A Nemzeti Választási Bizottság
261/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság G. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be, amelyben idézte a március 28-án hatályos választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 275. § (1) bekezdés c) pontját, amely szerint a „szavazási levélcsomag tartalmazza a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték)“
[2] Ezt követően idézte a Ve. 289. § (3) bekezdés d) pontját, amely szerint érvénytelen a szavazási irat, ha a belső boríték nincs lezárva.
[3] Előadta, hogy a belső borítékot megkapta, ami egy sima, kívül és belül fehér boríték, felirattal.
[4] Ezt követően rögzíti, hogy „[s]em a belső boríték, sem – a fent említett törvényszöveg 278. §-ban – az a rendelkezés hogy bármely más borítékba (válaszboríték) is zárhatja (a választó) nem alkalmasak, a választók akaratának szabad kifejezését biztosítani (Alaptörvény 2. cikk). Ez utolsó nyilván nincs teljes egésszében (összes választóra tekintve) biztosítva ha útközben a borítékokat kibonthatják, kicserélhetik vagy a benne talált szavazattól függöen eldobhatják. Továbbá a belső boríték látszatáról valószínüsíthetö hogy ha, helyette, utánzatot/másolatot kap az NVI, azt nem vennék észre. E összefüggésben említhetö hogy az azonosító nyilatkozat külön van, és nem pl. leválasztható része a belső borítéknak.”
[5] Hivatkozott az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikkében foglaltakra, amely szerint a Szerződő Felek kötelezik [kötelezték] magukat arra, hogy ésszerű időközönként, titkos szavazással szabad választásokat tartanak olyan körülmények között, melyek a törvényhozó testület megválasztását illetően biztosítja a nép véleményének [szabad] kifejezését.
[6] Álláspontja szerint a szabad választás veszélyeztetett ha az eredmény tisztasága véletlenre van bízva. „Ha az eredmény észszerüen nem megállapíható úgy hogy attól mandátum függ, szabad, de még választás sem valósul meg teljes egészében.”
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[9] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[10] A kifogás vizsgálata alapján a Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó jogszabálysértésként lényegében azt jelöli meg, hogy a Ve. 278. § (4) bekezdés b) pontja, amely lehetővé teszi, hogy a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a szavazási levélcsomag lezárt belső borítékját és a kitöltött azonosítólapot olyan külső borítékba helyezze, amelyet nem a Nemzeti Választási Iroda küldött, nem felel meg az Alaptörvény 2. cikkének, mert nem biztosítja a választói akarat szabad kifejezését.
[11] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult – az alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálni – az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára. Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. §-a tartalmazza.
[12] A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem
[13] A Bizottság megállapítja, hogy annak megítélésére, hogy a Ve. 278. §-ának Beadványozó által felhívott rendelkezése alaptörvény-konform-e, sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult, így a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésén, a Ve. 212. §-án és a 215. § d) pontján, az Abtv. 26. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 1.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke