A Nemzeti Választási Bizottság
203/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mindenki Magyarországa Mozgalom (1054 Budapest, Alkotmány utca 10. 1. em. 4., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezésében foglaltaknak részben helyt adva a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottság 17/2024. (IV. 12.) számú határozatát megváltoztatja, és elrendeli Beadványozó által 2024. április 11. napján előterjesztett embléma mérethelyes változatának rögzítését a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásában.
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 20. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó képviselője 2024. április 11. napján a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) kérelmet terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a beadványhoz mellékelt embléma szavazólapon történő feltüntetését a TVB engedélyezze. Beadványozó előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Kúria Kvk.VI.39.026/2024/4. számú végzésével helybenhagyott 70/2024. (III. 27.) számú határozatával (a továbbiakban: Alaphatározat) Beadványozót jelölő szervezetként nyilvántartásba vette, azonban a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi kérelemhez mellékelt embléma használatát - annak megtévesztésre alkalmas kép megjelenítése miatt - nem engedélyezte. Beadványozó, hivatkozva arra, hogy korábban előterjesztett jelképének a szavazólapon való feltüntetésére egyébként nem kerülne sor, bár a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemben az embléma feltüntetésére vonatkozólag nyilatkozott, úgy vélte, hogy a minden jogszabályi kötelezettségnek megfelelő, és más szervezet emblémájával össze nem téveszthető jelképe használatát engedélyezni kell.
[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 135. § (1) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Iroda a kérelem beérkezését követően ellenőrizte a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartását, majd megállapította, hogy Beadványozó jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet.
[3] A TVB a 2024. április 12. napján meghozott 17/2024. (IV. 12.) számú határozatában (a továbbiakban: TVB határozat) megállapította, hogy az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolításra kerülő 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. melléklete alapján a P5 sorszámú nyomtatvány (a továbbiakban: P5 nyomtatvány) szolgál a jelölő szervezet bejelentésére. A TVB hivatkozta a P5 nyomtatvány kitöltési útmutatójának 2. pontját, amelynek a P5 nyomtatvány 4. pontjához fűzött magyarázata szerint az emblémát „472x236 pixel méretű (…) fájlban kell mellékelni”.
[4] A TVB megállapította, hogy Beadványozó elektronikus levélben kérte az általa választott jelkép feltüntetését, és nem a jogszabály által előírt nyomtatványon, az abban elvárt formában, ezért a kérelem az alakiságok megsértése okán nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, így a jelkép szavazólapon való feltüntetésére nem kerülhet sor. Felhívta továbbá a TVB a Ve. 158. § (2) bekezdését is, amely szerint a jelölő szervezet jelképe szürkeárnyalatos képének a szavazólapon való feltüntetése a jelölő szervezetként való bejelentéskör kérhető, azt azonban az NVB döntésével elutasította. A TVB nem látott lehetőséget arra, hogy utólagosan, a bejelentéstől eltérő időpontban a jelkép feltüntetési kérelemnek eleget tegyen, ezért Beadványozó kérelmét elutasította.
II.
[A fellebbezés tartama]
[5] Beadványozó a TVB határozattal szemben 2024. április 15. napján 15 óra 49 perckor elektronikus levélben fellebbezést nyújtott be az NVB-hez a Ve. 221. §-a alapján.
[6] Beadványozó érintettsége alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy a TVB határozat nem engedélyezte számára a logócserét, így közvetlen jogsérelem következett be, hiszen a szavazólapon nem szerepel majd Beadványozó emblémája.
[7] A fellebbezésben foglaltak szerint a TVB határozat téves mérlegelésen alapszik és jogszabálysértő. Beadványozó előadta, hogy a szóban forgó határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, a Ve. 14. § (1) bekezdését, a Ve. 158. §-ának (2) bekezdését, továbbá a Vhr. 23. §-át és a 6. mellékletét sérti.
[8] A hivatkozott jogszabálysértések alátámasztásaként Beadványozó kifejtette, hogy a TVB helytelenül értelmezte a Ve. 158. § (2) bekezdését. Megítélése szerint a TVB figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tételes jogszabályi tilalmat nem határozott meg a jogalkotó arra vonatkozóan, hogy egy jelölő szervezet ne módosíthatná logóját a bejelentést követően, mert a Ve. hivatkozott rendelkezése a bejelentéskor tett nyilatkozatra vonatkozik. Mindezt a tényállásra vetítve Beadványozó leszögezte, hogy a tárgyi ügyben az embléma feltüntetésére vonatkozó kérelmet megtette, mindössze annak használatát tiltotta meg számára az NVB. Rámutatott Beadványozó arra is, hogy a Vhr. 6. mellékletében szereplő tájékoztató sem szól másként, az kizárólag az emblémára vonatkozó nyilatkozat megváltoztatását zárja ki.
[9] A fentiek okán Beadványozó úgy véli, hogy a hivatkozott alapelveket, de különösen is az esélyegyenlőség elvét és a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltakat sérti a TVB határozat, annak ellenére, hogy jelölő szervezetként való bejelentéskor kifejezetten kérte a szervezeti jelkép szavazólapon való feltüntetését. Tévesnek és jogalap nélkülinek tartja továbbá, hogy a TVB a jelkép feltüntetése iránti utólagos, bejelentéstől eltérő időpontban tett kérelemnek teljesítésére nem látott lehetőséget.
[10] Beadványozó végül a Ve. 218. §-ára hivatkozással kérte az NVB-t, hogy kifogásának helyt adva az NVB jogszabálysértése tényét állapítsa meg, az NVB-t tiltsa el a további jogszabálysértéstől, és Beadványozó módosított logója használatát engedélyezze.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés részben alapos.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[13] Az NVB elfogadta Beadványozó érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
[14] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
[15] Az NVB jelen ügy elbírálása során figyelemmel volt az Alaphatározatban foglaltakra, valamint következetes gyakorlatára is.
[16] A Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választások tekintetében az adott választásra irányadó anyagi jogi szabályokat tartalmazó törvénnyel összhangban határozza meg azon szervezetek körét, amelyek a választáson jelölő szervezetek lehetnek [3. § (1) bekezdés 3. pont]. A jelölő szervezet nyilvántartásba vétele iránti, a Ve. 119. §-a szerinti kérelem benyújtása, illetve annak a Ve. 132. §-a szerinti elbírálására biztosított hatáskör gyakorlása nyomán szűkül le a választási eljárásban a jelöltek vagy listák állítására potenciálisan jogosult szervezetek listája a jelölt- vagy listaállításra ténylegesen jogosultak körére. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásának az egyik fő funkciója az, hogy a választási eljárás nyilvánosságának elvére is figyelemmel megjelenítse, mely szervezetek kívánnak tevőlegesen is részt venni a választási folyamatban.
[17] Az előzőekből fakadóan a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel alapján jogosultságok gyakorlására nyílik mód, ugyanakkor pusztán a jelölő szervezeti státusz megszerzése nem keletkeztet kötelezettségeket, kivéve azt az eshetőséget, hogy a jelölő szervezet jelöltet vagy listát nem állít ugyan, de mégis kampánytevékenységet folytat, hiszen ebben az esetben a Ve. 307/D. §-ának (5) bekezdése megalapozza az Állami Számvevőszék hatáskörét. A Ve. hatályos rendelkezései erre figyelemmel nem teszik lehetővé, hogy a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a választási bizottságnál jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából való törlését kezdeményezze [168/2024. (IV. 11.) NVB határozat].
[18] A jelölő szervezeti státusz fentebb részletezett sajátosságaival összefüggésben megállapítható az is, hogy a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem az arra jogosult szervezet határozott szándékán alapul, így a Ve. és a Vhr. rendelkezései alapján is kiemelt figyelmet kell fordítani a bejelentéskor tett jognyilatkozatokra. A kérelmező nemcsak a nyilvántartásba vétel, de annak egyes lényeges tartalmi elemei vonatkozásában is rögzíti kérelmét, vagyis főszabály szerint azon kérdésekben, amelyek tekintetében – általában, vagy csak bizonyos feltételek fennállása mellett – szabadon nyilatkozhat, a későbbiekben elsődlegesen és általánosságban nem indokolt és nem is lehetséges eltérést engedni az alábbiak figyelembevételével.
[19] A P5 nyomtatványon a nyilvántartásba vételt kérelmező a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában rögzített nevét, illetve bírósági nyilvántartási számát tünteti fel. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásába a nyilvántartott jogi személy rövidített neve is bejegyezhető, így a rövidített név vonatkozásában a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalma korlátozott. Amennyiben a kérelmezőnek a rövidített nevét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyezték, kizárólag ennek a rövidített névnek a feltüntetése kérhető a szavazólapon. Civil szervezetek bírósági nyilvántartásában rögzített rövidített név hiányában a rövidített név nyilvántartásba vételekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az nem azonos-e más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével [Ve. 134. §].
[20] A jelölő szervezet jelképére vonatkozó kérelmezői nyilatkozat a rövidített név kérdésében megtehető nyilatkozattól több szempontból is különbözik. A nyilatkozat megtételére szolgáló felület, illetve a nyilatkozat tárgyának sajátosságaiból fakadóan ugyanis a nyilatkozat és az ahhoz logikailag szorosan kapcsolódó tartalom (a kizárólag elektronikus formátumban elfogadható jelkép) között a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételkor, és azt követően sem jöhet létre tényleges összefüggés anélkül, hogy a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételről szóló döntés meghozatalára hatáskörrel rendelkező választási bizottság mellett működő választási iroda a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatáskörében eljárva, jelen választási eljárásban a Vhr. 17. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja szerint a bejelentett adatokat a választási informatikai rendszerben rögzítené, és ehhez az adatösszességhez a szervezet jelképét becsatolná [lásd hasonlóan a 77/2022. (II. 21.) NVB határozatot]. A szervezeti jelkép benyújtása reálcselekmény, a jelképet tartalmazó képfájl és a kérelmező jognyilatkozata közötti kapcsolat megteremtéséért ekként a választási iroda visel felelősséget.
[21] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvre, a 161. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a szavazólapon lévő jelképeknek egységes méretűnek kell lenniük, így ennek a követelménynek való megfelelést is vizsgálni kell az emblémának a választási informatikai rendszerbe való feltöltéskor. A jognyilatkozatot a választási irodának a reálcselekmény megtétele, vagy annak elmulasztása esetén is ellenőriznie kell, de ebben a körben nyílik lehetőség a jognyilatkozaton belüli esetleges ellentmondások tisztázására is.
[22] A jelölő szervezet jelképe a választási informatikai rendszerbe való feltöltését követően a választások hivatalos honlapján keresztül a nyilvánosság számára is elérhetővé válik. A választási bizottság ezt követően hoz döntést: összeveti a benyújtott emblémát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásával, valamint a kérelmező szervezet jognyilatkozatával. A jelkép benyújtásának megtörténtét, a Vhr. szabályainak való megfelelést a választási iroda vizsgálja tehát, a jogi szempontú megfelelésről ugyanakkor a választási bizottság dönt.
[23] A jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti eljárásban különös felelősséget visel a hatáskörrel rendelkező választási bizottság mellett működő választási iroda abban az esetben, ha a kérelmező, bár a jelkép szavazólapon való feltüntetését kérte, mégsem gondoskodik a kérelem előterjesztésével egyidejűleg és azt követően sem az embléma benyújtásáról, illetve azt nem adja át vagy küldi meg a Vhr. szerinti feltételeknek megfelelő formátumban.
[24] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a választási irodát arra kötelezi, hogy a választási bizottság döntését megelőzően, a határozathozatal előkészítéséhez szükséges észszerű időtényezőt is figyelembe véve a nem személyesen tett bejelentést követően kísérletet tegyen annak tisztázására, hogy a szervezeti jelkép (a Vhr. szerinti feltételeknek megfelelő) benyújtására sor került-e. Ennek megfelelően a P5 nyomtatvány benyújtásával egyidejűleg elő nem terjesztett jelkép átadására vagy megküldésére való felhívás megtételére éppúgy lehetőség nyílik a választási iroda számára, ahogy a nem megfelelő formában benyújtott embléma vonatkozásában is mód van arra, hogy a Vhr. követelményeinek megfelelő jelkép benyújtására a választási szervek a kérelmezőt rövid úton felhívják. Hasonlóan kell megítélni a nemzetiségi szervezet által a Ve. 307/L. § (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatot is.
[25] Az NVB rendszerint akkor tagadja meg a jelölő szervezet jelképének nyilvántartásba vételét, ha annak benyújtása elmaradt [35/2022. (I. 24.) NVB határozat], azt papíralapon nyújtották be [77/2022. (II. 21.) NVB határozat], vagy akkor, ha az embléma a jogi feltételeknek nem felel meg [24/2018. (I. 19.) NVB határozat, legutóbb: Alaphatározat]. A jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már jogerősen bejegyzett embléma cseréjét a joggyakorlat nem teszi lehetővé [74/2022. (II. 17.) NVB határozat], ennek indoka a fentiekben részletezettek szerint a nyilatkozati elvből következik, illetve figyelemmel kell lenni arra is, hogy az emblémára vonatkozó döntést olyan időben kellene meghozni, hogy a szavazólap adattartalmát megállapító választási bizottsági határozat meghozataláig az jogerőre emelkedhessen. A jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételről szóló döntés meghozataláig azonban az eredetileg benyújtott helyett új embléma terjeszthető a választási bizottság elé [30/2018. (I. 19.) NVB határozat].
[26] A tárgyi ügyben az NVB megállapítja, hogy az Alaphatározattal elbírált jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez Beadványozó egy másik jelképet mellékelt, tehát a P5 nyomtatványon tett nyilatkozat és Beadványozó reálcselekménye egymással összhangban állnak.
[27] Megállapítható volt az is, hogy Beadványozó által a választási szervek rendelkezésére bocsátott, az Alaphatározat által a választási eljárásban használatra nem engedélyezett jelképnek nem a formai szempontok szerinti elfogadhatósága, hanem a választási bizottsági vizsgálat alapján a jogi, illetve tartalmi megfelelése volt kérdéses. Ez a körülmény kizárttá tette, hogy Beadványozó nyilatkozatát korrigálja, vagy más jelképet nyújtson be a választási bizottság ülését megelőzően.
[28] A Ve. 158. § (2) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során kiemelt figyelmet kap a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt, a választási bizottságok státuszát, valamint feladatait általánosság szintjén meghatározó rendelkezés. Az elsődleges feladatok közül a választások törvényességének biztosítása, illetve a pártatlanság érvényesítése bír jelentőséggel a tárgyi ügyben.
[29] Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságok jogértelmezésére vonatkozó rendelkezés az NVB eljárásában is irányadónak tekintendő. Különös figyelmet kell fordítani az Alkotmánybíróság gyakorlatára is, amennyiben többféleképpen értelmezhető jogszabályszöveg normatartalommal való kitöltésére kerül sor, mert ilyen esetben nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is az Alaptörvény 28. cikke alapján az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezés megválasztása [9/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [30], megerősítve: 3280/2017. (XI. 2.) AB határozat, Indokolás [32]].
[30] Az Alkotmánybíróság különleges jelentőséget tulajdonít jogi személyek jelképének, mivel „személyiségük lényegét elsősorban a külvilág számára érzékelhető elemekkel lehet meghatározni. Ezek lehetnek különösen a szervezet neve, az őt meghatározó szimbólumok (…) egyszóval azon személyiségjegyek, amelyek révén e jogalanyok megjelennek a külvilágban (…). A jogi személyek esetében tehát meghatározó (…) a róluk kialakult kép, amely egyediségüket jelzi harmadik személyek számára.” [3165/2021. (IV. 30.) AB határozat, Indokolás [56]]. Másfelől, értékelni kell a jelölő szervezet jelképének kommunikációs szerepét is, hiszen az emblémának nagy jelentősége van a választópolgárokkal való kommunikáció során is, amelyet az Alaptörvény IX. cikke részesít kiemelt védelemben.
[31] A választási eljárás alapelvei alkotmányos értéknek minősülnek, így az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján lefolytatandó alapjog-korlátozási teszt során figyelembe vehetők [Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzése, [35] bekezdés]. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a választási bizottságok az embléma vizsgálata során érvényesíthetik [Kúria Kvk.VI.39.028/2024/3. számú végzése], azonban ebben az esetben a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét kérelmező szervezet jelképének közzétételére vonatkozóan a P5 nyomtatványon tett nyilatkozata ténylegesen, de legalábbis időlegesen nem érvényesülhet.
[32] Amennyiben a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről döntő választási bizottságok a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvre hivatkozással a jelölő szervezet jelképének nyilvántartásba vételét visszautasítják, és a szavazólapok tartalmának megállapítását megelőzően nem biztosított a lehetőség arra, hogy a jelölő szervezet másik jelképet terjesszen a választási bizottság elé, úgy a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdésében írt hatáskörét lépné túl, mert a jelölő szervezet jelképére vonatkozó visszautasító döntés egyben bármely emblémának a szavazólapon való feltüntetésére is vonatkozna. A jelölő szervezet elesne a joggyakorlás lehetőségétől, úgy, hogy az embléma jogellenessé minősítését nem küszöbölhette ki, és a joggyakorlás lehetőségének elvesztése nem is volt számára előre látható.
[33] Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 10. cikke különleges védelmet biztosít a véleménynyilvánítás szabadságának, melyet az Alaptörvény Q. cikkére figyelemmel a jogalkalmazás során ugyancsak figyelembe kell venni. A hivatkozott Egyezmény értelmezésére felhatalmazott Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása többek között akkor jogszerű, ha a korlátozásnak törvényi alapja van [előreláthatóság követelménye]. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyben az EJEB kimondta, hogy a jogalkalmazás során ellenőrizni szükséges, hogy „egy politikai párt véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása során a hatóságok által alkalmazott jogszabályok hatása előrelátható volt-e és ezáltal kizárható-e az önkényes jogalkalmazás. Itt a szigorú ellenőrzés nem csak arra szolgál, hogy megvédje a demokratikus politikai pártokat a hatóságok önkényes beavatkozásával szemben, de magát a demokráciát is védi, mivel ezen a téren a véleménynyilvánítás szabadságának bármely olyan korlátozása, mely nem megfelelően előrelátható jogalapon történik, sértheti a nyílt politikai vitát, a szavazási eljárás és a szavazás eredményének legitimitását és végül alááshatja az állampolgárok bizalmát a demokratikus intézmények integritásában és a jogállamiság iránti elkötelezettségükben.” [Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország (kérelem sz. 201/17), Indokolás [101] bekezdés]. Mindez az NVB álláspontja szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezetként fellépő egyéb egyesületekre is megfelelően vonatkoztatandó.
[34] Az NVB megítélése szerint Beadványozónak jelképe feltüntetésére vonatkozó kérelme alapján a választási eljárás jelen szakaszában a választási eljárási alapelvbe ütközés miatt visszautasított korábbi jelképe helyett benyújtott jelképét a jelölő szervezetek, jelöltek nyilvántartásába fel kell venni, ellenkező esetben ugyanis az Alaphatározatban foglaltakhoz hasonló bármely döntés véglegesen elzárná az érintett jelölő szervezeteket attól, hogy jelképüket a szavazólapon megjelenítsék.
[35] Mindezen megfontolások alapján megállapítható volt, hogy a TVB határozatban foglaltakkal ellentétben nem volt jogszabályi akadálya Beadványozó által előterjesztett embléma nyilvántartásba való felvételének. Nem akadályozta Beadványozó kérelmének teljesítését az sem, hogy a P5 nyomtatvány mellőzésével terjesztette elő kérelmét, hiszen a fentebb kifejtettek szerint ez nem is lett volna lehetséges. Más, hasonló kérelem előterjesztésére alkalmasnak tekinthető nyomtatványt a Vhr. sem rendszeresít.
[36] Az NVB megállapította, hogy Beadványozó kérelme Beadványozó törvényes képviselőjétől származik, az elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. A csatolt embléma ugyanakkor nem felelt meg a P5 nyomtatvány kitöltési útmutatójában foglalt feltételeknek, ezért a Nemzeti Választási Iroda rövid úton megtett felhívására Beadványozó a hivatkozott paraméterekkel rendelkező képfájlt a fellebbezés benyújtását követően előterjesztette.
[37] A fellebbezésben Beadványozó által tett azon hivatkozást az NVB nem vehette figyelembe, hogy az Alaphatározatban a korábbi embléma használatát kizáró rendelkezés alap nélküli volt, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Mindenki Magyarországa Néppárt nem indul azonos választáson. A közös eljárásban lefolytatott választásokra vonatkozó sajátos jogszabályi környezet miatt [139/2024. (IV. 8.) NVB határozat] nincs lehetőség arra, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő pártot kizárólag az Európai Parlament tagjainak választására vegye jelölő szervezetként nyilvántartásba a hatáskörrel rendelkező választási bizottság, a választási eljárás jelen szakaszában pedig nem zárható ki, hogy bármely jelölő szervezet jelöltet, illetve listát állítson azon a választáson, amelyre nézve a nyilvántartásba vétele megtörtént.
[38] A fentiekre tekintettel megállapította az NVB, hogy a TVB határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvbe, a Ve. 14. § (1) bekezdésébe, és 158. § (2) bekezdésébe ütközik.
[39] Az NVB jogszabálysértése tényének megállapítására, valamint további jogszabálysértéstől való eltiltására vonatkozó kérelmeket az NVB elutasította, mivel a bizottság határozati formában hozott döntése ellen, ha az első fokon született akkor fellebbezésnek, ha másodfokon született vagy azt a Nemzeti Választási Bizottság hozta, bírósági felülvizsgálatnak van helye. A Ve. ezen szabályozási rendszerén nem változtat az sem, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmében a Ve. jogorvoslati rendszerét akként igyekszik szétfeszíteni, hogy kifogását a Bizottság – álláspontja szerint jogsértő – tevékenységére alapozza [168/2024. (IV. 11.) NVB határozat].
[40] Az NVB észlelte ugyan, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmében keverednek a TVB határozat elleni fellebbezés, valamint az NVB tevékenységével szembeni kifogás elemei [lásd: 415/2019. (IX. 27.) NVB határozat], ugyanakkor az utóbbiak ellenére is egyértelműen megállapítható, hogy Beadványozó fellebbezést terjesztett elő, a TVB határozatának megváltoztatását kérve.
[41] Fentieken túl az NVB a fellebbezéssel összefüggésben rögzíti, hogy az jogszabálysértésre és téves mérlegelésre is hivatkozott. Ugyanakkor az NVB álláspontja szerint a TVB döntése nem tartozik a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetkörbe, azaz a határozat nem tekinthető mérlegelési jogkörben meghozott döntésnek.
[42] Mindezekre figyelemmel az NVB a TVB határozatot megváltoztatta, és elrendelte Beadványozó 2024. április 11. napján előterjesztett emblémájának a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába való bejegyzését.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[43] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 14, § (1) bekezdésén, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 134. §-án, 158. § (2) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, 231. § (4) és (5) bekezdésén, valamint a Vhr. 17. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontján és 6. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 17.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke