184/2011. OVB határozat - Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).

 

 

I.

 

A beadványozó 2011. október 19-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.

 

Az Országos Választási Bizottság szerint a választópolgárok számára nem egyértelmű, hogy a „2011. július 01-én hatályos” kifejezés alatt mely szabályok értendők. A választópolgároktól nem várható el ugyanis, hogy a jogszabály egy adott időpontban hatályos, részletes tartalmával tisztában legyenek. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint magából a népszavazási kérdésből ki kell derülnie, hogy a választópolgár aláírásával illetve szavazatával milyen kérdést támogat.

 

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a „többek között” kifejezés használatával példálózó jellegű, a kérdésben meghatározott jogok sem függnek össze egymással, így a kérdés megfogalmazása nem pontos, az nem tekinthető egyértelműnek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés a választópolgár számára továbbá megtévesztő lehet azért is, mert azt a téves látszatot keltheti, mintha az 1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve csak a dolgozók jogait, azon belül is a délutáni műszakpótlékot és a fizetett szabadságot, illetőleg a szakszervezetek jogait védené.

A népszavazásra feltenni kívánt kérdésben továbbá nem egyértelmű a „maradjon továbbra is érvényben” kifejezés sem.

 

Fentiek értelmében a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.