A Nemzeti Választási Bizottság
206/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület (1078 Budapest, Nefelejcs utca 61. 2. emelet 5.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület képviselője 2024. április 16-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) - mint ruszin nemzetiségi szervezet - jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] A Bizottság a Nemzeti Választási Iroda útján a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a 2024. április 17-én kelt megkeresésében kérte be a szervezetet nyilvántartásba vevő Fővárosi Törvényszéktől a jelen ügyben érintett Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület 2021. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot.
[8] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék által megküldött 2018. április 9. napján kelt és 2021. január 1-jén is hatályban lévő alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály1.), valamint 2023. február 6. napján kelt és jelenleg is hatályos alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály2.) a teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[9] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a ruszin nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] Az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület Alapszabály1. „2. § Az Egyesület céljai, feladatai és tevékenységei” megjelölésű része az alábbiakat tartalmazza:
„(1) Az egyesület célja a ruszin nemzetiségűek európai összefogása és integrációja, hagyományainak és kultúrájának ápolása, népszerűsítése.
(2) Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület a következő tevékenységeket végzi:
- nemzetközi kapcsolatok építése;
- az itthoni és külföldi ruszin nemzetiségűek kapcsolattartásának elősegítése, szervezése:
- együttműködik az Európai Unió nemzetiségi politikájának népszerűsítésében
Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület a következő tevékenységeket végzi,
- oktatás […]
- elősegíti a ruszin közéleti szereplők képzését, felkészítését.
- sporttevékenységek szervezése és lebonyolítása […]
- hagyományőrzés és a ruszin kultúra ápolása
- elősegíti a kulturális programok, regionális találkozók, fesztiválok, konferenciák és kiállítások szervezését
- erősíti a ruszin identitás megőrzését
- közreműködik a hitéleti és az egyesület programjához kapcsolódó kiadványok készítésében és terjesztésében.
- együttműködik önkormányzatokkal, hazai és külföldi civil szervezetekkel a ruszin identitású emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében […]”
[11] A Bizottság az Alapszabály1. egyéb rendelkezéseinek a figyelembevételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület szervezetére, működésére, vagyonára és gazdálkodására, megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[12] A Bizottság álláspontja szerint az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület Alapszabály1. fent idézett rendelkezései alapján nem teljesíti a Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a ruszin nemzetiség képviseleteként.
[13] A Bizottság azonban elvégezte az Alapszabály2. rendelkezéseinek áttekintését is, amelynek vizsgálata során megállapítja, hogy a „2. § Az Egyesület céljai, feladatai és tevékenységei” elnevezésű részének (1) bekezdése már tartalmazza a ruszin nemzetiségek képviseletét, hivatkozva az Njtv. irányadó rendelkezéseire.
[14] A Bizottság mindenekelőtt hivatkozik a Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú döntésében rögzített álláspontjára, amelyben a Kúria rámutatott arra, hogy „az Njtv. 2. § 14. pontja kifejezetten a VI. Fejezet alkalmazása szempontjából tartalmazza a nemzetiségi szervezet fogalmának meghatározását, ezért az Njtv. 2. § 14. pontját a választással kapcsolatban azon az alapon kell értelmezni, hogy az adott civil szervezet a nemzetiségi önkormányzatban történő képviselet ellátásához előírt törvényi feltételekkel rendelkezik-e. A nemzetiségi szervezeti minősítés Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített feltétele pedig az, hogy alapszabálya szerint az adott nemzetiség képviseletének ellátását a választás évét megelőző 3 évben már tartalmazza. A feltétel meglétét a választás évére tekintettel 2021. január 1-től kellett vizsgálni. [..] [K]iemelte, hogy a fogalom meghatározáshoz fűződő törvényi indokolás, az időközben bekövetkezett módosításoktól függetlenül, az Alapszabályban megjelölt célok és feladatok értékelésekor […] is irányadó. {Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzés, Indokolás [25]}
[15] A Kúria a Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzése [26] bekezdésében a Kúria Kfv.I.37.934/2019/2. számú végzésére utalva, hangsúlyozta, hogy míg a Njtv. 2. § 15. pont nemzetiségi egyesület fogalma a nemzetiségi, kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. {Kvk.VII.39.033/2024/3. számú végzés, Indokolás [21]}
[16] A Kúria Kvk.VII.39.033/2024/3. számú döntésében rögzíti, hogy az adott egyesület nemzetiségi szervezetként történő minősítését az alapszabályban meghatározott célok értelmezésével kell elvégezni, mégpedig a 2024. évi választások tekintetében. A Bizottság ebből kifolyólag megállapítja, hogy a Törvényszék által megküldött alapszabályok közül az Alapszabály1. a megkövetelt 3 éves időtartamon belül 2021. január 1-jétől egészen az Alapszabály2. elfogadásáig, azaz 2023. február 6-ig sem kifejezetten, sem pedig tartalmában nem utalt az egyesület céljaként a ruszin nemzetiség képviseletére, ezért az egyesület nem felel meg az Njtv. 2. § 14. pontjában meghatározott nemzetiségi szervezet fogalmának.
[17] Az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület képviselője az egyesület jelölő szervezetként történő bejelentésével egyidejűleg benyújtotta a Budapest IV. Kerület Újpest Helyi Választási Bizottság 17/2022. (V.12.) számú határozatát (a továbbiakban: határozat), amellyel a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Helyi Választási Bizottsága az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesületet a 2022. június 26. napjára kitűzött ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselő időközi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett.
[18] A Bizottság a benyújtott határozat értékelése kapcsán hivatkozik a Kúria Kvk.VII.39.033/2024/3. számú végzésére, amelyben a Kúria [23] bekezdésében rögzíti, hogy „bármely választáson jelöltként nyilvántartásba vételt kérő szervezeteknek minden választás esetén eleget kell tenniük a törvényi feltételeknek. Az a körülmény, hogy valamely korábbi választáson a szervezetet azonos vagy hasonló feltételekkel nyilvántartásba vették, nem mentesít a törvényi feltételeknek megfelelés ismételt vizsgálata alól, a korábbi nyilvántartásba vétel az újabb választás tekintetében nem eredményez szerzett jogot. A törvényi feltételek vizsgálata alól a korábbi nyilvántartásba vételre tekintettel sem a jogszabály nem biztosít mentességet, sem jogértelmezéssel nem lehet a korábbi nyilvántartásba vételnek általános jelleggel kivételes elbánást megalapozó joghatást tulajdonítani.” Mindezekre figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy a 2022. évben meghozott határozatra az egyesület nem alapíthat jogot.
[19] A Bizottság végezetül felidézi a Kúria Kvk.VII.39.033/2024/3. számú végzésében kifejtette azon álláspontját, amely szerint a Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésben - más kérelmező tekintetében, annak az ügynek a ténybeli körülményeit vizsgálva kifejtett - a fentiekkel ellentétes következtetésnek „[…] általánosan kötelező hatás nem tulajdonítható, mivel egy ilyen általánosan kötelező erő lerontaná az Njtv. 2. § 14. pontjában meghatározott sajátos feltétel teljesülését. A választási ügyek elintézésére rendelkezésre álló rendkívül rövid határidő miatt az egyes jelölő szervezetek más jelölő szervezetek ügyében hozott döntésre eredménnyel általában nem hivatkozhatnak. A Kúria ítélkező tanácsait kötik ugyan más ítélkező tanácsok jogértelmezései, de az egyes ügyekben a tényazonosságon alapuló összevethetőség csak korlátozottan végezhető el a rövid határidő folytán. Ezért rendelkezik úgy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 41/D. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, hogy ha a törvény a bíróság eljárásra legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg, még a jogértelmezésre vonatkozó indokolatlan eltérés sem orvosolható még jogegységi panasz eljárásban sem. A jogegységet ilyen ügyekben az általános gyakorlat követése szolgálja, és nem az egyedi körülmények mérlegelése eredményeként kialakuló látszólagos eltérés.” {Kvk.VII.39.033/2024/3. számú végzés, Indokolás [24]}
[20] A Bizottság, figyelemmel a Kúria fentiekben ismertetett gyakorlatára, megállapítja, hogy az Európai Uniós Ruszin Integrációért Egyesület nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt követelményt, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2024. április 19.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke