A Nemzeti Választási Bizottság
204/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. B. T. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó elektronikus úton 2018. március 5-én 14 óra 59 perckor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 208. § (1) bekezdésére hivatkozással, melyben előadta, hogy 2018. március 2-án 10 óra 10 perckor megtekintette a Lehet Más A Politika (a továbbiakban: LMP) elnevezésű politikai párt győri Facebook oldalát a http://www.facebook.com/lmpgyor linken, amelyen észlelte, hogy az oldalon megadott úgynevezett profilképen szerepel Győr város hivatalos címere és a „Győr” megnevezés is.
[2] Kifogásában hivatkozott Győr város nevének és jelképeinek használati rendjéről szóló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 12/2017. (III. 30.) számú rendelete 9. § (1) bekezdésének a) és b) pontjára, amely szerint, „Győr város nevét, címerét (…) bármely természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet előzetes, az Önkormányzat és a használó között létrejött szerződés, megállapodás vagy egyéb nyilatkozat (a továbbiakban együtt: szerződés) alapján használhatja”.
[3] Beadványozó rögzítette azt is, hogy fentiekre tekintettel 2018. március 2-án 11 óra 28 perckor közérdekű adatigénylés iránti kérelemmel fordult Győr város polgármesteréhez az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdése és 29. § (1) bekezdése alapján, amelyben tájékoztatást kért arról, hogy az LMP rendelkezik-e szerződéssel a hivatkozott rendeletben szabályozott „Győr” név és címer használatára vonatkozóan. Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város polgármestere 2018. március 5-én kelt, 17976-2/2108. iktatószámú levelében arról tájékoztatta Beadványozót, hogy az „LMP politikai pártnak nincs jogosultsága Győr név és címer használatára vonatkozóan, nincsenek az önkormányzati nyilvántartásban ilyen adatok, így sem szerződéssel, sem hatósági engedéllyel nem rendelkezik”.
[4] Beadványozó előadta továbbá, hogy 2018. március 5-én 9 óra 19 perckor ismét megtekintette a hivatkozott oldalt, amelyen változást nem látott, a jogsértés továbbra is fennállt. Beadványozó álláspontja szerint az LMP és annak szervezetei jogosulatlanul használják a „Győr” nevet és a város címerét, így megsértették az önkormányzati rendeletben foglaltakat, és ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.
[5] Mindezek alapján Beadványozó kérelmezte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és szabjon ki bírságot. Beadványához csatolta a kifogásolt közösségi oldalról készített 4 db képfelvételt, a közérdekű adatigénylésre irányuló kérelmét és az arra érkezett polgármesteri válasz egy-egy másolati példányát.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. E törvényi feltételnek Beadványozó kifogása megfelelt.
[7] A Ve. 209. § (2) bekezdése alapján, a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani. A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben rögzíti, hogy Beadványozó által sérelmezett magatartás folyamatosan fennállt, tekintettel arra, hogy azt Beadványozó 2018. március 2-án és március 5-én is észlelte.
[8] A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A Ve 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a vélelmezett jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait.
[9] A Ve. 43. §-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 214. § (1) bekezdése alapján, a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított harmadik napon dönt.
[10] A Ve. 215. §-a alapján, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által megjelölt és bizonyítékokkal alátámasztott jogszabálysérelem kizárólag a kifogásban hivatkozott és bárki által a http://jogtar.gyor.eu/ oldalon hozzáférhető önkormányzati rendelet 9. §-át érinti.
[12] A Ve. 14. § (1) bekezdése szerint „[a] választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.” A választási eljárás során tapasztalt, a választásra vonatkozó jogszabálysértések elleni jogorvoslat körében a Ve. a kifogás lehetőségét biztosítja, amelyet a választási bizottságok bírálnak el. A Ve. 208. §-a szerint „[k]ifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással” lehet benyújtani.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárás időszakában, a választásokon való részvétel során felmerülő jogszabálysértések nem mindegyike minősül választási ügynek, csak azok, amelyek választásra irányadó jogszabály, illetve alapelv sérelmét jelentik. Az alapelvi sérelem sem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, hogy azt a választási eljárás során, a választás szereplői által elkövetett bármilyen jogszabálysértés megalapozza.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. egyetlen esetben említi a kampánnyal kapcsolatban figyelembe veendő önkormányzati szabályozást. A Ve. 144. § (5) bekezdése szerint „[e]gyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.” Az ennek alapján meghozott önkormányzati rendeletben foglalt tilalom megsértése egyúttal választási jogsértésnek is minősül. Ezen túl azonban más önkormányzati rendeleti szabályozás betartásának vizsgálata nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a hivatkozott önkormányzati rendelet nem minősül a választásra irányadó jogszabálynak, így a kifogásban vélelmezett jogsérelem elbírálására a választási bizottság hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik.
[16] A Ve 218. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[17] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy tárgyát képező jogorvoslati kérelem kapcsán megállapítja, hogy a Ve. 215. § d) pontja alapján annak elbírálása nem tartozik a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe, így a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 43. §-án, a 208. §-án, a 209. § (2) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 214. § (1) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a 218. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) bekezdésén, (2) bekezdésén és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke