A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának rendszere

  • A települési önkormányzati képviselők választása eltérően alakul, attól függően, hogy a települést 10 000 főnél kevesebben vagy többen lakják.

    Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken

    A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken a választás ún. „egyéni listás” választási rendszer alkalmazásával történik. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre adhatja le szavazatát, ahány képviselő a településen választható (kevesebb jelöltre lehet szavazni, de többre nem). A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet (tehát a település valamennyi választópolgára ugyanazon jelöltek közül választhat), amelyben a képviselők száma a következőképpen alakul:

    a) 100 lakosig 2 fő,

    b) 1 000 lakosig 4 fő,

    c) 5 000 lakosig 6 fő,

    d) 10 000 lakosig 8 fő.

    Azok a jelöltek lesznek képviselők, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. Ha az egyéni lista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, úgy őt törölni kell az egyéni listáról.

    A nemzetiségi jelölt kedvezményes módon szerezhet mandátumot, feltéve, hogy a választás kitűzésekor a névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább 50 %-a az adott nemzetiség nemzetiségi névjegyzékében is szerepelt. Ha sem a polgármester-választáson, sem az egyéni listán nem szerez mandátumot adott nemzetiség egyetlen jelöltje sem, meg kell állapítani az egyéni listán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok 2/3-át. Kedvezményes mandátumhoz jut a nemzetiségnek az a jelöltje, aki az így megállapított szavazatszámnál többet ér el. Ha egy nemzetiséghez tartozó több ilyen jelölt is van, akkor a legtöbb szavazatot elért nemzetiségi jelölt jut kedvezményes mandátumhoz, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt a kedvezményes mandátumról. Az így elnyert kedvezményes mandátummal bővül a képviselő-testület létszáma.

    Települési önkormányzati képviselők választása a 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben

    A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik az alábbiak szerint:

    • 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum (11 tag),

    • 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum (14 tag),

    • 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum (17 tag),

    • 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum (20 tag).

    Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

    Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

    A kompenzációs lista és a nemzetiségi kompenzációs lista az egyéni választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat, a mandátumot szerző jelöltnek nem keletkezik töredékszavazata.

    Nem kap mandátumot, ezért nem vehet részt a mandátumkiosztásban a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 5%-át nem érték el, valamint a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok 10%-át, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében 15%-át nem érték el. Ezeket a szabályokat a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.

    A nemzetiség kompenzációs listáról a jelöltek az egyéni választókerületben megszerzett szavazataik száma szerinti sorrendben szereznek mandátumot. Szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt.

    A kompenzációs listás eredményt az egyéni választókerületi eredmények jogerőssé válását követően kell megállapítani. A kompenzációs listáról a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében kapnak mandátumot. A nemzetiségi kompenzációs listáról az szerzi meg a mandátumot, aki az egyéni választókerületi szavazáson a legtöbb szavazatot kapta (szavazategyenlőség esetén sorsolást kell tartani).

    Ha a jelöltet polgármesternek vagy egyéni választókerületben képviselőnek is megválasztották, úgy őt – a polgármester-választás és az egyéni választókerületi választások eredményének jogerős megállapítása után, még a kompenzációs listás eredmény megállapítása előtt – a kompenzációs listáról törölni kell. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

  • A fővárosi közgyűlés tagjai listás választással szerezhetnek mandátumot. A fővárosi közgyűlésbe a választópolgárok 32 képviselőt választanak. Ez esetben Budapest Főváros egy választókerületet alkot. A közgyűlés tagja továbbá a közvetlenül választott főpolgármester.

    A fővárosi lista a szavazatok arányában, míg a listáról a jelöltek a listán elfoglalt helyük szerinti sorrendben kapnak mandátumot. Ha a jelöltet főpolgármesternek választották, a fővárosi listáról törölni kell, és helyébe a soron következő jelölt lép.

    A mandátumszámítás módja:

    • Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.
    • A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
    • Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

    Nem kap mandátumot a jelölő szervezet vagy szervezetek közös fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok 5 %-át nem érte el.

  • A vármegyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok vármegyei listán választják. A választás tekintetében minden vármegye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város.

    A vármegyei közgyűlés tagjainak számát a vármegye – ebben az esetben beleértve a megyei jogú városokat is – lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy

    • 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,

    • 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, • 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható.

    A vármegyei listák a leadott szavazatok arányában, a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz. A listáról a jelöltek a listán elfoglalt helyük szerinti sorrendjében kapnak mandátumot.

    Nem szerezhet mandátumot:

    • a jelölő szervezet vármegyei listája, ha a vármegyei listákra leadott érvényes szavazatok 5%-át nem érte el, vagy

    • a közös vármegyei lista, ha a vármegyei listákra leadott érvényes szavazatok 10%-át, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös vármegyei lista esetében 15%-át nem érte el.

    Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

  • A polgármester-választás tekintetében a település, illetve a fővárosi kerület, a főpolgármester-választás esetében pedig a főváros számít egy választókerületnek.

    Polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell tartani.

  • A polgármester-választáson és a települési önkormányzat képviselő-testülete tagjainak választásán nemzetiségi jelöltként indulhat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezet jelöltje, ha

    • a nemzetiségi névjegyzékben szerepel,
    • a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá
    • nyilatkozatot tesz arról, hogy

    - a nemzetiség képviseletét vállalja,

    - a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

     

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben