A Nemzeti Választási Bizottság
369/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (IV. 13.) számú határozatát helyben hagyja és megállapítja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontját azzal, hogy a határozat meghozatalában részt vettek olyan tagok is, akik megbízatása a határozathozatal időpontjában már megszűnt.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]
- Beadványozó 2022. április 11-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv, továbbá a Ve. 40. § (3) bekezdésének sérelme miatt.
- Kifogásában előadta, hogy az OEVB az ügyrendje alapján az üléseinek jegyzőkönyvvezetésével összefüggésben törvényellenes gyakorlatot folytat. Ennek kapcsán rögzítette, hogy az OEVB utolsó jegyzőkönyvének kiadására 2022. április 8-án került sor, az OEVB 2022. április 8-ai üléséről, azonban a vonatkozó gyakorlat elvetéséig álláspontja szerint a továbbiakban megjelenő jegyzőkönyvek is érintettek lesznek. Ennek alátámasztására megjelölte az általa hivatkozott, az OEVB utolsó jegyzőkönyvének internetes elérhetőségét.
- Hivatkozott továbbá az OEVB ügyrendjére, amely ügyrendet az OEVB a 2/2022. számú határozatával 2022. február 14-én fogadott el.
- Beadványozó álláspontja szerint az OEVB ügyrendje a jegyzőkönyvek készítésével kapcsolatban az alábbi szabályokat rögzíti: „Az OEVB üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről az OEVI gondoskodik. A jegyzőkönyv a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a napirendi pontok vitája során kifejtett jogi álláspontok lényegét és a szavazások eredményét. A jegyzőkönyvet az ülést vezető elnök írja alá. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal honlapján, azaz a www.varoshaza.tiszaujvaros.hu oldalon közzé kell tenni [7. § (6) bekezdés].”
- Beadványozó meglátása szerint a Ve. 40. § (3) bekezdésében elvárt minimális jegyzőkönyvi tartalom nem opcionálisan választható lista, a választási bizottság a megjelöltnél többet igen, de kevesebbet semmiképpen nem tartalmazhat. A különvélemény és a többi hozzászólásnak legalább a különvélemény kontextusba helyezéséhez és értelmezéséhez szükséges részei a határozatoknak nyilvánvalóan nem tartalma, azonban ezeknek a törvény alapján a jegyzőkönyvben szerepelnie kell, figyelemmel arra is, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
- Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 209/2022. (III. 25.) számú és a 221/2022. (III.28.) számú határozatára, amellyel összefüggésben előadta, hogy az NVB legújabb gyakorlatában is egyértelművé teszi a választási bizottsági határozatok vonatkozásában, hogy a „Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség, nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában az érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, a felettes választási szervvel, jelen esetben az Nemzeti Választási Bizottsággal szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.”
- Beadványozó véleménye szerint a határozathoz hasonlóan a jegyzőkönyvnek is olyan részletességgel kell készülnie, hogy mind a jogorvoslatra jogosult, mind pedig a felülbírálati jogkörrel rendelkező választási bizottság vagy bíróság érdemben vizsgálhassa a választási bizottság eljárását a Ve. 231. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.
- Mindezekkel összefüggésben Beadványozó felhívta az OEVB figyelmét, hogy álláspontja szerint a kifogásában megjelölt jegyzőkönyvben a hozzászólások tartalma nem került feltüntetésre. Előadta, hogy egy egyhangú szavazás esetében sem feltétlenül egyértelmű, hogy a vitában nem hangzik el előzetesen ellenvélemény, azonban meglátása szerint nyilvánvaló, hogy a jogorvoslati ügyet tárgyaló 2022. április 8-ai ülésen a jogorvoslati kérelemnél volt ellenvélemény, és ott a nemmel szavazó bizottsági tag hozzászólása, a „nem” szavazat indokolása nem került feltüntetésre. Ennek okán véleménye szerint sem az egyértelműen kisebbségi véleményt képviselő tag érvei nem derülnek ki, sem az, hogy miért volt vita a bizottság tagjai között.
- Kifejtette, hogy a 2022. április 8-án tartott ülésen az első napirendi pont tárgyalásakor a jegyzőkönyv kizárólag az OEVB megállapításait, illetve kizárólag azt rögzíti Kovács Tibor OEVB tag vonatkozásában, hogy Kovács Tibor kezdeményezte a tárgyalt kifogás és annak mellékletei továbbítását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv felé. Meglátása szerint kérdéses, hogy a napirendi pont tárgyalása során voltak-e hozzászólások, ha voltak, azok miként alakították az OEVB véleményét, az egy darab „nem” szavazattal jelzett kisebbségi vélemény milyen jogi álláspontot képviselt, azzal szemben volt-e, kialakult-e ellenvélemény, illetve az OEVB ülésen résztvevők bármelyikének a kisebbségben maradt OEVB tag véleményére vonatkozóan adott reakciója miben állt.
- Beadványozó álláspontja szerint a jegyzőkönyvezési gyakorlattal kapcsolatban nincs érdemi bírói gyakorlat, ugyanakkor a Ve. kommentárja úgy fogalmaz, hogy „a jegyzőkönyvnek mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyek a bizottság tevékenysége, döntése elleni jogorvoslatok megalapozott elbírálását lehetővé teszik”. Meglátása szerint ezt támasztja alá a Ve. 226. §-a és 227. §-a, amelyek a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügy összes iratával kérik felterjeszteni a döntéshozó szervhez. Véleménye szerint a gyakorlatban ez magában foglalja az ügyről első fokon döntő bizottság ülésének jegyzőkönyvét is, amelyből következik, hogy a jegyzőkönyv a jogorvoslati eljárásban tartalmi értékkel bír, amelynek jelentős részét adja az elhangzott vita, de legalább a kisebbségi vélemény pontos tartalmának ismerete.
- Beadványozó szerint azzal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a jegyzőkönyvezési gyakorlatában nem a Ve., hanem az ügyrend rendelkezéseit követi, nem csak a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltakat sérti, hanem – mint a választások jogszerű lebonyolításáért felelős igazgatási szerv – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is megsérti.
- Mindezekre tekintettel arra kérte az OEVB-t, hogy a jegyzőkönyvezési gyakorlattal kapcsolatban állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét, valamint a Ve. 40. (3) bekezdés sérelmét, illetve kérte az OEVB-t, hogy az ügyrendjét módosítsa akként, hogy az OEVI további jogsértése a jövőben elkerülhető legyen.
- Az OEVB a 21/2022. (IV.13.) számú határozatával a kifogást elutasította.
- Határozata indokolásában rögzítette, hogy az OEVB minden esetben biztosította a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás lehetőségét, hiszen az OEVB tagjai az üléseken korlátozás nélkül elmondhatták a véleményüket és a javaslataikat és ezekkel kapcsolatban az OEVB minden esetben állást foglalt.
- Az OEVB határozatában kifejtette továbbá, hogy jogszabály nem zárja ki, hogy az OEVB is ügyrendet készítsen, az ügyrend pedig nem más, mint az OEVB szervezeti és működési szabályzata, amelynek célja a bizottság működésének átlátható módon, részleteiben történő szabályozása. Rögzítette, hogy az OEVB ügyrendjének 7. § (6) bekezdése kötelezően előírja, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Ve. 40. § (3) bekezdésében írtakat, sőt azon túlmenően úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyvben a jogi álláspontokat is rögzíteni kell. Az OEVB álláspontja szerint abból, hogy az ügyrend a Ve. szabályaihoz képest többlettartalmat ír elő, egyértelműen következik, hogy nem áll fenn ellentétes szabályozás a törvényhez képest, így a koherencia biztosított a törvény és az OEVB dokumentum között.
- Kifejtette továbbá, hogy a jegyzőkönyveket az aláírás előtt a bizottsági ülésen felolvassák, az OEVB tagjai erre észrevételeket tehetnek és kérhetik a jegyzőkönyv kiegészítését, amire még az aláírás előtt sor is kerül, ezt követően pedig a jegyzőkönyvet nem csak az OEVB elnöke, hanem az OEVB tagjai is aláírják, így az OEVB tagjai elfogadják a jegyzőkönyvben foglaltakat.
- A 2022. április 8-i ülés jegyzőkönyve kapcsán az OEVB rögzítette, hogy Kovács Tibor OEVB tag javaslatán kívül érdemi hozzászólás megtételére nem került sor az OEVB ülésén, az ülésről készült jegyzőkönyv a korábbi gyakorlatnak megfelelően ezen ülésen is felolvasásra került, annak kiegészítését, korrigálását egyetlen OEVB tag sem kérte, a jegyzőkönyv felolvasását követően pedig az OEVB tagok aláírásukkal hitelesítették azt.
- Az OEVB álláspontja szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a jegyzőkönyvei mindenben tekintetben megfeleltek az ügyrend előírásainak, így a kifogást elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó 2022. április 15-én 17 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra való hivatkozással, hogy az OEVB 21/2022. (IV.13.) számú határozata sérti a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját.
- Érintettsége kapcsán Beadványozó hivatkozik arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, tehát Beadványozó az érintettsége alátámasztásaként egyrészt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán történt jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott, másrészt megemlíti, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az OEVB, valamint a mellette működő OEVI jogszabálysértő magatartása kétségkívül megalapozza az érintettségét.
- Beadványozó idézte a Ve. 14. §-át, valamint rögzítette, hogy a Ve. 22. §-a és 28. § (2) bekezdése határozza meg a választott és a megbízott bizottsági tagok megválasztásával, illetve megbízásával, míg a 33. § (3) bekezdése tartalmazza a megbízatásuk megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket. Álláspontja szerint ezen 33. § (3) bekezdés b) pontja bír különös jelentőséggel, amely szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a Ve. 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
- Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB 2022. április 8-án megtartott ülésén fogadta el a 20/2022. (IV.08.) számú határozatot, amelyben megállapította az országgyűlési képviselők 2022. április 3-i általános választásának Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 06. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerület választókerületi eredményét, amely határozat ellen jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be, így az abban megállapított eredmény 2022. április 11-én 16 órakor jogerőre emelkedett, így a hivatkozott Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszűnt az OEVB megbízott tagjainak megbízatása.
- Előadta továbbá, hogy az OEVB 2022. április 13-án öt igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a jelen fellebbezés keretében támadott 21/2022. (IV. 13.) OEVB határozatot, amely OEVB ülésről készített jegyzőkönyvet mind a három választott OEVB tag, továbbá a kettő megbízott tag is aláírta, továbbá velük együtt az OEVI vezetője és a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó munkatársa is ellenjegyezte.
- Ennek alapján meglátása szerint mind a 21/2022. (IV. 13.) OEVB határozat tekintetében feltüntetett szavazatszámból, mind az ülésről készített jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az OEVB ülésén szavazati, így döntési jogot gyakoroltak - arra korábban tényszerűen jogosult, azonban az ülés időpontjában már - ezen jogosultággal nem rendelkező személyek, így véleménye szerint az OEVB 2022. április 13-án meghozott döntése nem tekinthető jogszerűnek. Kiemelte, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv szerint az ülésen jelen volt az OEVI vezetője is, aki szintén nem észlelte a kifogásolt szabálytalanságot. Álláspontja szerint a Ve. kasszációs jogkört a fellebbezés elbírálására nem tartalmaz, azonban a súlyos eljárási hiba miatt a kifogás elutasításáról szóló 21/2022. (IV. 13.) számú OEVB határozat joghatás kiváltására alkalmatlan.
- Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a jogsértő döntésről foglaljon állást, illetve a választási eljárás törvényességét állítsa helyre.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos.
- A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
- A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
- A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a fellebbezés arra hivatkozással támadja az OEVB határozatát, hogy az sérti a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját. Tekintettel arra, hogy más jogsértés megjelölését a fellebbezés nem tartalmaz, így az OEVB határozata jogszerűségének felülvizsgálata is kizárólag a Ve. ezen rendelkezésére tekintettel végezhető el.
- A Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a Ve. 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
- A Ve. 28. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a választott tagokon túli további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.
- Az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § p) pontja szerint az OEVI a választási informatikai rendszerben rögzíti az OEVB tagjainak adatait.
- A hivatkozott rendelkezés alapján az NVB megállapítja, hogy az OEVB három választott tagja mellett két megbízott tagja volt, akik közül az egyik tagot a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek, míg a másik tagot a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek bízták meg.
- Az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján, az egyéni választókerületi választás eredményét a 20/2022. (IV.08.) számú határozatával állapította meg, amely határozat fellebbezés hiányában 2022. április 11-én 16.00 órakor jogerőre emelkedett. Ezzel az időponttal, a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján a megbízott tagoknak az OEVB-ben betöltött megbízatása megszűnt.
- Mindez pedig az OEVB összetétele szempontjából azt jelenti, hogy ezen időpontot követően a döntések meghozatalában – folyamatban lévő időközi választás hiányában – csak a választott tagok vehetnek részt.
- Beadványozó kifogását 2022. április 11-én 15:55-kor nyújtotta be, ekkor tehát az OEVB megbízott tagjainak megbízatása még fennállt. Az elbírálás azonban 2022. április 13-án történt, amely már a 20/2022. (IV. 08.) számú határozat jogerőre emelkedését követő időpont, így ekkor az OEVB már a megbízott tagok nélkül, kizárólag választott tagokkal működött.
- A www.varoshaza.tiszaujvaros.hu/index.php/2022-evi-orszaggyulesi-valasztasok honlapon fellelhető jegyzőkönyv szerint, egyezően Beadványozó hivatkozásával, a 2022. április 13-i ülésen és a 21/2022. (IV. 13.) számú határozat meghozatalában a két megbízott tag részt vett, szavazott és a jegyzőkönyvet aláírta.
- Beadványozó helytállóan hivatkozott fellebbezésében arra, hogy az OEVB a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat megsértve járt el, akkor amikor az egyéni választókerületi választás eredményének jogerőre emelkedését követően, 2022. április 13-án megtartott ülésén az OEVB tagjaként vette figyelembe azt a két személyt, akiknek az OEVB-ben fennálló, jelölő szervezeti megbízáson alapuló megbízatása a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján 2022. április 11-én 16.00 órakor megszűnt.
- Mindezek alapján tehát e tekintetben az NVB megállapítja az OEVB jogsértését. A fellebbezés kizárólag a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjának megsértését állítja, azt, hogy ezen eljárásjogi szabálysértésen túl az OEVB 21/2022. (IV. 13.) számú határozatának tartalma milyen jogszabályhelybe ütközik, nem. Formálisan említi a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és a 40. § (3) bekezdését, azonban kizárólag abban a szövegösszefüggésben, hogy kifogását ezen jogszabályhelyek megsértésére alapítva nyújtotta be. Olyan állítást azonban a fellebbezés nem tartalmaz, hogy a kifogás elutasításával az OEVB megsértette volna e rendelkezéseket.
- Mivel a fellebbezés az eljárásjogi jogsértésen túl nem vitatja az OEVB határozatának tartalmát és az egyhangú szavazás alapján az is megállapítható, hogy amennyiben az OEVB-nek kizárólag a 3 választott tagja vett volna részt a szavazásban, azon esetben is ugyanazon döntés született volna, az NVB a támadott határozat megváltoztatására nem jogosult.
- A Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.IV.39.420/2022/4. számú végzésére is, amelyben foglaltak alapján megállapítja, hogy egyezően a Kúriával, az NVB sem jogosult a fellebbezés hiányosságait pótolni a másodfokú eljárásban, és nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a fellebbezés elbírálásához szükséges.
- A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A fellebbezésben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. Az NVB ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem az első fokon eljáró választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a fellebbező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.
- Jelen esetben a fellebbezés kizárólag az eljárásjogi szabálysértés alapján támadta az OEVB határozatát, amelynek megsértését az NVB megállapította. Arra vonatkozó okfejtést és jogszabálysértést azonban a kérelem nem tartalmazott, hogy tartalmát tekintve milyen okból jogsértő az OEVB határozata, és a megbízott tagok részvételének hiányában miért döntött volna másképp a kifogás tárgyában az első fokon eljárt választási bizottság. Ennél fogva az NVB a Ve. 231. § (5) bekezdésben foglalt jogkörében eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 28. §-án, 33. §-án, 294. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az IM rendelet 15. § p) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 19.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke