A Nemzeti Választási Bizottság
1014/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt képviseletében eljáró Szepessy Zsolt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó kifogását 2014. április 9-én magánszemély továbbította elektronikusan a Nemzeti Választási Bizottság részére. A kifogástevő beadványában kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg, hogy az országgyűlési képviselők 2014. április 6. napján megtartott választása az Összefogás Párt esetében a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jogsértő tevékenysége miatt nem volt eredményes. Kifogásában előadta, hogy hivatkozott jelölő szervezetek a választás során sajtónyilatkozataikban, újságcikkeikben, web felületeken, plakátokon és szóróanyagaikon, kampányrendezvényeiken az Összefogás elnevezést használták, és ezzel azt a téves látszatot keltették, mintha ők lennének az Összefogás Párt. A kifogástevő rögzítette, hogy az Összefogás Párt nem kötött választási megállapodást a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetekkel, tevékenységüket nem támogatja. Hivatkozott továbbá arra, hogy mivel a sajtómegjelenést milliók követik nyomon, a web felületeket több tízezren látogatják, a sérelmezett szlogen alkalmas a választópolgárok nagy tömegének megtévesztésére. A kifogástevő álláspontja szerint a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetek fentiekben rögzített tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, mivel az Összefogás név általuk történő használata a szavazás napján alkalmas volt a választók megtévesztésére és a választói akarat befolyásolására.
II.
A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy az írásban előterjesztett kifogást úgy kell benyújtani, hogy az tartalmazza a kifogásban vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait.
A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogástevő az általa beadványában megjelölt, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának vélelmezett megsértésére vonatkozóan semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő, melynek okán jogorvoslati kérelme a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az Összefogás Párt névhasználatának tárgyában első ízben, a beadványozó jogorvoslati kérelme alapján 2014. március 1-jén döntött, a beadványozó 2014. február 26-án benyújtott kérelme alapján. A Bizottság hivatkozott 135/2014., majd 512/2014., 748/2014., 865/2014. és 882/2014. számú határozataiban érdemi vizsgálta nélkül utasította el valamennyi, jelen kifogással is megegyező tárgyú beadványát a kifogástevőnek. Tekintettel arra, hogy az Összefogás névnek a beadványozó szerinti jogosulatlan használatát első ízben 2014. február 26-án észlelte, így a 2014. április 9-én benyújtott kifogása a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján elkésett, mely szintén megalapozza az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Ve. 241. §-a rendelkezik a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelmekkel szemben támasztott követelményekről. E jogszabályhely szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó kérelme a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemnek sem tekinthető, tekintettel arra, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján legkésőbb a választást követő hatodik napon, azaz 2014. április 12-én állapítják meg a választás egyéni választókerületi eredményét, míg a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon, azaz 2014. április 25-én dönt a választás országos listás eredményéről. Így e tekintetben jelen eljárás tárgyát képező beadvány idő előtti, mindamellett, hogy nélkülözi a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára való hivatkozási alapot is.
II.
A határozat a Ve. 209. § (1) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 215. § c) pontján, a 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 11.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke