168/2024. NVB határozat - a Mindenki Magyarországa Mozgalom által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

168/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Mindenki Magyarországa Mozgalom (1054 Budapest, Alkotmány utca 10. 1. emelet 4. ajtószám, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

1. Beadványozó 2024. április 11-én 15 óra 15 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság, NVB). Beadványozó a kifogást a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tevékenységével szemben, nevezetesen a 2024. április 8. napján tartott ülésen jegyzőkönyvbe foglalt 41. számú döntése miatt nyújtotta be.
2. Beadványozó jogsérelemként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés b és e) pontjában rögzített alapelvi jogsérelmet, továbbá a Ve. 14. § (1) bekezdését jelölte meg.
3. Beadványozó rögzítette továbbá, hogy a kifogás az NVB ellen irányul, így a tisztességes eljárás elvének biztosítása végett kérte kifogásának áttételét a Fővárosi Választási Bizottsághoz, mert a Kúria csak nemperes, felülvizsgálatai eljárásban járhat el, továbbá a bírói jogorvoslati jogot sértené, ha a Kúria járna el elsőfokon a jelen kifogás ügyében.
4. A beadvány indokolásában Beadványozó kifejti, hogy az NVB 2024. április 8. napján tartott ülésén 41. számú jegyzőkönyvi döntésével elutasította a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak a jelölő szervezetek nyilvántartásából történő törlését.
5. Beadványozó feltételezte, hogy az NVB azért hozott jegyzőkönyvbe foglalt döntést, mert ez ellen a döntési forma ellen a Ve. 222. § (3) bekezdése alapján nincs helye bírósági felülvizsgálatnak. Mindebből eredően pedig – Beadványozó megítélése szerint – sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlása elve és a Ve. 14. § (1) bekezdése is.
6. Hivatkozik továbbá Beadványozó arra is, hogy tételes jogszabályi tilalmat nem határozott meg a jogalkotó arra vonatkozóan, hogy egy egyesület, illetve párt ne léphetne vissza a választási eljárásban való részvételtől úgy, hogy jelölő szervezeti minőségéről lemond, és a jelölő szervezetek nyilvántartásából való törlését kéri.
7. Kifejti továbbá Beadványozó azt is, hogy amennyiben egy nyilvántartásba vett jelölő szervezet számára nem teszik lehetővé azt, hogy a jelölő szervezetek nyilvántartásából töröltesse magát, azzal világos, egyértelmű és a választási szervek tudtára juttatott szándéka ellenére kényszerül a választási eljárásban történő részvételre, ami az önkéntesség elvének sérelmével jár.
8. Beadványozó hozzáteszi azt is, hogy az NVB akkor járt volna el jóhiszeműen és rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségének akként tudott volna megfelelni, ha a Mindenki Magyarországa Mozgalom kérelmének eleget tesz. Álláspontja szerint a kérelem egyértelműen meghatározható döntésre irányult, annak jogszabályi akadálya nem állt fenn. Meglátása szerint az NVB ennek ellenére formai határozat meghozatala nélkül, így megismerhető indokok hiányában utasított el a kérelmet.
9. Kifejtettek alapján Beadványozó arra kérte az eljáró választási bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján az NVB jogszabálysértésének tényét állapítsa meg, továbbá a további jogszabálysértéstől tiltsa el az NVB-t, harmadsorban pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalmat a jelölő szervezetek nyilvántartásából való törlését kérte.
10. Végezetül Beadványozó megjegyzi, hogy a törlési, majd az új nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása azért szükséges, mert „jelenleg a logónk nem kerülne fel a szavazólapra.”

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

11. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
12. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

13. A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) az elkésett

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

14. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy továbbra is fenntartja a 2024. április 8. napján tartott ülésen kifejtetteket, miszerint a Ve. nem biztosít hatáskört az NVB számára egy, már nyilvántartásba vett jelölő szervezet törlésére, ezért a kérelem elbírálását mellőzi. A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít arra, hogy a Ve. egy esetben nevesíti a jelölő szervezet törlését: ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Irodának törölni kell a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából (Ve. 136. §). Mindebből következően megállapítható tehát, hogy jelölő szervezetet egy konkrétan meghatározott okból lehet törölni és az nem a Bizottság, hanem a Nemzeti Választási Iroda hatásköre.
15. A Bizottság ez úton is hangsúlyozza, hogy annak indoka, hogy jegyzőkönyvi döntésben és nem határozati formában döntött az, hogy a jelölő szervezetek nyilvántartásból való törlése a Ve. szerint nem bizottsági hatáskör, így semmilyen eljárásrendet sem határoz meg a Ve. ez ügyben. Nem arról van tehát szó, mint például a kifogás esetén, hogy bizonyos, a választásokkal kapcsolatban elkövetett jogsértések az NVB hatáskörébe tartoznak, míg egyéb jogsértések más szervek (így például NAIH) hatáskörébe tartoznak; utóbbi esetben tehát van meghatározott eljárásrend (a kifogásra vonatkozó eljárási szabályok), amelyek rendelkeznek arról, hogy egyik választási bizottság hatáskörébe sem tartozó ügyben érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogkövetkezményét tartalmazó határozat meghozatala szükséges.
16. Jelen kifogás kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó kifogása egyértelműen a Bizottság tevékenysége ellen irányul.
17. A Ve. 210. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. Ugyanakkor a választási bizottság tevékenysége elleni kifogás jogintézményét a Ve. nem ismeri. Ennek pedig indoka az, hogy a bizottság határozati formában hozott döntése ellen, ha az első fokon született akkor fellebbezésnek, ha másodfokon született vagy azt a Nemzeti Választási Bizottság hozta, bírósági felülvizsgálatnak van helye.
18. A Ve. 221. § (2) bekezdésének első fordulata, továbbá a 222. § (3) bekezdése is rögzíti, hogy nincs helye sem fellebbezésnek, sem bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.
19. Beadványozó kifogását a Nemzeti Választási Bizottság 41. számú jegyzőkönyvi döntése ellen nyújtotta be, amellyel szemben a fentiekben kifejtettek alapján nincs helye jogorvoslatnak. A Ve. ezen szabályozási rendszerén nem változtat az sem, hogy Beadványozó kifogásában a Ve. jogorvoslati rendszerét akként igyekszik szétfeszíteni, hogy kifogását a Bizottság – álláspontja szerint jogsértő – tevékenységére alapozza.
20. Beadványozó kifogásának áttételére irányuló kérelme kapcsán pedig a Bizottság rávilágít arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság másodfokú szervként épp a Fővárosi Választási Bizottság által meghozott határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben jár el. Teljesen idegen a Ve. szabályrendszerétől az, hogy egy alacsonyabb választási bizottság járjon el egy magasabb szinten álló bizottság által meghozott döntés „felülvizsgálata” ügyében.
21. A Bizottság megállapítja tehát, hogy a Ve. hatályos jogorvoslati fórumrendszere alapján nincs egyetlen olyan választási bizottság sem, amely beadványának elbírálására hatáskörrel rendelkezne.
22. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

23. A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a 221. §-án, a 222. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. április 11.

Dr. Lehel Zoltán

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese