A Nemzeti Választási Bizottság
252/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1024 Budapest, Rózsahegy utca 1-2. 1. emelet 1., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1038 Budapest, Bojtár utca 41-47., cégjegyzékszám: 01-10-041306) médiaszolgáltató azzal, hogy
- 2024. április 27. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor kezdődő Híradó című hírműsorában, valamint
- 2024. április 28. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor kezdődő Híradó című hírműsorában
jogosulatlanul tette közzé a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikai reklámjának minősülő médiatartalmat, megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az M1 médiaszolgáltatás 19 óra 30 perckor kezdődő Híradó című műsorában a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja és 147. § (2) bekezdés vonatkozásában érdemi vizsgálat alapján, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttv.) 4. § (2) bekezdése tekintetében érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 6. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2024. április 30. napján 15 óra 18 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).
[2] A kifogás alapján a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárási alapelvet és a Ve. 147. § (1) bekezdésben foglaltakat. Beadványozó megítélése szerint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek (a továbbiakban együtt: Jelölő szervezetek) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét és a Párttv. 4. § (2) bekezdését.
[3] Beadványozó előadta, hogy Médiaszolgáltató 2024. április 27. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 19 óra 30 perckor kezdődött Híradó című műsorban (a továbbiakban: Kifogásolt tartalom1), valamint a 2024. április 28. napján 19 óra 30 perckor kezdődött Híradó című műsorban (a továbbiakban: Kifogásolt tartalom2) a Fidesz támogatására buzdító tartalmat tett közzé.
[4] A Kifogásolt tartalom1 Vitályos Eszter kormányszóvivő a Fidesz kampányának állásáról szóló, zenei aláfestéssel ellátott beszámolója, melynek végén Vitályos Eszter a kamerába nézve azt mondja: „Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!” A Kifogásolt tartalom2 vonatkozásában a Beadványozó véleménye szerint Menczer Tamás, a Jelölő szervezetek kommunikációs igazgatója „a kamerába nézve tart beszédet a hírműsorban.” Menczer Tamás úgy véli, hogy „[a] tét óriási: háború vagy béke. Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!” A Kifogásolt tartalom1 és Kifogásolt tartalom2 felkonferálását végző műsorvezető a Beadványozó szerint megismétli a Jelölő szervezetek kampányüzenetét. A kifogás rögzíti továbbá, hogy a felvételeken a Jelölő szervezetek logója és arculata is látható.
[5] Beadványozó véleménye alapján a kifogásolt tartalmakban az M1 híradó kizárólagosan és egyoldalúan a Jelölő szervezetek kampányüzenetét közvetíti. Megítélése szerint „híradónak álcázott kampányfilm került közzétételre”, amelyben a műsorvezető és a Jelölő szervezetek képviselői „egybehangzóan a választáson használt kampányüzenetüket tették közzé. Ez (…) alkalmas arra, hogy a jelöltek és jelölő szervezet közötti egyensúlyt más jelölő szervezetek hátrányára és a Kérelmezett jelölő szerveztek előnyére bontsa meg.” A Beadványozó akként vélekedik, hogy az aláfestő zene és a Jelölő szervezetek arculatának egyértelműen kampányeszközként jelenik meg, ezért a gyakorlat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdését.
[6] A Ve. 147. §-ának sérelmét a Beadványozó abban látja, hogy a kifogásolt tartalmakban megtalálható a Jelölő szervezetek neve, logója (emblémája), jelszava, ezek a tartalmak a fenti szervezeteket népszerűsítik, támogatásukra ösztönöznek és a reklámhoz hasonló módon jelennek meg. A kifogásolt tartalmak „célja nem több, mint kampányüzenet közvetítése”, így a Médiaszolgáltató nemcsak „kampányeszközt tett közzé, mivel a műsorvezető maga is közvetíti a kampányüzenetet – azt több esetben is megismétli -, így egyben kampánytevékenységet is végez.” A Beadványozó szerint a Médiaszolgáltató „a Híradóba bújtatva teszi közzé a kampányeszközt, mindezt ingyenesen, ezzel tiltott pártfinanszírozást is megvalósít a Kérelmezett Jelölő szervezetekkel együttesen.” A Ve. 147. § (1) bekezdése alapján a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait.” Mivel a Médiaszolgáltató kizárólag a Jelölő szervezetek reklámját tette közzé, így megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt követelményt is.
[7] Mindezek alapján Beadványozó kérte az NVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítsa meg, hogy a Médiaszolgáltató és a Jelölő szervezetek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját és a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat, tiltsa el a Médiaszolgáltatót és a Jelölő szervezeteket a további jogszabálysértéstől és szabjon ki velük szemben bírságot. A Beadványozó kérelmezte továbbá, hogy kötelezze az NVB a Médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére a jogsértés elhangzásával azonos műsorszámban és napszakban, valamint keresse meg az Állami Számvevőszéket a Párttv. 4. § (2) bekezdésének megsértése miatt.
[8] Az NVB titkársága a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[9] A Médiaszolgáltató 2024. május 2. napján megküldött nyilatkozatában rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme két, egymást követő napon adásba került műsorszám alapján nem állapítható meg. A Kúriának a Beadványozó által is hivatkozott Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése [EBH2018. K.15. elvi döntés] szerint a „Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően, lineáris médiaszolgáltatás esetében, nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám-műsorfolyam kapcsolat megteremtése során műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség”. A Kúria döntéséből következően a Médiaszolgáltató szerint kéthetes műsorfolyam vizsgálatára van mód, de a kampányidőszak kezdetére (2024. április 20. napja) tekintettel még nem telt el az említett kéthetes időszak.
[10] A Médiaszolgáltató a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései által biztosított szerkesztői szabadságra hivatkozva úgy véli, hogy eldöntheti, hogy a „kampányban megjelenő egyes szervezetekről milyen sorrendben és terjedelemben tudósít” a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv figyelembevételével. Különböző műsorszámokban megjelenített tartalmak példálózó felsorolása alapján a Médiaszolgáltató megállapítja, hogy a tíznapos műsorfolyamban a Híradó 19.30-kor adásba kerülő műsorszámaiban az adott napi politikai történésekhez kapcsolódóan tudósított egyes jelölő szervezetek kampányüzeneteiről.
[11] A Ve. 147. §-ának sérelmével kapcsolatban a Médiaszolgáltató rögzíti, hogy a politikai reklám a jelölő szervezet által készített önálló médiatartalom, amelyet a médiaszolgáltató szerkesztői közreműködés, változtatás nélkül köteles közzétenni. Mivel a Ve. 147/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel nem teljesül – vagyis valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vétele nem történt meg –, a Médiaszolgáltató szerint politikai reklámnak minősülő önálló műsorszám közzétételére nem került sor.
[12] A Médiaszolgáltató leszögezi, hogy a sérelmezett műsorszám általa szerkesztett médiatartalom. A Kifogásolt tartalom1 „túlnyomó részében foglalkozik a jelenleg a világban zajló háborús konfliktusokkal, mely témákhoz a Kormányszóvivő békepárti nyilatkozatát kapcsolta a Médiaszolgáltató, mindezt az általa szerkesztett formában. A Kifogásolt tartalom2 „arról tudósít, hogy az első nyilvántartásba vett jelölő szervezet a Fidesz-KDNP, és ehhez kapcsolódóan ismerteti a Fidesz kampányüzenetet ugyancsak szerkesztett tartalomban és nem különálló politikai reklám formájában”. A Médiaszolgáltató a közvélemény által a jelölteket állító pártok mondanivalója iránt a kampányidőszakban tanúsított „kihegyezett” érdeklődésre hivatkozik, melynek az Mttv. 83. §-ában rögzített törvényi kötelesség alapján felel meg.
[13] Az Mttv. 203. § 47. pontja szerinti fogalommeghatározás alapján végül a Médiaszolgáltató leszögezi, hogy a Híradó televíziós műsorszám, így abban az egyes hírekhez, tudósításokhoz kapcsolódóan „nemcsak a Médiaszolgáltató által gyártott, hanem mások által készített, akár az egyes jelölő szervezetek által készített anyagok is megjelenítésre kerülnek”. Sőt, a televíziós médiaszolgáltatás jellemzője, hogy az abban közzétett hírműsorokat „rendszeresen a témához kapcsolódó képekkel, videókkal illusztrálják a hírolvasó vagy műsorvezető hangja alatt. A hírekhez kapcsolódó képek vagy videók megválasztása a szerkesztői szabadság körébe tartozó döntés, amelynek korlátjait az Mttv. és az Smtv. vonatkozó rendelkezései jelentik.” E jogszabályokból pedig „nem vezethető le annak tilalma, hogy a hírekhez kapcsolódóan valamely párt kampányvideójának képeit használja fel a műsor szerkesztője”.
[14] A fentiekre tekintettel a Médiaszolgáltató nem tartja megalapozottnak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 147. § (1) bekezdés sérelmét sem, erre figyelemmel kérte a kifogást elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A kifogás részben megalapozott.
[16] Az NVB a Kifogásolt tartalom1 és a Kifogásolt tartalom2 tekintetében rögzíti, hogy mindkét esetben 44 másodperc hosszú műsorrészletről van szó, amelyben műsorvezetői felvezetés előz meg (25 és 21 másodperc tartamban) egy olyan videót, amelyet készítője – a közösségi médián keresztül történő jobb terjesztés érdekében – felirattal is ellátott. A feliratos videó a Kifogásolt tartalom1 esetében a műsorvezetői narráció alatt is, 18 másodperc időtartamban megtekinthető, a Kifogásolt tartalom2 tekintetében pedig a fontosnak ítélt szövegrészeknél a feliratok színes kiemelésére került sor. A hanggal és képpel is megtekinthető, a kifogásban hivatkozott jelmondattal záruló videók hossza 18, illetve 23 másodperc. A műsorvezető – a kifogásban foglaltakkal szemben – nem ismétli meg a Jelölő szervezetek jelmondatát, ugyanakkor a Kifogásolt tartalom1 esetében a bevezető részeként Vitályos Eszter valamennyi, a videó feliratán szereplő mondatát ismerteti, a Kifogásolt tartalom2 esetében pedig egy, Menczer Tamás által is elmondott szövegrészt ismétel meg a bevezetőben.
[17] A Kifogásolt tartalom1 és a Kifogásolt tartalom2 is két részből áll tehát, a műsorvezető a később bevágott videó részbeni ismertetésére irányuló bevezetőjét követően látható videók a Médiaszolgáltató által máshonnan átvett felvételek. A feliratozás, az egyes feliratozott szövegrészek színes kiemelése a Kiemelt tartalom2 esetében, a kameramozgás, a vágóképek gyors váltakozása, a háttérben lejátszott zene, illetve ezek együttese, valamint az a tény, hogy a nyilatkozattevő nem kifejezetten a Médiaszolgáltató munkatársának tesz nyilatkozatot, arra utal, hogy a felvételt a nyilatkozattevő, vagy vele azonos érdekkörbe tartozó személy készítette. Mindezeket megerősíti a Médiaszolgáltató nyilatkozata, amely részletesen indokolja, hogy az átvett tartalmak megjelenítése milyen okból jogszerű. A Médiaszolgáltató által közzétett videók a https://www.facebook.com/watch/?v=793200042413682 és a https://www.facebook.com/watch/?v=814802763313659 elérhetőségeken jelenleg is elérhetők, ezek az elérhetőségek pedig a nyilatkozatot tevő személyek saját, közéleti tartalmak közzétételére szolgáló közösségimédia-felülete.
III.
[A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme]
[18] Az NVB kérelemre, a kifogás keretei között jár el, ezért elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fenti tények ismeretében megállapítható-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme.
[19] A Beadványozó azt állítja, hogy a kifogásolt videótartalmakban a Médiaszolgáltató kizárólagosan és egyoldalúan a Jelölő szervezetek kampányüzenetét közvetíti, emellett az aláfestő zene és a Jelölő szervezetek arculatának megjelenése is kampányeszközként alkalmazott. A kifogás tehát a kiegyensúlyozottság hiányát állítja, és a felhívott joggyakorlattal is annak alátámasztására törekszik.
[20] Az NVB kiemeli, hogy a 16/2020. (VII. 8.) AB határozat szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)–(2) bekezdései együttesen határozzák meg. „A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem feltétlenül egy műsor tekintetében kell vizsgálni: lehetséges ugyanis, hogy azt az adott csatorna teljes műsorfolyama alapján dönthetjük csak el. (…) Egy lineáris televízió vagy rádióműsor akkor tekinthető az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésével összhangban kiegyensúlyozottnak, ha megfelel az alábbi három szempont mindegyikének, továbbá ha eleget tesz annak az általános előfeltételnek, hogy olyan kérdés megvitatására irányul, amelynek tárgya közérdeklődésre tart számot. Egyfelől elengedhetetlen, hogy a műsorból egyértelműen kiderüljön, hogy több, egymással ellentétes álláspont is létezik az érintett kérdésben. Másfelől fontos az is, hogy azonosítható legyen, hogy az egyes álláspontokat mely személyek vagy csoportok képviselik. Harmadik feltételként pedig lényeges, hogy a műsorból egyértelművé váljon, hogy az abban – a szerkesztői szabadság jogával élve – részletesebben kifejtett állásponthoz képest, az azzal ellentétes vélemények miben térnek el (függetlenül attól, hogy azt a műsorvezető, a riportalanyok, vagy az adott álláspontot képviselők ismertetik).” [lásd: 3350/2022. (VII. 25.) AB határozat, Indokolás (38) és (41) bekezdés]. Ez tehát a kiegyensúlyozottságra vonatkozó, a választási kampányidőszakon kívül általánosan érvényesülő követelményrendszer.
[21] A választási kampányidőszakban azonban az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése által védett szólásszabadság jelentősége a szokásos védelmi szint szigorodása okán kiemeltebb. Az Alkotmánybíróság gyakorlata komoly jelentőséget tulajdonít a szabad szólás védelmének, mivel az a jelöltek alkalmasságának megvitatását segíti. „A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni.” [5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás (24)] A választási kampányban továbbá „tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák.” [5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás (26)] Amennyiben jogvitára kerül sor, „fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (…), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.” [5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás (28)]
[22] A szólásszabadság e kiemelt védelmét, valamint a választópolgárok döntéshozatalát szolgálja az is, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének vizsgálata a kampányidőszakban részben más mércét követve történik. Az Alkotmánybíróság szerint a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelménye elfogadható a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként. „A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. (…) [E]z mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása” (1/2007. (I. 18.) AB határozat, Indokolás (34)–(35), (42)].
[23] Az Alkotmánybíróság szerint a szerkesztői szabadság az alapvető jogok korlátozására vonatkozó követelmények szerint [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés] korlátozható, ilyen alkotmányos korlátként pedig a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelménye elfogadható. A kiegyensúlyozottsági követelmény ugyanis lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások esetében [vesd össze: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478, 505–506.] szoros összefüggésben áll a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeinek biztosításával [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés]. Ezt a követelményt a választási kampányok vonatkozásában a Ve. választási alapelvei konkretizálják, közöttük a 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvvel. Ezen alapelv érvényesülésének biztosítása a Ve. 14. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, 221. § (1) bekezdése és 229. § (1) bekezdése alapján – más szervek mellett – az NVB és a Kúria feladata. [3119/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás (41)] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő alapelvet valamennyi médiaszolgáltatónak tiszteletben kell tartania és érvényre kell juttatnia, amelyik választási kampányban részt vesz – hangsúlyozza az Alkotmánybíróság [3119/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás (44)].
[24] A kiegyensúlyozottság kérdésében irányadó kúriai gyakorlat szerint nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére vonatkozó jogszabályok, az Mttv. vagy az Smtv. alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget megfogalmazó eljárási alapelv alapján. A kifogásolt műsorszámok tekintetében önállóan, egyéb jogszabályokban foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának teljesülését elemezni [Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzés, (29) bekezdés]. A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében továbbá nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám-műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). A vizsgálandó időtartam hossza nem meghatározott, mert egy kéthetes időtartam a kampányidőszak átfogó része ugyan [Kúria Kvk.II.37.654/2019/2. számú végzése, (22) bekezdés], és ekként a vizsgálatot lehetővé teszi, de a műsorfolyam természetét sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel egy adott műsor naponta, vagy akár naponta többször is megjelenhet, így a megjelenési gyakorisággal fordítottan arányosan csökkenhet a vizsgálandó műsorfolyam napokban mért hosszúsága is [lásd: Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzése, (22) bekezdés]. Mindemellett a joggyakorlat szerint a műsorfolyam helyett a konkrét műsorszám is vizsgálható, amennyiben választási vitaműsorról van szó [Kúria Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzése]. Abban az esetben továbbá, ha a kifogás a választási kampány olyan kiemelt eseményhez kapcsolódik, amelynek csak az adott napon, illetve még az azt követő rövid ideig van csak jelentősége, akkor az erre az időszakra eső műsorszámok önállóan vizsgálhatók [Kúria Kvk.VI.37.484/2019/2. számú végzése, (20) bekezdés].
[25] A kiegyensúlyozottság követelményét eltérően kell vizsgálni a közszolgálati médiaszolgáltató, valamint a kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltató esetében. A kereskedelmi alapon működő médiaszolgáltatót hírügynökségi feladatok nem terhelik, szolgáltatásaival szemben törvényi és alapjogi követelmény, hogy a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye valamennyi közéleti témára vonatkozik, és nem szűkíthető le a kampánytémákra. A közjogi választások közérdeklődésre számot tartó események, így a médiaszolgáltató ezzel kapcsolatos híradásainak a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kampányidőszakban nyújtott szolgáltatásait az esélyegyenlőség szempontjából úgy kell megítélni, hogy a vele szemben támasztott követelmények ne haladják meg a szerkesztői szabadság korlátozásának a kiegyensúlyozott közérdekű tájékoztatáshoz szükséges mértékét. A riportok alanyai kifogást tevőnek nem tetsző, negatív véleménye vagy hangneme nem választási jogi kérdés, a véleménypluralizmus érdekében azok közlése a sajtószabadság megvalósítása. [Kúria Kvk.V.37.637/2019/6., Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.V.38.0036/2019/4. számú végzései, legutóbb összefoglaló jelleggel: Kvk.V.38.046/2019/4. számú végzése, (24) bekezdés].
[26] A Kúria azon gyakorlata, hogy a jelöltek esélyegyenlőségére vonatkozó alapelv érvényesülését általában nem kizárólag egy műsorszámon belül, hanem a műsorfolyam egésze tekintetében vizsgálja, összhangban áll azzal az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseiből és I. cikk (3) bekezdéséből fakadó követelménnyel, hogy a sajtószabadság és annak egyik összetevőjeként a szerkesztési szabadság csak az elérni kívánt célhoz (véleménypluralizmus; kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás; esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) képest arányosan kerüljön korlátozásra. A Kúria feladata mérlegelés alapján annak a megállapítása és az indokolásban megfelelő érvekkel való alátámasztása, hogy konkrét ügyekben, adott műsorszolgáltató tekintetében – egyéb szempontok mellett pl. a vizsgálandó műsorok címe, tartalma, ismétlődésük és gyakoriságuk, darabszámuk a vizsgálandó időintervallumban, nézettségük, hírszolgáltatást vagy politikai tájékoztatást nyújtó jellegük, időtartamuk és közlésük időpontjai alapján – mely műsorokat tekint egyazon műsorfolyamba tartozónak és ilyenként vizsgálhatónak [3119/2019. (V. 29.) AB határozat, Indokolás (44)].
[27] Mindezekre, valamint arra a tényre tekintettel, hogy az NVB kérelemre jár el, a kifogástevő feladata a jogalkalmazót olyan helyzetbe hozni, hogy a műsorfolyam vizsgálatát elvégezhesse. Az egyes műsorszámok, azok vonatkozásában a kifogásolt tartalmi elemek megjelölése tehát a Beadványozó feladata. A kifogás [9] bekezdésében szereplő „például” fordulat nem vezethet arra, hogy a kifogás tárgyává nem tett műsorrészleteket az NVB-nek kellene felkutatnia, hiszen a Ve. 214. § (1) bekezdése alapján az NVB eljárására irányadó határidő mindezt nem teszi lehetővé. Tekintettel arra, hogy a Kúria gyakorlata szerint sem várható el fő szabály szerint az egy műsorszámban történő teljes kiegyensúlyozottság [Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzés, (9) bekezdés], a tárgyi ügyben pedig két, egymást követő napon közzétett műsorszám egy-egy részletére vonatkozott a kifogás, vizsgálnia kellett az NVB-nek, hogy a műsorfolyam alóli kivételek bármelyike alkalmazható-e.
[28] A Beadványozó által megjelölt tartalmak egyike sem minősül választási vitaműsornak. A Kifogásolt tartalom1 pusztán a Fidesz kampányüzenetét tartalmazza, annak a jelen választási eljárás szempontjából kiemelt jelentőség nem tulajdonítható. A Kifogásolt tartalom2 a választási eljárásban jelentős eseményre reagál számottevő megkésettséggel, tekintettel arra, hogy a Jelölő szervezetek közös listáját 2024. április 22. napján jelentették be, a nyilvántartásba vételről szóló határozatát pedig 2024. április 24. napján hozta meg az NVB. Rögzítendő ugyanakkor, hogy a kifogásolt tartalmak közzétételét megelőzően nem került sor másik lista bejelentésére, így a Beadványozó listabejelentése vonatkozásában elvi szinten sem merülhetett fel a Médiaszolgáltató felelőssége.
[29] Az NVB megítélése szerint nem sértette az esélyegyenlőségi alapelvet önmagában véve a Jelölő szervezetek arculati elemeinek, logóinak megjelenése sem a műsorszámban, hiszen ezek megjelenése a műsorszámban – egyéb minősítő körülmények hiányában – a Médiaszolgáltató Mttv. 83.§-a szerinti kötelességéből fakadó tájékoztatási tevékenység szempontjából szükségesnek tekinthetők. Erre figyelemmel a Médiaszolgáltató felelőssége e tekintetben sem áll fenn.
[30] A Jelölő szervezetek vonatkozásában az NVB hangsúllyal utal arra, hogy a jelöltnek, illetve a jelölő szervezetnek a választási kampányban – szemben az állami, önkormányzati szervekkel, a közszolgálati médiával, a közszolgáltatókkal – nem feladata az esélyegyenlőség biztosítása, mivel erre kötelezett az állami, önkormányzati szervek vagy a közszolgálati média, vagy valamely közszolgáltató lehet [Kúria Kvk.II.39.502/2022/2. számú végzése, (22)-(23) bekezdés]. A Beadványozónak a Jelölő szervezetek vonatkozásában tett előadása erre figyelemmel nem alapos.
[31] A fentiekre tekintettel az NVB megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelme a kifogásban foglalt cselekmények alapján nem állapítható meg.
IV.
[A politikai reklám közzétételére vonatkozó korlátozások megsértése]
[32] A kifogás második része tekintetében az NVB-nek arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérült-e a Ve. a politikai reklámra vonatkozó, a beadványban felhívott rendelkezése. A Ve. 147. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett (…) teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Ebből a rendelkezésből is következik tehát, hogy a politikai reklám közzétételére azon időpontot követően, és olyan módon van lehetőség, amely az egyenlő feltételek meglétét garantálja.
[33] A politikai reklám választási eljárásban való elbírálhatóságával kapcsolatban az NVB megállapítja, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése megfelelően megalapozza hatáskörét az ügyben. Az eljárás során a Ve. és annak 147. § (5) bekezdése alapján az Mttv. közzétételre irányadó rendelkezései alkalmazandók.
[34] A választási kampányban a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja alapján Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. megjelölt rendelkezése politikai reklám alatt valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszámot ért.
[35] A Ve. 147/E. §-a a közszolgálati médiaszolgáltató számára egy további fontos kötelezettséget állapít meg, amely szerint a „közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.” A hivatkozott jogszabályhelyek az egyes közjogi választásokra kiterjedően sorolják fel, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató milyen időtartamban és mely jelölő szervezetek politikai reklámjait teheti közzé. Ez utóbbi szabályok tovább részletezik a közszolgálati médiaszolgáltatóra vonatkozó, a politikai reklám közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket, lényegi jelentősége azonban a Ve. 147 § (1) bekezdésének van, amely az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében foglaltak törvényi leképeződése.
[36] A kifogásban sérelmezett tartalmak közzétételére Médiaszolgáltató hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de figyelemmel 89/2019. NVB határozatban, valamint a 925/2014. NVB határozatban is elfoglalt álláspontjára, amelyet a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5.számú végzésével megerősített, a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható, és politikai reklámnak minősíthető.
[37] A műsorszámoknak a tartalmuk szerinti minősítése tekintetében az NVB a Kúria joggyakorlatát tekinti irányadónak. eEgyfelől „a jogi értékeléskor nem a megrendelő személyének, hanem a műsorszám tartalmának van jelentősége.” Ezzel ellentétes értelmezés arra vezetne, hogy „bármely magánszemély, civilszervezet vagy gazdasági társaság által közzétett jelölő szervezetet népszerűsítő, annak támogatására ösztönző reklám nem lenne politikai reklámnak minősíthető, mivel azok jogi státusza, funkciója teljes mértékben eltér a jelölő szervezetekétől” [Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. számú végzése]. Nincs jelentősége annak sem, ha valamely jelölő szervezet emblémája nem szerepel a reklámon, illetve nevük sem hangzik el, mivel a Ve. 146. § a) pontja szerint politikai reklámnak minősül az is, ha a jelölő szervezet célját, jelszavát népszerűsíti a műsorszám [Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. számú végzése].
[38] A másik oldalról nézve, a politikai reklám fogalma szerint a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve a kérelmező médiaszolgáltató által közzétett műsorszám. Helyesen hivatkozott arra a kérelmező, hogy ilyen műsorszámnak csak a médiaszolgáltató által érdemben nem szerkesztett műsorszámok minősülnek, melyek vonatkozásában kiemelendő, hogy a médiaszolgáltatónak fel kell ismernie, hogy „a hírműsorába ágyazott kisfilm politikai reklámnak minősül, emiatt annak teljes terjedelemben történő közlése jogsértő [Kúria Kfv.I.37.573/2019/2. számú végzése, (19) bekezdés]. Amennyiben érdemi tartalmi szerkesztésre került sor, a beágyazott kisfilmet nem lehet politikai reklámnak minősíteni. Ilyen, érdemi tartalmi szerkesztésnek tekinthető „az eredeti hangsáv helyett narrátor alkalmazása, a kampányfilm üzenetének további tömörítése annak kevésbé lényeges elemeinek kivágásával, mely változtatások ugyan még inkább felerősítették az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban a szerkesztett hír jellegére tekintettel azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények [3096/2014. (IV. 11.) AB határozat 35., 36. megfontolások] lettek volna számon kérhetők” [Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzése, (9) bekezdés].
[39] Jelen ügyben a Fidesz politikusai által saját közösségimédia-felületükön publikált kisfilmek közzétételére került sor. A Kifogásolt tartalom1 tekintetében a közzététel a képi anyag tekintetében teljes körűen megvalósult, amely – a videó feliratozására tekintettel – a teljes kampányüzenet átadására alkalmassá tette a kifogásolt műsorszámot. A csak képpel történő megjelenítés, és az ahhoz kapcsolódó, a videóban is szereplő tartalmat szó szerint ismertető műsorvezetői narráció hossza 18 másodperc [32:56 és 33:14 időpontok között], ugyancsak 18 másodperc időtartamban jelenik meg a videó második fele, immár eredeti képpel és hanggal is [33:15 és 33:33 időpontok között]. Mindez a Kiemelt tartalom1 teljes hosszához, 44 másodperchez képest számottevő, és tekintettel arra, hogy a tartalmi tömörítés is elmaradt, ezért megállapítható, hogy a Jelölő szervezetek kampányüzenetének az adásba szerkesztése során nem eszközölt a Médiaszolgáltató olyan változtatásokat, amelyek a tartalmat a közügyekről szóló tájékoztatás körébe sorolták volna, ilyen módon tehát a politikai reklám tiltott közzététele megvalósult.
[40] A Kifogásolt tartalom2 vonatkozásában az NVB megállapítja, hogy a közzététel a képi anyag tekintetében nem valósult meg teljes körűen, de ennek elsődleges és valódi oka, hogy az eredeti videó végén megjelenő, Menczer Tamást népszerűsítő tartalmak minden hasonló videó részét képezhetik, a tárgyi ügyben nincs jelentőségük. A videó elkészítésére a Jelölő szervezetek listaállításáról történő híradás, vagyis azon kampányüzenet terjesztése érdekében került sor, amelyet a Médiaszolgáltató a Híradóba is beemelt, azzal a különbséggel, hogy a 21 másodperc hosszúságú műsorvezetői narráció során Menczer Tamás első három mondata átfogalmazásra került [24:43 és 25:04 időpontok között], valamint a képpel és hanggal is megjelenített, 23 másodperc hosszúságú részben [25:04 és 25:27 időpontok között] hallható egyik mondatot a műsorvezető a felvezetésben is megemlíti. Ez utóbbi a Kifogásolt tartalom2 tartamának több mint fele, a narrált, bár képanyag nélküli résszel együtt pedig a teljes műsorrészlet egészének feleltethető meg. Ebben az esetben sem eszközölt a Médiaszolgáltató olyan számban változtatásokat, amelyek a közügyekről szóló tájékoztatás területére emelnék át a kifogásolt tartalmat, ezért tehát a politikai reklám tiltott közzétételét ugyancsak meg kell állapítani, különös figyelemmel az átvett videórészlet hosszára, a műsorvezetői ismertetés tartalmára és a videós tartalom lényeges részeinek megjelenítésére.
[41] A Fidesz jelmondata, a „Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát. Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz!” szövegrészlet kiemelt megjelenítése nyomán tehát az NVB megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató politikai reklámot tett közzé, amelyet azonban csak a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti alapon jeleníthet meg a Médiaszolgáltató. E tekintetben nem fog helyt az a Médiaszolgáltató által előadott védekezés, amely szerint a kifogásolt műsorszámok közzététele idején a politikai reklámok közzététele még nem volt lehetséges, hiszen a fentebb hivatkozott joggyakorlat szerint elsődlegesen a tartalmi vizsgálat elve érvényesül. Ezzel ellenkező értelmezést követve figyelmen kívül hagyhatná a Médiaszolgáltató az Mttv. az egyes műsorszámtípusokra vonatkozó rendelkezéseit, és megkerülhetné a politikai reklám közzétételére vonatkozó, elsődlegesen a Ve. 147. §-ában foglalt szabályozást is.
[42] Az NVB álláspontja szerint a kifogásolt tartalmak nem csupán szemléltető illusztrációk, önmagában nézve is megfelelnek annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Médiaszolgáltató a videókban foglalt üzenet lényegét érdemi szerkesztés nélkül átadta műsorában, nem elégedett meg a Fidesz kampányára tett utalással.
[43] A fentiekre tekintettel a Ve.147. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét az NVB megállapította, ezzel összhangban pedig indokoltnak látja a Médiaszolgáltató további jogsértéstől való eltiltása mellett jelen határozat rendelkező részének közzétételére kötelezést is a jogsértéssel érintett műsorban. Nem állapítható meg azonban a Jelölő szervezetek jogsértése e körben sem, hiszen a kifogásolt videók közzétételéről a Médiaszolgáltató hozott döntést. Ezeknek a tartalmaknak politikai reklámként való megjelentetése a kifogás elbírálása idején sem volna kérelmezhető, és erre vonatkozóan a Beadványozó nem tett előadást, ahogy bizonyítékot sem terjesztett az NVB elé.
[44] A Beadványozó bírság kiszabására vonatkozó kérelmét az NVB mellőzte. Amíg ugyanis a jogsértés megállapítása esetén a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján a Bizottság számára határozata rendelkező részének közzétételére való kötelezés nem lehetőség, hanem kötelezettség, a bírság kiszabása esetén a jogalkotó széles teret adott a bizottsági mérlegelésnek [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat, (28) bekezdés]. A bírságkiszabás jellemzően az ismétlődő jogsértések szankciójaként kerül alkalmazásra [Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú végzése, (26) bekezdés], ugyanakkor fő szabály szerint nem is indokolt, hogy a választási eljárásban első alkalommal megállapított jogsértést a jogalkalmazó bírsággal szankcionálja, hiszen a magyar jogrendszerben általánosan érvényesülő elv szerint a jogalkalmazó – jóhiszemű eljárást feltételezve – először mindig csak a jogsértés megállapítására törekszik, alappal bízva abban, hogy a jogsértő továbbiakban magatartását ennek ismeretében alakítja. Tekintve, hogy jelen választási eljárásban a Médiaszolgáltató magatartását ezt megelőzően nem nyilvánította az NVB jogszerűtlennek, a bírságszankció alkalmazása alappal mellőzhető.
V.
[A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezésének sérelme]
[45] Az NVB a Párttv. a Beadványozó által hivatkozott rendelkezését az alábbi okokból utasította el érdemi vizsgálat nélkül.
[46] A Ve. 44. § (1) bekezdése szerint az NVB az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. Ez utóbbi hivatalból folytatott eljárási cselekmény, ilyen irányú kérelem benyújtására a Ve. nem biztosít lehetőséget.
[47] A Párttv. rendelkezésének felhívása a Beadványozó által a kifogásban az NVB megítélése szerint úgy értelmezhető, hogy azt választásra irányadó jogszabályi rendelkezésnek kell tartani. A Párttv. 4. § (4) és (5) bekezdése alapján, valamint annak 10. § (1), (3) és (4) bekezdéseire tekintettel a pártok gazdálkodását az Állami Számvevőszék jogosult vizsgálni.
[48] A Kúria joggyakorlata szerint a „hatáskört törvény állapítja meg, azt jogértelmezéssel, alapelvi rendelkezésekre hivatkozással szűkíteni, vagy tágítani, az egyes hatásköröket keverni nem lehet. A hatáskör garanciális szabály, amely sérül, ha hiányzik a jogszabályi felhatalmazottság az adott döntés meghozatalára” [Kúria Kvk.VI.39.390/2022/4. számú végzése, (39) bekezdés]. Amennyiben jogszabály tételesen meghatározza a hatáskör címzettjét, attól a választási szerv nem vonhatja el azt. „A hatáskörelvonás tilalma olyan, a jogrendszer egészét átható, a jogállamiság elvével (közhatalom joghoz kötöttségével) közvetlenül összefüggő, annak megvalósítását szolgáló szabály, amely választási eljárásban sem hágható át. A hatáskör hiányát, mint fórumhibát valamennyi eljárásjog az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként tételez.” [Kúria Kvk.IV.39.386/2022/3. számú végzése, (40) bekezdés]. Jelen esetben az NVB nem juthatott más következtetésre, hiszen a hivatkozott törvényhelyhez kapcsolódóan a hatáskör címzettje nem választási szerv, így a kifogást e részében nem bírálhatta el érdemben.
[49] A fenti indokok alapján az NVB a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[50] A határozat az Smtv. 13. §-án, az Mttv. 12. § (1)–(2) bekezdésein, 83. §-án, 203. § 47. és 55. pontjain, a Ve. 44. § (1) és (2) bekezdésén, 146. § a) pontján, 147. §-ának (1) bekezdésén, a 151-152. §-ain, a 331. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. május 3.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke