185/2011. OVB határozat - K. K. magánszemély által benyújtott 162 darab országos népszavazási és népi kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában és a 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva K. K. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott 162 darab országos népszavazási és népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

 

 

 

I.

 

Beadványozó 2011. október 21-én 162 darab aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó magatartása a Ve. 3. § d) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve kiterjed a választási eljárás minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére, így irányadó az országos népszavazási és népi kezdeményezési eljárás benyújtójára is.

 

Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a Ve. egészének rendszerében – a Ve. 3. §-ában foglalt általános alapelvekre is figyelemmel – ítélendő meg a hitelesítésre szánt aláírásgyűjtő ív [ABH 2001, 287, 294.]. Erre tekintettel az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése során az Nsztv. 10. § e) pontja alapján vizsgálandó az is, hogy a kezdeményezések megfelelnek-e a Ve. 3. §-ában szabályozott eljárási alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése következik magából az Alkotmányból is. [18/2008. (III. 12.) AB határozat].

 

Jelen esetben a beadványozó, több tekintetben is megsértette a választási eljárás hivatkozott alapelvét. Az eljárás kezdeményezője 162 darab népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló kérdésből álló csomagot nyújtott be Országos Választási Bizottsághoz egy kísérőlevéllel együtt, melyben azzal fenyegeti a Testületet, hogy amennyiben a Bizottság a kérdések hitelesítésének megtagadásáról dönt, úgy 1000 darab kérdést fog a következő alkalommal benyújtani. („Legközelebb 1000 db kérdést adok be, elutasítás esetén!”) Az egy időben azonos, illetve hasonló tárgykörben benyújtott aláírásgyűjtő ívekhez beadványozó kísérőlevelében a következő magyarázatot fűzi: „[t]öbb kérdésem hasonló témát takarhat, de azért, hogy legyen jó közötte!” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint közjogi értelemben nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan kezdeményezői magatartás, amely ugyanabban a tárgykörben egymást rövid időszakon belül követő újabb és újabb népszavazásra bocsátandó kérdések hitelesítésére irányul [18/2008. (III. 12.) AB határozat].

 

Az Alkotmánybíróság előzőekben hivatkozott határozatában úgy fogalmazott, hogy a beadványozónak „[f]elelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa „útjára indított” népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlésre kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kötelezettségeit, befolyásolja a társadalom életét.”[18/2008. (III. 12.) AB határozat]

 

A beadványozó által benyújtott hatalmas mennyiségű népszavazási és népi kezdeményezés, továbbá az azonos, illetve hasonló témában megfogalmazott kérdések száma, és az Országos Választási Bizottság kísérőlevélben történő megfenyegetése sem felelősségteljesnek, sem pedig jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak nem tekinthető.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdések és a népi kezdeményezések nem felelnek meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § e) és 18. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § e) pontján, 18. § c) pontján és a Ve. 3. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.