A Nemzeti Választási Bizottság
172/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a VÁRDA Hagyományőrző, Kulturális Egyesület (4621 Fényeslitke, Rákóczi utca 8., a továbbiakban: szervezet, Egyesület, Beadványozó) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a VÁRDA Hagyományőrző, Kulturális Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint a 337/B. § alapján a VÁRDA Hagyományőrző, Kulturális Egyesület képviselője 2024. április 10-én 20 óra 23 perckor ismételten kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB, Bizottság) a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] Az NVB megállapította, hogy a szervezet jelenleg is eljáró, a civil szervezetek nyilvántartása szerinti képviselője dr. Erdélyi Tatjána elsőként 2024. március 26-án 11 óra 49 perckor kezdeményezte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) az Egyesület nemzetiségi szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[8] A TVB titkársági feladatait ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Iroda a benyújtás napján megkereste a Nyíregyházi Törvényszéket (a továbbiakban: Törvényszék) annak érdekében, hogy a TVB megvizsgálhassa, Beadványozó szerepelt-e a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen bejegyzett szervezetként a nemzetiségi választás kitűzésekor, illetve bekérte a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát, továbbá a szervezet 2021. január 1-jét követő alapszabály módosításait, ideértve a hatályos alapszabályt is. E megkeresésre a Törvényszék annak napján válaszolt és megküldte a nyilvántartási adatok kivonatán túl a Beadványozó jelenleg hatályos – 2023. december 18-án kelt – alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály1), a 2020. augusztus 31-én kelt – 2021. január 1-jén hatályos – alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály2), a 2021. február 22-én kelt alapszabályt (a továbbiakban: Alapszabály3), valamint a 2021. november 10-én kelt alapszabályt is (a továbbiakban: Alapszabály4).
[9] A TVB a rendelkezésre álló adatok alapján 8/2024. (III. 28.) számú határozatában Beadványozó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasította. A határozat indoklása szerint a Nyíregyházi Törvényszék 2024.E1.I.I.28/3. számú tájékoztatása alapján a TVB megállapította, hogy az Egyesület „2021. január 1. napján hatályos alapszabályában foglalt célja, tevékenysége nem felel meg az Njtv. vonatkozó rendelkezésének, miszerint rögzített céljai nem tartalmazzák konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét”.
[10] A TVB határozatával szemben a szervezet 2024. március 31-én elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az NVB-hez, melyben kérte a Bizottságot, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozva változtassa meg a TVB fent hivatkozott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján akként, hogy a szervezetet – az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán – a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmét jóváhagyja.
[11] A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság a TVB említett határozatát a 2024. április 2-án kelt 109/2024. számú NVB határozattal helybenhagyta.
[12] Az NVB - a hivatkozott alapszabályok tartalmi áttekintését követően - a 109/2024. számú NVB határozatában megállapította, hogy a szervezet Alapszabály1-ben megfogalmazott céljai teljesítik csupán az Njtv. 2. § 14. pontjában a nemzetiségi szervezettel szemben meghatározott feltételeket, míg az Alapszabály2, Alapszabály3 és Alapszabály4 rendelkezései először általánosságban utalnak a nemzetiségek kulturális értékeinek ápolására, majd amolyan (össz)nemzetiségi célként több más nemzetiség mellett a ruszin nemzetiséget is kifejezetten megjelölve határozzák meg ezen közösségek kulturális értékeinek ápolását, nem csupán a ruszin, hanem emellett a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén, valamint az ukrán nemzetiség tekintetében. {Lásd: 109/2024 NVB határozat Indokolás [23]}
[13] Az Egyesület alapszabályait a Bizottság 109/2024.(IV. 8) számú határozatában már megvizsgálta. Tekintettel arra, hogy az Njtv. 2. § 14. pontja szerint az alapszabálynak – a választás évét megelőző legalább 3 éve – tartalmaznia kell a konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét, a TVB, majd jogerősen az NVB korábbi döntése is egy olyan feltétel hiányát állapították meg, amely nem pótolható, nem korrigálható (szemben például a képviseleti jog időtartamának lejártával), ezért a Bizottságot jelen eljárásban is kötik a korábbi határozatában foglalt megállapításai, így tehát attól nem térhet el.
[14] A Bizottság megítélése szerint a Kúria 2024. április 2. napján kelt, Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzésére figyelemmel önmagában nem zárható ki, hogy bármely nemzetiségi egyesület az Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt feltételnek való megfelelés hiányában nyilvántartásba vételre kerüljön jelölő szervezetként, kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására kiterjedően. Mindezekre figyelemmel a Bizottság jelen ügyben is megvizsgálta, hogy a benyújtott, ismételt kérelem tartalmára figyelemmel van-e lehetőség arra, hogy az egyesületet - mint egyéb egyesületet - kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására kiterjedően vegye nyilvántartásba.
[15] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása között – a két választás és a megválasztott testületek közötti szoros kapcsolat miatt – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) valamint a Ve., illetve a korábban hatályban volt anyagi jogi és eljárási jogszabályok korábban is szoros összefüggést teremtettek. A Ve. 309. §-a éppen ebből az okból rendelkezik akként, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára kell kitűzni.
[16] A Bizottság figyelemmel volt arra is, hogy Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása egy napon rendeli megtartani az Európai Parlament tagjainak választását és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a fentiekre tekintettel közös eljárásba terelte az Európai Parlament tagjainak a választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint további módosításokat is eszközölt a Ve. szövegében.
[17] A Ve. jelen közös eljárásban a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételre vonatkozó 337/B. §-ának hatályos szövegét a Módtv. 184. §-a határozta meg.
[18] A jogszabályok értelmezése vonatkozásában az Alaptörvény 28. cikke határoz meg a jogalkalmazást orientáló szempontrendszert. Eszerint a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[19] A Módtv. 184. §-ának részletes indokolása szerint ez a rendelkezés a „jelölő szervezetek nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező szerveket jelöli ki. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele a közös eljárás több vagy egy-egy választástípusára is lehetséges lesz.” A jogalkotó ennek figyelembe vételével járt el az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti P5 jelzésű formanyomtatványt (a továbbiakban: P5 nyomtatvány) kialakítása során.
[20] A P5 nyomtatvány „Kérelem” elnevezésű, 1. pontja választási lehetőséget biztosít a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetek számára, hogy kiválasszák a szervezet működési formáját is figyelembe véve azt a státuszt, amelyre figyelemmel jelölő szervezetként a közös eljárásban tartott választások valamelyikén felléphetnek. A szervezet működési formájától függően három választási lehetőséget biztosít a P5 nyomtatványon a jogalkotó: párt, egyéb egyesület, nemzetiségi szervezet (ez utóbbi esetben valamely, az Njtv. 1. mellékletében felsorolt nemzetiséget is megjelölve).
[21] A P5 nyomtatványon a szervezet működési formájától függően több választáson is kérelmezhető jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel, hiszen a párt indulhat az Európai Parlament tagjainak a választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is [Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont b) és c) alpont], a nemzetiségi egyesület pedig – a nemzetiségi szervezeti státusznak való megfelelés esetén – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása mellett a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is nyilvántartásba vételre kerül jelölő szervezetként [Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpont]. Abban az esetben, ha a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezet kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán kérelmezi jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét, a P5 nyomtatvány 1. pontjában az „Egyéb egyesület” lehetőséget kell kiválasztani.
[22] A Bizottság megítélése szerint a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel kérelmezésekor a P5 nyomtatvány első pontjában tett nyilatkozat kötelezi is az érintett szervezetet. A nemzetiségi egyesületi státuszának a P5 nyomtatványon történt megjelölése esetén a Bizottság hatásköre arra terjed ki, hogy a szervezetnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására együttesen vonatkozó nyilvántartásba vételi kérelmét bírálja el. Amennyiben a nemzetiségi egyesület nem felel meg a nemzetiségi szervezet Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített fogalmának, a kérelem egészét kell visszautasítani, éppen a szervezet által tett nyilatkozatra figyelemmel, ugyanis abból az derül ki egyértelműen, hogy az adott szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is kifejezetten mint nemzetiségi szervezet kíván indulni és nem egyéb szervezetként.
[23] E körben a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az Övjt. rendelkezései alapján a nemzetiségi szervezeti státusz a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán biztosít-e valamely egyéb jogosultságot, van-e szerepe ennek az Njtv. szerinti fogalomnak a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel során, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásától függetlenül. Megállapítható, hogy ilyen addicionális jogosultságot az Övjt. több helyütt [9/A. §, 11/A. §, 21/A. §, 21/B. §] is biztosít a nemzetiségi szervezeteknek.
[24] A Bizottság megítélése szerint a P5 nyomtatványon arra a tényre való tekintettel kell nyilatkozatot tenni, hogy a nemzetiségi egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is nemzetiségi szervezetként indulhat el, ekként a választási eljárás során olyan további jogosultságokkal rendelkezik, amelyekkel az egyéb egyesületek, illetve az egyéb egyesületekkel azonos megítélés alá eső, a nemzetiségi szervezeti státuszt meg nem szerzett nemzetiségi egyesületek nem élhetnek.
[25] A Bizottság gyakorlatára figyelemmel a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi kérelem visszautasítása az olyan, az időtényezőre figyelemmel orvosolhatatlan hibák kivételével, mint az Njtv. 2. § 14. pont szerinti feltételeknek való megfelelés, a kérelmező szervezet nyilvántartásba vételére nézve az adott kérelem vonatkozásában irányadó [29/2019. (III. 14.) NVB határozat]. Amennyiben a hibásan kitöltött P5 nyomtatvány helyes tartalommal kerül benyújtásra, vagy a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában szereplő egyes adatok rendezésre kerülnek, a szervezetet ismételt bejelentés után, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén a Bizottság nyilvántartásba veszi.
[26] A fentiek alapján az a nemzetiségi egyesület, amely nem minősül nemzetiségi szervezetnek, és ezért jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi kérelmét visszautasították, egyéb egyesületként részt vehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, de jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét külön, új nyilatkozatot téve (új P5 nyomtatvány kitöltésével) kell kérelmeznie a hatáskörrel rendelkező választási bizottságnál.
[27] Fentiek alapján az NVB tehát arra a következtetésre jutott, hogy a szervezet bejelentése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a ruszin nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét visszautasította.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) részén; 119. §-án, 133. § (1) és (2) bekezdésein, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(3) bekezdésén, az Njtv. 2. § 3. és 14. pontján, 11-21. §-án, 58. § (1) bekezdésén, 60. § (1) és (2) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 15.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke