A Nemzeti Választási Bizottság
224/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hencz Kornél (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 12/2022. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy ismeretlen személyek azáltal, hogy eltávolították Hencz Kornél képviselőjelölti plakátját, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2022. március 19. napján 21 óra 15 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Vas Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a Vas megye 02. számú választókerületében (a továbbiakban: OEVK) egyéni képviselőjelöltként indul, a kampányidőszak 2022. február 12-étől való kezdetére tekintettel pedig február 12. napjától kezdődően kihelyezte választási plakátjait a választókerület területén.
[3] Előadta továbbá, hogy 2022. március 18. napján éjjel, azzal szembesült a sárvári Tesco körforgalmában autózva, hogy két személy eltávolította a kihelyezett plakátjait és az egyik plakátját a kezükben tartva, a közelben álló autójukhoz tartottak. Mindezekre figyelemmel az említett személyek után ment, majd hozzájuk odaérve, értesítette a rendőrséget a plakátlopás megvalósításáról és az elkövetők tettenéréséről. A rendőrök kiérkezése előtt megérkezett a helyszínre a két személy harmadik társa is. Beadványozó álláspontja szerint a rendőrségi igazoltatás során az derült ki, hogy Ágh Péter, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek Vas megye 02. számú országgyűlési választókerületében induló egyéni jelöltjének „plakátoló csapata” e három fő, amit Beadványozó szerint az is alátámasztott, hogy a három személy gépjárművében több tucat olyan plakát volt, amelyek Ágh Péter képviselőjelölti plakátjai voltak. Véleménye szerint ezen plakátok, ilyen mennyiségben csak Ágh Péter tudtával és hozzájárulásával kerülhettek az elkövetők birtokába, ugyanis azokhoz meglátása szerint ismeretlenek „csak úgy” nem férhetnek hozzá a nyomdában, azokat Ágh Péter megrendelő instrukciói nyomán adhatták ki e három személynek.
[4] Ennek alapján Beadványozó meglátása szerint nyilvánvalónak tűnik a megbízási kapcsolat Ágh Péter és a három, plakátozó személy között, amelyre figyelemmel Beadványozó szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy nem csak Ágh Péter képviselőjelölti plakátjainak kihelyezése, hanem az ő, mint ellenérdekű képviselőjelölt plakátjainak leszerelése is szorosan kapcsolódik a megbízó utasításaihoz. Rögzítette továbbá, hogy a helyszínre érkező rendőrök szabálysértési értékre elkövetett lopás okán rendeltek el eljárást a három személy ellen.
[5] Beadványozó hangsúlyozta, hogy az elkövetők célja a jogszerűen kihelyezett választási plakátjai eltávolításával nyilvánvalóan az volt, hogy választási kampányának hatékonyságát és esélyeit törvénysértő módon csökkentsék. Más jelölt plakátjainak engedély nélküli eltávolítása közismerten jogellenes cselekedet, ami nem csupán a választás tisztasága ellen hat, hanem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is sérti, hiszen az elkövetők kétségkívül tudták, illetve tudniuk kellett azt, hogy amit tesznek, az jogellenes.
[6] Beadványozó álláspontja szerint ezen tevékenységükkel a három személy, illetve Ágh Péter képviselőjelölt – a megbízás adásával – megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[7] Kifogásához mellékelt öt fényképet, amelyek közül az elsőn két férfi látható, egyikük kezében Hencz Kornél választási plakátja van, a második képen a három személy, akik Beadványozó szerint eltávolították a plakátjait, a negyedik képen Beadványozó földre helyezett plakátja, mellette a földön heverő gyorskötözőkkel, a további kettő képen pedig e három személy gépkocsija látható, a hátsó ülésen Ágh Péter plakátjaival.
[8] Beadványozó bizonyítékként megjelölte továbbá a saját Facebook oldalának a cselekményről szóló bejegyzésének linkjét, amely részben a fentiekben említett fényképeket, részben további olyan fotókat tartalmaz, amelyeken az látszik, hogy Beadványozó visszahelyezi egyik plakátját.
[9] Mindezekre tekintettel Beadványozó arra kérte az OEVB-t, hogy kifogásának adjon helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét megállapítsa meg, b) pontja alapján az elkövetőket, illetve Ágh Péter képviselőjelöltet tiltsa el a további jogszabálysértéstől, d) pontja alapján pedig szabjon ki bírságot.
[10] Az OEVB a 12/2022. (III. 23.) számú határozatával a kifogást elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy megvizsgálta az eset összes körülményét, összevetette azokat a csatolt bizonyítékokkal, és arra a következtetésre jutott, hogy a csatolt bizonyítékok, azaz az öt db fotó nem bizonyítják sem a Beadványozó által állított jogsértés elkövetését, sem pedig azt, hogy a leírt cselekményt Ágh Péter megbízásából követték volna el. Az OEVB megítélése szerint a kifogásban előadott lényegi állítások egyrészt azért nem bizonyítottak, mert a fotók a plakátok eltulajdonításával rokonítható cselekményt vagy az eltulajdonítás megtörténtét mint eredményt sem képesek egyértelműen bizonyítani. Életszerűtlen az a feltételezés – szól az OEVB határozat érvelése –, hogy bárki az általa eltulajdonított tárggyal mutatkozna a cselekmény sértettje előtt. Az OEVB határozat szerint Beadványozónak valamilyen fajta magyarázatot kellett volna fűznie a képekhez, vagy meg kellett volna jelölnie, hogy pontosan minek a bizonyítására szolgál az adott képfelvétel. Az OEVB összefoglalóan megállapította, hogy „Beadványozó megfogalmazásában olykor összefüggéstelen, logikailag következetlen érvelése alapján az OEVB nem volt abban a helyzetben, hogy pusztán a képek alapján jogsértést tudjon beazonosítani”.
[11] Az OEVB álláspontja szerint továbbá a mellékelt fényképek kizárólag azt bizonyítják, hogy a képen szereplő gépjárműben Ágh Péter népszerűsítésére szolgáló plakátok találhatók, azonban azt nem bizonyítják, hogy ezek a plakátok kihelyezés előtti állapotban vannak, illetve azt sem bizonyítják, hogy az ismeretlen személyek Ágh Péterhez kötődnének, az ő instrukció alapján járnának el, az OEVB szerint Beadványozó mindössze következtetett erre.
[12] Az OEVB szerint a fényképfelvételek alapján a Beadványozó plakátjai sértetlenek maradtak, ezáltal a Beadványozó nem igazolta a plakátok „letépésére” vonatkozó állítását. Az OEVB álláspontja szerint a csatolt fényképek a kifogásban említett eseménysort nem bizonyítják.
[13] Az OEVB megjegyezte, ha bizonyított lenne is a jogsértés megtörténte, a Beadványozó által felhívott alapelvek sérelmének megállapítására nincs lehetőség, mert van olyan tételes jogszabály [Ve. 144. § (7) bekezdése], amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Márpedig Beadványozó erre nem hivatkozott.
[14] Az OEVB megállapította, hogy ha a Beadványozó által a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok alapján megállapítható lenne is a jogsértés ténye, a választási eljárásban nincs lehetőség további szankciók alkalmazására, mivel az elkövetők személye ismeretlen maradt. Az elkövető személyének kétséget kizáró ismerete nélkül nincs lehetőség a jogsértő eltiltására a további jogszabálysértéstől, illetve bírság kiszabására sem.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[15] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 26. napján 15 óra 8 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[16] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az OEVB az általa benyújtott kifogás tárgyában hozta meg határozatát, amely azáltal, hogy elutasította kifogását, választási esélyeire kihat, ugyanis az OEVK-ban nyilvántartásba vett képviselőjelölt.
[17] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB határozata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, valamint a határozat sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését, a Ve. 43. § (1) bekezdését és 46. §-át.
[18] Beadványozó álláspontja szerint kifogásához a jogsértés megállapításához szükséges minden rendelkezésére álló bizonyítékot csatolt, azokat viszont az OEVB nem mérlegelte kellő súllyal.
[19] Álláspontja szerint az OEVB azon megállapítása, hogy „életszerűtlen az a feltételezés, hogy bárki az általa eltulajdonított tárggyal mutatkozna a cselekmény sértettje előtt”, azért nem helytálló, mert tettenérés során az elkövetők nincsenek olyan helyzetben, hogy a választási plakátokat elrejtsék, azoktól egyéb módon megszabaduljanak, az eljárást indító rendőrség helyszínre érkezésével pedig ilyen irányú cselekményük lehetetlenné is vált. Ennek okán meglátása szerint az OEVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, ugyanis az OEVB-nek tudnia kellett volna azt, hogy a kifogásában hivatkozott és előadott tettenérés és rendőrségi eljárás megakadályozta a lopott plakátok eltüntetését, mégis ezen tényektől eltekintett.
[20] Előadta, hogy a megbízást teljesítő választási plakát-kihelyezést végző aktivistákon kívül viszonylag kevés ember szokott nyomdai méretű és példányszámú választási plakátot fuvarozni, átlagember hobbijaként nehezen értelmezhető a jelenség. Meglátása szerint az OEVB meg sem próbálta egyenként és összességükben értékelni a kifogásához mellékelt bizonyítékokat, ezért törvényi kötelezettségét sértve, megfelelő indokolás nélkül jutott az OEVB minden egyes bizonyítékkal kapcsolatban arra, hogy azok alkalmatlanok az általa előadottak alátámasztására.
[21] Beadványozó meglátása szerint a kifogásához mellékelt fényképfelvételek igazolták, hogy a választási plakátjait a villanyoszlopról leszerelve, a rögzítést letépve, átvágva ismeretlen személyek birtokába kerültek, így meglátása szerint az OEVB megsértette a Ve. 14. § (1) bekezdését, amikor határozatában azt állapította meg, hogy az elkövetők kifejezett célja, a plakátok leszerelésére irányuló szándék nem igazolt. Ezzel összefüggésben előadta, hogy az OEVB határozatában olyan szintű bizonyítást követelt meg, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sikeres választási kifogás benyújtását.
[22] Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az OEVB határozatát, és a kifogásában foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, az elkövetőket, illetve Ágh Péter képviselőjelöltet a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[23] A fellebbezés részben alapos.
[24] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[25] A Bizottság Beadványozó arra alapított érintettségét, miszerint az OEVK-ban nyilvántartásba vett jelöltként nyújtott be jogorvoslati kérelmet, elfogadta az eljárásban.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya Hencz Kornél, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek közös országgyűlési képviselőjelöltjének képmását ábrázoló választási plakát jogellenes eltávolítása.
[27] A Ve. 43. § (1)-(2) és (4) bekezdéseinek rendelkezései alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az eljárásban a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A Ve. 43. (5) bekezdése mindezek alapján rögzíti, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság először azt vizsgálta az ügyben, hogy megalapozottan jutott-e az OEVB arra a következtetésre, hogy nem állapítható meg Beadványozó plakátjának jogellenes eltávolítása. E körben mindenekelőtt azt szükséges leszögezni, hogy – szemben az OEVB határozatban foglaltakkal – nem a plakátra vonatkozó eltulajdonítási célzatot szükséges megállapítani, hanem önmagában azt a tényt, hogy a kihelyezett plakátot eltávolították a korábbi helyéről.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az ügyben a tényállás megállapításához szükséges mértékben bizonyított, hogy Beadványozó egy darab, Ve. 140. § a) pontja szerinti választási plakátját korábbi helyéről eltávolították. Beadványozó erre vonatkozó állítását egyértelműen alátámasztják a bizonyítékként csatolt fotók (különösen az első és negyedik) ugyanis azokon látszik, hogy a plakát rögzítésére szolgáló gyorskötözők elvágva, részben a földön heverve találhatóak. Megalapozatlan az OEVB-nek az a megállapítása, hogy csupán a fényképek alapján lett volna lehetősége a jogsértést „beazonosítani”, mivel logikátlannak, összefüggéstelennek minősítette Beadványozónak a plakát eltávolítására vonatkozó előadását. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó a kifogásában a „letépés” kifejezést is használta a plakát eltávolítására – holott az a fényképeken épnek tűnt –, nem teszi értékelhetetlenné nyilatkozatát, ugyanis a csatolt fotók alapján egyértelműen megállapítható, hogy – ugyan nem maga a plakát, de – az annak rögzítésére szolgáló gyorskötözőket valaki elvágta.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság nem osztotta az OEVB-nek a bizonyítékok értékelése során tett azon megállapítását sem, amely szerint „életszerűtlen” az, hogy bárki az általa eltulajdonított tárggyal mutatkozna a cselekmény sértettje előtt. Beadványozó okszerű magyarázatot adott erre a tényre, hiszen előadta, hogy „tetten érte” a jogsértőket, akiknek így nem volt lehetősége megszabadulni az eltávolított plakáttól. Ezt a beadványozói érvelést támasztja alá a fényképfelvételekből levonható azon következtetés is, amely szerint a képen szereplő ismeretlen személyek egyértelműen Beadványozótól különböző jelölt érdekében eljáró személyek voltak, akiknél egy másik jelölt plakátjai voltak nagyobb számban, így inkább az tekinthető életszerűtlennek, hogy Beadványozó plakátja a kihelyezés céljából volt náluk.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az OEVB a bizonyítékok mérlegelése során helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy nem állapítható meg az ügyben a plakát eltávolítása. Ezzel szemben – a rendelkezésre álló bizonyítékok együttes értékelése alapján – egyértelműen megállapítható, hogy ismeretlen személyek eltávolították Beadványozó plakátját, így megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
[32] Tekintettel arra, hogy Beadványozó felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét a Bizottság szükségesnek látja rámutatni a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[33] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó plakátja eltávolításának célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy tévedett az OEVB, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a plakát jogellenes eltávolítása tételes Ve. szabályt sért, ezért alapelvi rendelkezés megsértése megállapítására az ügyben nincs lehetőség. Az OEVB által felhívott Ve. 144. § (7) bekezdés ugyanis azt a rendelkezést foglalja magában, hogy a plakátot más jelölt, jelölő szervezet plakátjának fedése nélkül szükséges kihelyezni. E rendelkezés és a plakát jogellenes eltávolítása között nincs érdemi összefüggés, ezért az ügyben kizárólag alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítására volt lehetőség.
[35] A Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt – a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó – alapelv sérelmét nem látta megállapíthatónak, ugyanis Beadványozó nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amelyből az a következtetés lett volna levonható, hogy sérült volna az említett alapelv is. Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelv kapcsán a Kúria a Kvk.VII.39.334/2022/4. számú határozatában – megerősítve a Kvk.III.37.481/2018/2. számú határozatában foglaltakat – megállapította, hogy „a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény vagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” Mivel jelen eljárás során nem merült fel a közhatalmi szervek semlegességi követelményét sértő magatartás, amely a jelöltek és jelölőszervezetek közti esélyegyenlőséget megbonthatná, így az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv sérelme nem állapítható meg.
[36] Beadványozó mind a kifogásában, mind a fellebbezésében akként érvelt, hogy mivel a három ismeretlen személy autójának hátsó ülésén Ágh Péter választási plakátjai voltak, így ezen ismeretlen személyek Ágh Péter megbízásából jártak el, ennek megfelelően pedig az ő megbízása, instrukciója alapján távolították el Beadványozó plakátját. Beadványozó szerint a rendőri intézkedés során is elhangzott az, hogy a három ismeretlen személy Ágh Péter megbízása alapján járt el.
[37] A Kúriának az NVB által is követett joggyakorlata szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzések – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó által bizonyítékként mellékelt fényképek csupán azt bizonyítják, hogy az ismeretlen személyek eltávolították Beadványozó egyik választási plakátját, azt azonban nem, hogy ezt Ágh Péter megbízásából tették. Önmagában az a tény ugyanis, hogy az ismeretlen személyek az említett képviselőjelölt érdekében jártak el (helyezték ki plakátjait), egyéb, a plakát leszedésére irányuló utasítás, kérés meglétének alátámasztására szolgáló bizonyíték nélkül nem teremt okszerű kapcsolatot Ágh Péter és Beadványozó plakátjának jogellenes eltávolítása között. Az OEVB tehát helyesen állapította meg, hogy a mellékelt bizonyítékok alapján nem nyert bizonyítást, hogy az ismeretlen személyek Ágh Péter instrukciója alapján jártak volna el.
[39] Beadványozó fellebbezésében – a jogsértés tényének megállapításán túl – azt kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy tiltsa el a plakátot eltávolító három személyt és az őket megbízó Ágh Pétert a további jogszabálysértéstől, illetve szabjon ki bírságot.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság e körben mindenekelőtt rögzíti, hogy mivel a fentiekben kifejtettek okán nem állapítható meg, hogy Ágh Péter hívta volna fel a három ismeretlen személyt Beadványozó plakátjának eltávolítására, így Ágh Péter vonatkozásában a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazására nincs mód.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata alapján – 101/2016., 667/2018., 539/2018., 119/2022., 190/2022 számú NVB határozatok – a jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a fellebbezés elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül.
[42] Ennek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok alapján nem állapítható meg a Beadványozó választási plakátját eltávolító három személy személyazonossága, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra és bírság kiszabására jelen eljárás során nincs lehetőség.
[43] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 12/2022. (III. 23.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a három ismeretlen személy azzal, hogy eltávolította Beadványozó képviselőjelölti plakátját, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet. A kifogást egyebekben elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[44] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 43. §-án, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 28.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke