A Nemzeti Választási Bizottság
78/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt képviselője, dr. Thürmer Gyula (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?"
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. április 1-jén 14 óra 55 perckor, 27 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások közül 23 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-84025/2015. számú, 2015. március 30-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Magyar Munkáspártot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. A Szervező 2015. április 14-én benyújtotta a Hatóság NAIH-84587/2015. számú határozatát, mely határozatban a „népszavazáshoz aláírások és személyi adatok gyűjtése” megnevezésű adatkezelésen túl a népszavazásra feltenni kívánt kérdés is szerepel.
A Nemzeti Választási Bizottság 9/2015. számú határozatával elbírált kérdés tárgyköre tekintetében fennálló párhuzamossági moratórium, a kérdés hitelesítését megtagadó döntés 2015. április 1-jén 12 óra 11 perckor bekövetkezett jogerőre emelkedésével megszűnt. Jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezés a moratórium leteltét követően, 2015. április 1-jén 14 óra 55 perckor került benyújtásra.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fent leírtakra figyelemmel az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése rögzíti azokat az úgynevezett tiltott tárgyköröket, amelyekben való népszavazást maga az Alaptörvény zárja ki. E taxatív felsorolásban az első helyen szerepel, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésben nem tartható népszavazás.
Jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Alaptörvény tartalmazza a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot.
Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait az Alaptörvény második, a Szabadság és Felelősség című része tartalmazza.
A pihenőidővel összefüggésben az Alaptörvény hivatkozott részének XVII. cikk (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.”
Az Alaptörvény hivatkozott bekezdése a pihenőidőhöz való jogot tartalmazza. A pihenőidővel összefüggő részletszabályokat, így az arra vonatkozó szabályt, hogy annak mikor és milyen feltételek alapján kell vasárnapra esnie, a munkajog szabályozási körébe tartozó jogviszonyokat szabályozó jogszabályok rögzítik, többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 105. §-a.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás annak választópolgári támogatottsága esetén a jogalkotó számára az Alaptörvény módosítására vonatkozó kötelezettséget teremtene, nevezetesen azt, hogy abban, mint alapvető egyéni jog jelenjen meg a vasárnapi pihenőnap.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja azonban egyértelműen kizárja az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésben a népszavazás tartását.
A Kúria Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzésében a hivatkozott alaptörvényi rendelkezéssel összefüggésben az alábbiakat rögzítette: „Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése deklarálja a jogállamiságot. Ugyanakkor a hatalomgyakorlás tekintetében a B) cikk további rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a jogállamiság elválaszthatatlan részei. A B cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy a hatalom forrása a nép, a (4) bekezdése pedig a képviselők útján történő hatalomgyakorlás mellett a közvetlen hatalomgyakorlást, mint kivételes hatalomgyakorlási formát rögzíti. Ezáltal a népszavazás útján történő hatalomgyakorlás immár az Alaptörvény erejénél fogva minősül komplementer jellegűnek, amelyet a Kúria több döntésében is kifejezésre juttatott. A Knk.37.807/2012/2. számú határozat rögzítette: „A népszavazás jogintézménye az Alaptörvény rendszerében is komplementer jellegű, a képviseleti hatalomgyakorlást egészíti ki.” (lásd még: Knk.IV.37.484/2013/2. és a Knk.IV.37.485/2013/2. számú határozatokat.) A komplementer jelleg azonban nem csorbítja azt a tényt, hogy az érvényes és eredményes országos népszavazás az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlésre kötelező. E mellett azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja egyértelmű rögzíti, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.”.
Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadja.
III.
A határozat az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 21.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke