A Nemzeti Választási Bizottság
62/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. március 13-án személyesen összesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés arra irányul, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása egy eredményes népszavazást követően a nyilvánosság számára megismerhető legyen. A Nemzeti Választási Bizottság a hitelesítés során annak vizsgálatát látja szükségesnek, hogy a kérdés érint-e az Alaptörvényben rögzített tiltott tárgykört.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 11. § (1) bekezdése írja elő, hogy az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés szerint önadózással vagy a 14. § rendelkezései szerint munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.
Az Szjatv. 11. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként
a) adónyilatkozatot,
vagy
b) az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső valamennyi jövedelméről (bevételéről), adókötelezettségéről, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről
ba) az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást,
vagy
bb) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást
nyújt be az adóhatósághoz.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 27/A § (2) bekezdésében rögzített adónyilatkozat az adóbevallási kötelezettség teljesítésének legegyszerűbb módja, mely a következő adatokat tartalmazza:
a) a természetes személyazonosító adatokat, a lakcímet és az adóazonosító jelet,
b) a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét,
c) az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét,
d) a levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összegét.
Az egyszerűsített adóbevallás az Szjatv. 11. § (2) bekezdés ba) pontjában meghatározott önadózásnak egyik formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a magánszemély nyilatkozata alapján az állami adóhatóság elkészítse a személyre szabott személyi jövedelemadó bevallását. Az Szjatv. 11. § (2) bekezdés bb) pontja értelmében az önadózás másik formája, mely során az adóbevallás az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített személyi jövedelemadó adóbevalláson kell benyújtani.
Az Art. 31. § (1) bekezdése meghatározza az adóbevallás tartalmi elemeit. Eszerint az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
Az állami adóhatósághoz benyújtásra kerülő személyi jövedelemadó bevallására szolgáló dokumentum főlapján feltüntetésre kerülő adatok a következők: adózó neve, adóazonosító jele, adószáma, őstermelői igazolvány száma, lakcíme, levelezési címe, anyja neve, születési helye és ideje, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszáma, külföldi fizetési számlaszáma, a törvényes képviselő vagy meghatalmazott adatai. A személyi jövedelemadó bevallás részét képezik továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről szóló adatok feltüntetése ilyen például a munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül, a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés, a külszolgálatért kapott jövedelem, más bérjövedelem vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelem is. Az adózó nyilatkozni köteles az eltartottak után járó családi kedvezmények összegével kapcsolatban is. A személyi jövedelemadó bevallás részét képezi továbbá az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése (lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg áthúzódó kedvezményének együttes összege, súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, tandíj vagy felnőttképzési díj címén igénybe vehető kedvezmény összege.) A személyi jövedelemadó bevallás része továbbá az eltartottak adatairól szóló nyilatkozat a családi kedvezményhez, melyen fel kell tüntetni az eltartott személyek adatait (név, adóazonosító jel, adószám, lakcím, anyja neve, születési helye és ideje, telefonszám), továbbá az adózó nyilatkozni köteles a várandósság időtartamáról és a magzat után járó családi adókedvezményre való jogosultságról és a családi adó és járulékkedvezmény megosztásáról, közös érvényesítéséről.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) tartalmazza az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelmére vonatkozó, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat.
Az Infotv. 3. §-ának 1. pontja szerint érintett az a természetes személy, aki bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható. Az Infotv. 3. § 2. pontja szerint személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az Infotv. 3. § 3. pont b) pontja szerint különleges adatok között sorolja fel többek között az egészségi állapotra vonatkozó adatokat, egyértelműen ezek közé sorolhatók – a személyi jövedelemadó bevallásban is feltüntetésre kerülő – a súlyos fogyatékosságra vagy a várandósságra vonatkozó adatok.
A személyi jövedelemadó-bevallására szolgáló adónyilatkozat és adóbevallás tartalmával kapcsolatban – tekintettel az Infotv. 3. §-ának 1., a 2. és a 3. pontjában foglaltak rendelkezéseire – megállapítható, hogy azok az érintettel kapcsolatba hozható személyes és különleges adatokat is tartalmaznak.
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése alapján a személyes adatok alkotmányos védelmet élveznek, korlátozásukra – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében írtaknak megfelelően – más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A Nemzeti Választási Bizottság jelen népszavazási kezdeményezéssel összefüggésben azt is megvizsgálta, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételre kötelezett személyek személyes adatait tartalmazó személyi jövedelemadó-bevallások nyilvánossá tételére vonatkozó jogszabályi korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésben rögzített keret között megvalósítható-e.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút érvényű, nem korlátozhatatlan [2/1990. (II. 18.) AB határozat ABH 1990, 18, 20.; 24/1998. (VI. 9.) AB határozat ABH 1998, 191, 194.]. Az Alkotmánybíróság már a 2/1990. (II. 18.) AB határozatában megállapította, hogy „a személyes adatok védelme nem annyit jelent, hogy azokat az érintett személyen kívül semmiféle okból és semmilyen körülmények között nem ismerheti meg senki más” [ABH 1990, 18, 20. ]. „A személyes adatoknak az Alkotmányban biztosított védelméből nem következik, hogy jogszabály nem írhat elő személyes adatok közlésére vonatkozó kötelezettséget.” [55/2001. (XI. 29.) AB határozat ABH 2001, 442, 460.] A 15/1991. (IV. 13.) AB határozat szerint „kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek” [ABH 1991, 39, 41.].
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 8. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg, annak lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alkotmánybíróságnak e rendelkezéssel kapcsolatban kialakított állandó gyakorlata szerint az állam csak akkor nyúlhat az alapvető jog korlátozásának végső eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos cél, érték védelme más módon nem érhető el. Szükséges továbbá az is, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek, tehát, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással [2/1990. (II. 18.) AB határozat, ABH 1990, 18, 23.; 20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 71.; 30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.].
„Az alapvető jog lényeges tartalmának korlátozása tehát akkor állapítható meg, ha a korlátozás kényszerítő ok nélkül történik és az nem áll arányban az elérni kívánt cél fontosságával. A törvényhozó a korlátozás során tehát köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani, mert amennyiben az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható.” [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 25.]
Az Alkotmánybíróság a 44/2004. (XI. 23.) AB határozatában megfogalmazott álláspontja szerint: „A személyes adat nyilvánosságra hozatalát a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (4) bekezdése szerint törvény közérdekből elrendelheti. Ekkor a személyes adat közérdekből nyilvános adattá válik és a közérdekű adatokéhoz hasonló jogi elbírálás alá esik, amelynek a szabályait az adatvédelmi törvény III. fejezete tartalmazza. [60/1994. (XII. 24.) AB határozat ABH 1994, 342, 354.]
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozatában azt is megállapította, hogy a közérdek önmagában nem elég az alapjog-korlátozás indokolására - hacsak maga az Alkotmány kifejezetten nem engedélyezi, mint például a kisajátítás esetében [Vö. 64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 381.].
Az Alkotmánybíróság a 3110/2013. (VI. 4.) AB határozatában rögzítette, hogy a régi Alkotmány 59. § (1) bekezdés utolsó fordulata („mindenkit megillet […] a személyes adatok védelméhez való jog”) és az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés első fordulata („Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez”) tartalmilag megegyezik, az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény értelmezési szabályainak keretei között – irányadónak tekintette a korábbi Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtett elvi jellegű megállapításokat. [ABH 2013, 49.]
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen idézett Alkotmánybíróság által elvi éllel kimondottakat is irányadónak tekintette és azokra figyelemmel rögzíti, hogy személyes adat tehát általában nem lehet közzététel tárgya, azaz nem nyilvános, törvény azonban - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat bárki számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve nyilvánosságra hozatalát, amennyiben az megfelel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének, illetve a korlátozás szükségessége és arányossága megállapítható.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Szervező által benyújtott kérdés eredményeképpen nyilvánosságra kerülő személyes adatok vonatkozásában megvalósított alapjogi korlátozás megfelel-e az ismertetett alkotmányos követelményeknek.
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) preambuluma szerint a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség indoka az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése, melynek érdekében és céljából a Vnytv. 3. §-a szerinti személy saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről az Vnytv. mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz.
A Vnytv. 8. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
A Vnytv. mellékelte határozza meg a vagyonnyilatkozat formáját. A vagyonnyilatkozat II. részében a vagyonnyilatkozatot tevő éves jövedelméről 5 évre visszamenőleg, összesítve és évenkénti bontásban ad számot, valamint az éves jövedelem forrását képező egyes tevékenységekből származó jövedelmek összegéről 5 évre visszamenőleg, éves bontásban számol be.
A nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek éves jövedelmére vonatkozó személyes adatokat és adótitkokat is tartalmazó személyi jövedelemadó-bevallások legfőbb tartalmi elemei tehát – 5 évre visszamenőleg, egyes jövedelemszerző tevékenységenként részletezve – a jelenleg hatályos Vnytv. mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozat kötelező tartalmi elemét képezik és a nyilvánosság számára jelenleg is megismerhetők és hozzáférhetők. Ezzel szemben a személyi jövedelemadó bevallás az adózó jövedelemére vonatkozó adatokon kívül további, az érintettel kapcsolatba hozható – a fentiekben részletezett – rendkívül nagyszámú személyes adatot is tartalmaz. Ezen személyes adatok egy része, így például a súlyos fogyatékosságra vagy várandósságra vonatkozó nyilatkozat az Infotv. szerinti különleges adat, melynek nyilvánosságra hozatala olyan súlyosan korlátozná és sértené az érintett személyes adatai védelméhez való jogát, mely a Bizottság álláspontja szerint nem áll arányban semmilyen elérni kívánt céllal.
A Bizottság rögzíti, hogy az Alaptörvény fent idézett rendelkezéséből – és az Alkotmánybíróság által kimunkált gyakorlatnak megfelelően – következik, hogy törvényhozó az alapjogi korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a személyi jövedelemadó-bevallások teljes körű nyilvánosságával járó alapjogi korlátozásához szükséges Alaptörvényben rögzített kritériumok nem állnak fent, így a Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárásban megvizsgált népszavazási kérdés alapján lefolytatott népszavazás eredményeként az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez fűződő alapjog lényeges tartalmát sértő vagy korlátozó törvényalkotási kötelezettség keletkezne.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat a tárgyköröket, melyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja akként rendelkezik, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjára, valamint az Nsztv. 11. §-ában foglalt rendelkezésre megállapítja, hogy a jelen eljárás során tárgyalt népszavazási kezdeményezés a fentiekben részletesen rögzítettek alapján nem felel meg az Alaptörvényben az országos népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott követelménynek, mivel az az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Szjatv. 11. §-án, 14. §-án, az Art. 27/A. §-án, 31. §-án és 53. §-án, az Infotv. 3. §-án, Vnytv. . § (3) bekezdés c) pontján és a Vnytv. mellékletén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 8.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke