Jogorvoslati kérelmek - a kifogás szabályai

A kifogás szabályai

A kifogás a választási jogorvoslati rendszer alapeljárása. A benyújtására vonatkozó szabályokat a Ve. 208. - 212. §-ai tartalmazzák.

1. A kifogás benyújtása [Ve. 212. § (1) bek.]:

Kifogást kizárólag írásban lehet benyújtani a választási szervekhez, szóbeli előterjesztésre (pl. telefonon vagy személyesen jegyzőkönyvbe vetetni) nincs lehetőség.

A kifogást az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságnak címezve, a bizottság mellett működő választási irodához kell benyújtani. A helyi, országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok mellett működő választási irodák elérhetőségeit a linkekre kattintva találja meg. A Nemzeti Választási Bizottság részére benyújtandó kifogás az itt található elérhetőségeken terjeszthető elő.

Az írásbeli kifogás benyújtható:

  • személyesen;
  • levélben;
  • e-mailen;
  • telefaxon.

A kifogás benyújtására változatlan tényállás mellett egy alkalommal van lehetőség. A benyújtást követően nincs lehetőség módosításra, illetve kiegészítésre. (Kvk.IV.37.531/2018/2. számú kúriai végzés)

2. A kifogás jogcíme [Ve. 208. §]:

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani.

A választásra irányadó jogszabályok elsősorban az egyes választástípusra vonatkozó anyagi jogszabályok és a Ve. Ezek a jogszabályok elérhetők a Választópolgároknak/Információk választópolgároknak/Jogszabályok menüpont alatt.

3. A kifogás benyújtója [Ve. 208. §]:

Kifogást az alábbi személyek és szervezetek nyújthatnak be:

-   központi névjegyzékben szereplő választópolgár,

-   jelölt,

-   jelölő szervezet,

-   ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.

Ha az adott választási eljárásban választójoggal nem rendelkező természetes személy vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújt be kifogást, igazolnia kell az érintettségét. A Kúria irányadó joggyakorlata szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása mindig a kifogás benyújtóját terheli.

(Kvk.I.37.493/2014/3. ,Kvk.III.37.298/2014/2., Kvk.I.37.597/2014/5.Kvk.I.38.025/2014/3.,Kvk.I. 37.389/2018/2., Kvk.V.37.506/2018/2., Kvk.V.37.507/2018/2. Kvk.VI.38.006/2019/2., 
Kvk.II.38.216/2019/2., 
 Kvk.VI.37.639/2019/3., Kvk.I.38.318/2019/2. számú kúriai végzések)

4. A kifogás benyújtásának határideje [Ve. 10. §, 209. §]:

A választási eljárás egyik alapvető szabálya, hogy a Ve.-ben foglalt határidők jogvesztők. Ez azt jelenti, hogy elmulasztásuk esetén nincs helye kimentésnek, igazolásnak, az elmulasztott határidő a jogosultság megszűnését eredményezi. Az eljárásban alkalmazott határidők minden esetben naptári napokban értendők, és azok az utolsó napon 16.00 órakor járnak le. A határidők jogvesztő jellege miatt, azok megtartása különösen fontos a jogorvoslati kérelmek benyújtásakor, ennek hiányában azok érdemben nem vizsgálhatók.

A kifogás benyújtása időpontjának az számít, amikor az megérkezik az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon (naptári nap) 16.00 óráig megérkezzen.

Mivel a határidő akkor megtartott, ha a jogszabálysértés elkövetésétől számított 3. napon 16.00 óráig benyújtásra kerül a kifogás, ezért abban mindenképp fel kell tüntetni a jogsértés időpontját. A jogsértés észlelésének, vagy a jogsértésről való tudomásszerzésnek az időpontja – hacsak a Ve. kivételt nem tesz, pl.: jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogás – nem bír relevanciával.

Fentiektől eltérő szabály vonatkozik a folyamatosan fennálló, ún. állapotszerű tevékenységekre. Ezek esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete ilyenkor nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. (Kvk.IV.37.531/2018/2. számú kúriai végzés)

A nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. (Kvk.VI.37.415/2018/2. számú kúriai végzés) Ha a kifogás tárgya nyomtatott sajtótermék, függetlenül attól, hogy azonos tartalommal utánközlésben az interneten is megjelenik, nem alkalmazhatók a folyamatosan fennálló tevékenységgel kapcsolatos kifogás benyújtásának szabályai. [Ve. 209. § (3) bek., lásd még: 151. § (2) bek.]

5. A kifogás kötelező tartalmi elemei [Ve. 212. § (2) bek.]

5.1. A jogszabálysértés megjelölése

A Ve. a jogszabálysértés alábbi formáit határozza meg:

-   választásra irányadó jogszabály [lásd: 2. pont],

-   választási alapelvek [Alaptörvény 2. cikk (1) és a 35. cikk (1) bekezdései] és

-   választási eljárás alapleveinek [Ve. 2. § (1) bekezdés a)-f) pontok] megsértése.  

Ahhoz, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen, a jogszabálysértést konkrétan meg kell jelölni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a megsértett jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével pontosan fel kell hívni [pl. 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pont]. Nem elegendő tehát, ha a kifogás benyújtója csak általában hivatkozik pl. a Ve. szabályainak megsértésére, hanem pontosan meg kell jelölni, hogy konkrétan mely jogszabályhely sérült az adott cselekmény kapcsán.

Ezen túl a kifogásnak jogi okfejtést kell tartalmaznia, le kell írni a jogszabálysértésre vonatkozó tényállást, és azt, hogy a sérelmezett cselekmény vagy mulasztás milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhely(ek)hez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.

A jogszabálysértés megjelölése csak akkor elfogadható, ha a leírt tényállásban egyértelműen megjelölésre kerül annak helye és ideje. Ezek nélkül ugyanis nem állapítható meg az, hogy a jogorvoslati kérelmet határidőben és az elbírálásra jogosult választási szervhez nyújtották be.

 

5.2. A jogszabálysértés bizonyítékai

A kifogásnak minden esetben tartalmaznia kell a jogsértés bizonyítékait, és azt mindig a kifogással együtt, azzal egyszerre kell benyújtani. A bizonyítékokra nem elegendő hivatkozni, utalni.

E főszabály alól csak a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat jelent kivételt. Ha a kérelmező nem tudja csatolni a sérelmezett műsorszámot, elegendő azt megjelölnie, de ebben az esetben is elvárás, hogy az minél pontosabban történjen meg (pl. médiaszolgáltató és médiaszolgáltatás megnevezésével, valamint a sérelmezett műsorszám vetítése pontos időpontjának – év, hónap, nap, óra, perc – megjelölésével).

A választási eljárás rövid határidejéből és az eljárás sommás jellegéből adódóan a választási bizottságoknak bizonyítási eljárás lefolytatására, további bizonyíték felvételére nincs lehetőségük. Éppen ezért a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékokat mindig a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A választási bizottság a kifogást azon bizonyítékok alapján fogja elbírálni, amit a benyújtó elé tár. A bizonyítási eszközök lehetnek különösen az okirati, tárgyi bizonyítékok, így a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható nyilatkozat, irat, tanúvallomás, fénykép, videofelvétel, stb.

A választási szervek által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Az előbbi azonban nem egyenlő a hivatalosan megismerhető tényekkel. Ha a kifogás bizonyítéka valamely választási szervtől beszerezhető, ez még nem jelenti, hogy az hivatalosan ismert tény a választási bizottság számára.

 

5.3. A kifogás benyújtójának adatai

A kifogás benyújtójának akár természetes személy, akár szervezet, meg kell adnia néhány olyan adatot, amely alapján azonosítása elvégezhető.

A természetes személyek és szervezetek kötelező adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

Természetes személy

Szervezet

név

szervezet hivatalos neve és a szervezet képviseletében eljáró személy neve

lakcím

székhely

személyi azonosító (11 jegyű szám)

bírósági nyilvántartásba-vételi szám

a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát

Civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási szám a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában rögzített szám, gazdasági társaságok esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti cégjegyzékszám.

Szervezetek esetében ezen túl a benyújtásra jogosultság megállapításához szükséges rögzíteni a kifogást a szervezet nevében előterjesztő törvényes képviselő(k) nevét is.

A kifogás a fenti kötelező elemeken kívül tartalmazhatja a benyújtó telefaxszámát, e-mail címét, a kézbesítési megbízottjának nevét, telefaxszámát és e-mail címét, de ezeket nem kötelező megadni. A rövid utas elérhetőségeknek azért van jelentőségük, mert a választási iroda a postai úton való tértivevényes kézbesítésen túl ezeken a csatornákon is megküldi a beadványozó számára a választási bizottság döntését, így arról hamar értesülhet.

A kifogás meghatalmazott útján történő benyújtása esetén természetesen a meghatalmazott nevét is tartalmaznia kell a kifogásnak, és ahhoz csatolni kell a megfelelő okirati formába (közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba) foglalt meghatalmazást is.

Összegezve, a kifogás érdemi elbírálására akkor van lehetőség, ha

-   a benyújtás határidőben történt,

-   az arra jogosult nyújtotta be és

-   tartalmazza a Ve. szerinti kötelező elemeket (lásd: 5. pont).

 

Az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartott országos népszavazási eljárás (továbbiakban: közös eljárás) esetére vonatkozó különös szabályok:

-   A jogorvoslat benyújtására és elbírálására rendelkezésre álló határidő 3 nap.

-   Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) dönt minden olyan jogsértés miatti kifogásról, amely csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását.

-   A Nemzeti Választási Bizottság dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az OEVB hatáskörébe.

-   A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.

-   Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság bírálja el.

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben