159/2024. NVB határozat - a Közös Esély Egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában

  

A Nemzeti Választási Bizottság

159/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Közös Esély Egyesület (1191 Budapest, Eötvös utca 3-7.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a Közös Esély Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 14. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]

1. 1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján a Közös Esély Egyesület képviselője 2024. április 9. napján kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) - mint roma nemzetiségi szervezet - kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
   2. A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
   3. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
   4. A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
   5. A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
   6. A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a bejelentés megtételére rendszeresített P5 jelű formanyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
   7. A Bizottság a Közös Esély Egyesület a Fővárosi Törvényszék által megküldött, 2021. január 1. napján hatályos, 2017. május 26. napján kelt alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály1), valamint a bejelentés időpontjában hatályos, 2022. március 10. napján kelt alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály2) áttekintve megvizsgálta, hogy a szervezet az Njtv. 2. § 14. pontja szerinti feltételnek megfelel-e.
   8. Az Alapszabály1 „II. Az Egyesület célja, tevékenysége” elnevezésű fejezet 1. alcíme szerint az Egyesület célja az, hogy „Magyarországon, az ország bármely megyéjében és településén élő, bármely nemzeti kisebbséghez, vagy a többségi társadalomhoz tartozó hátrányos helyzetű személyek (a továbbiakban: hátrányos helyzetű személyek) emberi és állampolgári jogainak védelme, valamint a hátrányos helyzetű személyek, csoportok társadalmi esélyegyenlőségének komplex elősegítése.” Az Alapszabály1 ugyanezen szerkezeti egysége részletezi ezt követően az Egyesület céljának elérése érdekében vállalt tevékenységeket.
   9. Az Alapszabály1 „II. Az Egyesület célja, tevékenysége” elnevezésű fejezetének 2. alcíme az alábbi felsorolást tartalmazza:

„a) Kispesten roma-magyar kulturális központ és teleház létrehozása, működtetése,

b) hagyományok megteremtését, megőrzését elősegítő tanfolyamok, versenyek és egyéb rendezvények szervezése,

c) kulturális, művészeti, sport és egyéb hagyományok megteremtését és ápolását szolgáló tevékenységek szervezése,

d) hátrányos helyzetű személyek részére közösségi ház és ezen belül roma klub megteremtése és működtetése Kispesten és az ország más településein,

e) hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, képzésének támogatása (…), hogy szervezett formában lehetőséget teremtsenek számukra az iskolai felkészüléshez (…),

f) hátrányos helyzetű személyek esélyegyenlőségét elősegítő tanfolyamok, pályázatok és egyéb rendezvények szervezése,

g) tehetséggondozás megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek számára lehetőség biztosítása és támogatás a tanuláshoz, továbbtanuláshoz, (…),

h) ifjúságvédelmi feladatok ellátása,

i) folyóiratok és egyéb kiadványok kiadása,

j) hátrányos helyzetű személyeket érintő ügyekkel foglalkozó elektronikus információs lehetőségek megteremtése és működtetése,

k) a hátrányos helyzetű személyek munkába állásának és/vagy közhasznú munkavégzésének megszervezése,

l) a hátrányos helyzetű személyek esélyegyenlőségének megteremtése és fenntartása céljából komplex együttműködés az érintett helyi önkormányzatokkal, illetve azok különféle szerveivel, valamint a Magyar Vöröskereszttel (…),

m) a fentiekben felsorolt tevékenységek elősegítése és támogatása.”

1. 10. Az Alapszabály1 II. fejezetének 2.1. pontja szerint az „Egyesület célja a fentieken kívül a Magyarországon élő Romaság (cigányság) bemutatása, identitásának erősítése, népszerűsítése a magyar társadalomban élők részére. Az Egyesület törekszik az antiszemitizmus, a rasszizmus enyhítésére a Dikh (Nézd tv) segítségével, melyben Magyarországon közismertté vált roma személyeket, továbbá a roma hagyományokat, szokásokat, kultúrát és gasztronómiát szeretné bemutatni.”
   11. Az Alapszabály1 II. fejezetének 2.2. pontja felsorolja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségre figyelemmel azokat a közfeladatokat, amelyek megvalósítása, elősegítése érdekében a szervezet a 2-2.1. pontban meghatározott tevékenységeket folytatja. Az Alapszabály1 2.3. pontja az Ectv. 32. § (3) bekezdésére figyelemmel rögzíti végül, hogy a közhasznú szolgáltatásokból más személyek is részesülhetnek.
   12. Az Alapszabály1 további rendelkezéseit áttekintve a Bizottság megállapította, hogy a szervezet tagságára, szervezetére, működésére, illetve gazdálkodására és vagyonára, valamint az egyesület megszűnésére vonatkozó fejezetekben sem található olyan rendelkezés, amely alapján a Közös Esély Egyesület céljaira és tevékenységére egyebekben következtetést lehetne levonni.
   13. A Bizottság megvizsgálta az Alapszabály2 rendelkezéseit is. A két létesítő okirat összevetése nyomán megállapítható, hogy a szervezeti céllal, illetve tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések egy, kisebb különbségtől eltekintve teljes azonosságot mutatnak. Az Alapszabály2 „II. Az Egyesület célja, tevékenysége” című fejezetének 2. alcímében található 2.1. pont ugyanis már utal arra, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus enyhítését a szervezet „a Dikh (Nézd tv) segítségével” folytatná.
   14. A Bizottság a Közös Esély Egyesület létesítő okirataiban foglaltakat saját, a Kúria által is megerősített következetes joggyakorlatát figyelembe véve értékelte.
   15. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelem elbírálásakor a szervezet célja helyett annak tevékenységi körét a Bizottság abban az esetben vizsgálja, ha az adott alapszabályban rögzített célok nem tartalmaznak kifejezett és egyértelmű rendelkezést a nemzetiségi szervezetként való eljárásra [Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú végzése]. Amennyiben a szervezet célmeghatározása expressis verbis nem tartalmazza a képviselet kifejezést, de a valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy a kérelmező az Njtv. 11-16. §-okban szabályozott egyéni és a 17-21. §-ok szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött létre, az adott nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni, megállapítható a kérelmező egyesület nemzetiségi szervezetnek minősítése. [Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzése].
   16. Mindazonáltal egy nemzetiségi szervezet tevékenységei között szereplő valamely nemzetiségi kultúra megőrzésére és fejlesztésére irányuló tevékenység segítése érdekében különböző szervezetekkel, intézményekkel és önkormányzatokkal való együttműködésből nem következik automatikusan, hogy a kérelmező az adott nemzetiséget kívánja képviselni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán [Kúria Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzése]. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy bár az Njtv. 2. § 14. pontja a hatályba lépése óta többször változott, a módosítások nem érintették a nemzetiségi egyesület és a nemzetiségi szervezet fogalmának elhatárolását [Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzése, (26) bekezdés]. Nem azonosak tehát a nemzetiségi önkormányzatban, illetve annak választásában való képviselettel az olyan alapszabályi rendelkezések, amelyek szerint a szervezet támogatja az adott nemzetiség hagyományainak, kulturális örökségeinek megóvását, ápolását, tájházak létrehozását, működését; közreműködik az adott nemzetiség nevelési és oktatási, képességfejlesztési ismeretterjesztési programok szervezésében, ezen programok népszerűsítésében; előmozdítja a nemzetiségi identitás megőrzését, erősítését; elősegíti a nemzetiséghez tartozó gyermekek és nők képviseletét. Az ilyen célok, tevékenységi körök a nemzetiségi kulturális autonómia körébe tartoznak, így nem alapozzák meg a nemzetiségi szervezeti minőséget [Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzése, (28) bekezdés].
   17. A Bizottság a Közös Esély Egyesület egyedi jellegzetességeit is figyelembe véve, az Alapszabály1 egészét annak tekintetbe vételével vizsgálta, hogy az Njtv. 2. § 14. és 15. pontjában található fogalmak közötti elhatárolásnak érvényesülnie kell.
   18. Megállapítja a Bizottság, hogy az Alapszabály1 II. fejezetének 1. alcíme olyan egyesületi célt fogalmaz meg, amely nem azonosítható a roma nemzetiség képviseleteként, a hátrányos helyzetű személyek érdekében való fellépés kedvezményezettje ugyanis a szervezet létesítő okiratai szerint bármely kisebbséghez vagy a többségi társadalomhoz tartozó hátrányos helyzetű személy lehet.
   19. Az Alapszabály1 2. alcímében található felsorolás az 1. alcímben foglaltak szerinti célt kifejtésén túl megjelenített, roma nemzetiségre vonatkoztatható tevékenységek, mint hogy „roma-magyar kulturális központ és teleház létrehozása, működtetése” [a) pont], illetve „hátrányos helyzetű személyek részére közösségi ház és ezen belül roma klub megteremtése” [d) pont], a nemzetiség képviseletének céljaként nem értékelhető [Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzése, (28) bekezdés].
   20. Az Alapszabály1 II. fejezetének 2.1. pontját vizsgálva a Bizottság figyelemmel volt arra, hogy az Alapszabály2 e rendelkezés második mondatának kizárólag az első felét tartalmazza, így a jelenleg már hatálytalan mondatrész vizsgálata nem szükséges. Megállapítható, hogy az olyan szervezeti célok, mint a nemzetiség bemutatása, népszerűsítése, ahogy identitásának erősítése sem sorolhatók a nemzetiségi képviselet körébe. E szerkezeti rész második mondata általános jogvédelmi, vagy társadalmi célokat tartalmaz, melyeknek a nemzetiségi képviselet fogalmába való beillesztésére nincs lehetőség.
   21. Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a szervezet 2021. január 1. napján hatályos korábbi, valamint a 2024. március 12. napján és jelenleg is hatályos alapszabályában sem szerepel célként kifejezetten a roma nemzetiség képviselete, erre tekintettel a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a Közös Esély Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. 22. A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.

Budapest, 2024. április 11.

Dr. Lehel Zoltán

a Nemzeti Választási Bizottság

elnökhelyettese