A Nemzeti Választási Bizottság
882/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bagdi Sándor Gábor, Suhajdáné Toldi Zsanett Dea, Szabó Sándor, Szakos Zoltán, Szepesi Gábor Attila, Szepessy Zsolt László, Takács Róbert, Támba Klaudia, Tempfliné Szabó Viktória, Gervai Valter, Himmerné Wetzl Annamária, Holek Katalin, Hutkai Anna, Jakab József, Kiss Erika, Kiss Gábor, Kollár Krisztina, Kovács Krisztián, Kovács Máté, Bognár Tibor Mihály, Czekó Erzsébet, Csengő Szabolcs, Darcsi Natália, dr. Sinkáné Vati Júlia, Egyed Mónika, Fischer Attila, Fodor Dezső, Fodor Judit, Gellért Sándor, Bagó Anita, Bódis Zsolt Ferenc, Balog István, Bán Zsolt, Bándliné Keserű Judit, Hegedűsné Bányai Ildikó, Barabás Gyöngyvér, Baróczi Péter Imre, Béres Bence, Béres István, Kőrös Ernő, Kreisz Katalin Erzsébet, Kulcsár Jánosné, Kutalik Tamás, Molnár Józsefné, Nagy Judit Erzsébet, Nagy László Csaba, Pálosi Attila, Palotai Gábor, Pásztor László, Pásztorné Kovács Krisztina, Piskor József Zoltán, Pogány István, Póka László, Póka Leila, Poprocsi Botond Hunor, Pukkai Tamás, Sáfár Ferenc, Simon László és Sinka Vivien Karolin egyéni jelöltek (a továbbiakban: beadványozók) által az Összefogás Párt képviseletében benyújtott kifogásuk tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozók kifogását 2014. március 24-én elektronikus úton nyújtotta ugyanazon e-mail címről Pásztorné Kovács Krisztina a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt szervezetek jogsértő kampánytevékenysége miatt. A beadványozók teljes mértékben azonos tartalmú kifogásaikban előadták, hogy a hivatkozott jelölő szervezetek facebook közösségi oldaluk nyitólapján az „ÖSSZEFOGÁS!” szlogent helyezték el, továbbá állításuk szerint a jelölő szervezetek média megjelenésükben, sajtónyilatkozataikban, újságcikkeikben, web felületeken, plakátokon és szóróanyagaikon, kampányrendezvényeiken az Összefogás elnevezést használják és azt a téves látszatot keltik, mintha ők lennének az Összefogás Párt. A kifogástevők hivatkoznak arra, hogy az Összefogás Párt, melynek képviseletében jogorvoslati kérelmüket előterjesztették nem kötött választási megállapodást a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt alkotta választási szövetséggel, tevékenységüket nem támogatják. Álláspontjuk szerint, mivel a nevezett közösségi oldalnak több ezer látogatója van, a sajtómegjelenést milliók követik nyomon, a web felületeket több tízezren látogatják, a sérelmezett szlogen alkalmas a választópolgárok nagy tömegének megtévesztésére. Mindezek alapján a beadványozók szerint a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetek megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelveket. A kifogástevők beadványaikban hivatkoztak továbbá a Nemzeti Választási Bizottságnak a jelölő szervezetek névváltozásáról szóló 4/2014. számú NVB iránymutatásában foglaltakra. Álláspontjuk szerint a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt maga ismerte el, hogy jogsértően használja az Összefogás kifejezést, mert magukat már Kormányváltóknak nevezik.
Fentiek alapján a kifogástevők kérték a jogsértés megállapítását, valamint azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezeteket tiltsa el a további jogsértéstől. Kifogásukban hírösszefoglalók linkjét jelölték meg, valamint beadványaikhoz fényképfelvételeket csatoltak, ahol megítélésük szerint az utcai plakátokon tetten érhető a jogsértés.
II.
A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Összefogás Párt képviseletében ötvenkilenc egyéni jelölt által benyújtott kifogások tárgya és tartalma teljes mértékben megegyezik, ezért azokat egyesíti, és egy határozatban bírálja el.
A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint az írásban előterjesztett kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy valamennyi kifogástevő beadványát az Összefogás Párt képviseletében nyújtotta be. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, amennyiben a beadványozó kifogását a jelölő szervezet képviseletében nyújtja be, úgy kifogása csak abban az esetben lehet érdemi vizsgálatra alkalmas, ha az tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében, a kifogás kötelező elemeiként rögzített, a jelölő szervezetre vonatkozó adatokat, mely a szervezet székhelye és bírósági nyilvántartásba-vételi száma. A jelölő szervezetnek a Ve. 212. § (2) bekezdésében nevesített székhelye annak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő székhelye. Tekintettel arra, hogy a beadványozók a szervezet székhelyeként a Budapest Környéki Törvényszék Pk. 60420/2009. számú, 2014. március 17-i kivonatában szereplő székhelyétől eltérő címet adtak meg, a kifogások nem felelnek meg a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogástevők beadványukat részben arra alapozzák, hogy a kifogásokban nevesített jelölő szervezetek egy közösségi oldalon az „Összefogás!” szlogent helyezték el, e közösségi oldal képét azonban, mint a jogsértés bizonyítékát, egyetlen esetben sem csatolták, míg a kifogások, általában hivatkoznak a sajtónyilatkozatokban illetve plakátokon megjelenő, jogellenesen használt névhasználatra, azonban a kifogásokhoz csatolt fényképfelvételekből nem derül ki, hogy a jogszabálysértőnek tartott plakátok konkrétan hol kerültek kihelyezésre, mikor történt a jogsértés észlelésének időpontja, illetve a kifogástevők sajtóhírek linkjét jelölték meg, azok kinyomtatott változatát nem csatolták. A Nemzeti Választási Bizottság, hivatkozva a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra, rögzíti, hogy a Ve. alapján a bizonyítási teher a kifogás benyújtóját terheli és a benyújtott bizonyítékoknak illetve a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak együttesen kell alkalmasnak lenniük a jogorvoslati kérelemben előadott jogsértés bizonyítására. Nem tekinthető azonban érdemi bizonyításnak az a beadványozói magatartás, mely általánosságban hivatkozik valamely tevékenység jogsértő voltára, annak alátámasztására konkrét időpont és helyszín megjelölése nélkül csatolt olyan jellegű bizonyítékot, melyből sem a jogsértés helye, sem a jogsértés észlelésének időpontja nem derül ki. A Bizottság hivatkozik továbbá a Ve. 151. §-ában foglaltakra, mely jogszabályi rendelkezés kizárólag a média választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogások esetében tartalmaz olyan jellegű szabályozást, mely szerint elég megjelölni a kifogásolt műsorszámot, és azt amennyiben szükséges az eljáró választási bizottság szerzi be. Tekintettel arra, hogy jelen eljárás tárgya nem a Ve. 151. § szerinti jogorvoslat, így bizonyítékként sajtóhírek linkjének megjelölése nem vehető figyelembe.
A Nemzeti Választási Bizottság, hivatkozva a Ve. 215. § c) pontjában foglaltakra –, mely szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat – a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 27.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke