68/2012. OVB határozat - Szatmári Benő Zsolt az Árpádnépe Magyar Nemzeti Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2012. május 16-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Szatmári Benő Zsolt az Árpádnépe Magyar Nemzeti Párt elnöke (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

I.

 

Beadványozó 2012. április 21-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdés: mind a tulajdonosra, mind a bérlőre vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy nem egyértelmű a kérdés azért sem, mert nem állapítható meg, hogy beadványozó mit ért a „földbirtok” kifejezés alatt. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre, és rendelkezéseit alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. A törvény ezen két jogi kategória fogalmát külön meghatározza, a kezdeményezésben szereplő „földbirtok” kifejezést, mint jogi kategóriát azonban nem ismeri. Ezáltal a kezdeményezés nem egyértelmű sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára.

 

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért is, mert a „gépesített munkákat (szántás, vetés, aratás, stb.)” megfogalmazás értelmezhetetlen.

 

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben szereplő „személyesen” történő munkavégzés kifejezés sem egyértelmű. Így például kérdésként merül fel, hogy családtag végezhetne-e ez esetben munkát, illetve a családi gazdaság többi tagja esetében hogyan valósulhatna meg a munkavégzés. Nem értelmezhető továbbá a kérdés abban a tekintetben sem, hogy jogi személy haszonbérlő esetében a személyes munkavégzési kötelezettség hogyan valósulna meg.

 

Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, az Nsztv. 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a Ve. 117. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.