozó azonban kifogásában megadta magyarországi lakcímét, így esetében a személyazonosító igazolvány számának a kifogásban való feltüntetése nem fogadható el.
[20] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza Beadványozó személyi azonosítóját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást, és annak bizonyítékait, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján, érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[21] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) pontján, a Törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke