A Nemzeti Választási Bizottság
47/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Koncz Zsófia (a továbbiakban: Beadványozó) időközi országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 23/2020. (IX. 08.) számú határozatát az indokolás megváltoztatásával hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. szeptember 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2020. szeptember 6-án 15 óra 57 perckor kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) tevékenységével szemben. Álláspontja szerint az OEVI tevékenységével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 75. § (1) bekezdés c) pontját, a 213. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 214. § (1) bekezdését.
[2] A kifogás előzményeként előadta, hogy Tóth Ádám képviselőjelölt 2020. szeptember 1-jén kifogást nyújtott be Beadványozó tevékenységével szemben, sérelmezve, hogy kampánya során Szerencsen a Fecskei játszótér felújítása során a gyermekekkel készített fotóit jogsértő módon kampánycélra használta. A jogorvoslat benyújtásáról Tóth Ádám közösségi oldalán is beszámolt, a bejegyzéshez csatolt képen pedig kivehető volt a kifogás címzettje, a Tiszaújvárosi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) és a benyújtó neve. Beadványozó 2020. szeptember 4-én a kifogáshoz kapcsolódóan észrevételt nyújtott be Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Az OEVB a kifogást 2020. szeptember 4-én tartott ülésén bírálta el, és 20/2020. (IX. 4.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott, megállapítva, hogy Beadványozó tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet. Az OEVB üléséről készült jegyzőkönyv szerint a kifogás áttételére nem került sor.
[3] Beadványozó az OEVI jogsértésének indokaként előadta, hogy Tóth Ádám a 2020. szeptember 1-jei kifogását a HVB-hez címezve nyújtotta be a Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva. A Ve. 18. § (3) bekezdésében foglalt szabályra is tekintettel a HVB és az OEVB elnökét és elnökhelyettesét a HVB szintén elnökévé és elnökhelyettesévé választotta. Mindkét bizottság ügyrendjében az elnökre ruházta a kifogás áttételének jogát [2/2018. (I. 29.) OEVB határozattal elfogadott ügyrend 2. § (2) bekezdés h) pont, 2/2019. (VIII. 12.) HVB határozattal elfogadott ügyrend 2. § (2) bekezdés h) pont].
[4] Előadta, hogy a Ve. 307/P. §-a a helyi önkormányzati képviselők- és polgármesterek választására vonatkozó szabály, ezért Tóth Ádám kifogástevőnek a HVB hatáskörére és illetékességére vonatkozó érvelése kizárólag ezen a választáson lenne értelmezhető. Az időközi országgyűlési képviselőválasztáson a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jár el, a HVB-nek az egy szavazókörös település kivételével nincs szerepe.
[5] Megítélése szerint az OEVI azáltal, hogy „a kifogást először nem a HVB, hanem az OEVB elé terjesztette, elvonta azt a címzett HVB-től. Az a tény, hogy a HVB mellett működő választási iroda teljes mértékben, a HVB és az OEVB választott tagjai pedig egy kivétellel személyükben is megegyeznek, nem szünteti meg azt a kötelezettséget, hogy a választási iroda a mindenkor érintett, (címzés és) a Ve. 209. § szerinti választási bizottsághoz továbbítsa a kifogást, illetve a jogorvoslati kérelmet, mivel a hatáskörről hozandó döntés, a hatáskör hiányának megállapítása nem a választási iroda, hanem a választási bizottság hatásköre”. Előadta, hogy a Ve. 213. §-a alapján a kifogást először a HVB elé kellett volna terjeszteni, amelyet a HVB elnökének – hatáskör és illetékesség hiányában, valamint saját ügyrendjére figyelemmel – át kellett volna tennie az OEVB-hez. Mivel az OEVI (illetve a Helyi Választási Iroda) ahelyett, hogy a HVB elnökéhez juttatta volna el a kifogást, és ezt követően a HVB elnöke számára az áttételről szóló iratot előkészítette volna, az OEVB elé terjesztette a kifogást, sértette a Ve. 213. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a Ve. 214. § (1) bekezdésében foglaltakat, mert álláspontja szerint a kifogás az OEVB-hez hivatalosan nem is érkezhetett volna be.
[6] Megítélése szerint csak a Ve. 213. § céljával ellentétesen vezethető le az az érvelés, hogy egy „eltévedt” beadványt a címzettől eltérő választási bizottság elé lehet terjeszteni, azért mert az eredeti címzett nyilatkoztatása, illetve az áttétel elmaradt.
[7] A kifogás benyújtására vonatkozó jogvesztő 3 napos határidő megtartása tekintetében előadta, hogy az áttétel hiánya kizárólag a 20/2020. (IX. 4.) számú OEVB határozat elfogadásával vált számára ismertté.
[8] A leírtak alapján kérte, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt, állapítsa meg az OEVI jogsértését és a további jogsértéstől tiltsa el.
[9] Az OEVB a kifogást a 23/2020. (IX. 08.) OEVB határozatában elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy mivel országgyűlési képviselő választása van folyamatban, csak a Ve. 245. § (1) bekezdésében meghatározott választási bizottságok működnek. Ebből kifolyólag a jogszabályhelyben meghatározott bizottságok valamelyike volt köteles eljárni a kifogás ügyében. Az OEVI tájékoztatta az OEVB-t Tóth Ádám 2020. szeptember 1-jén benyújtott kifogásáról. Az OEVB a kifogást tartalmát megvizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a Ve. 245. §-ban foglaltaknak megfelelően hatáskörrel rendelkezik a kifogás elbírálására.
[10] Rögzítette, hogy a HVB a törvény erejénél fogva jelenleg nem működik, de ha zajlana is Tiszaújvárosban helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, vagy nemzetiségi önkormányzati képviselők választása, és ennélfogva működne, Beadványozó ebben az esetben sem kérhette volna OEVI jogsértéstől történő eltiltását, mivel a HVB mellett a Helyi Választási Iroda működik. A fentieken túl az OEVB Beadványozó „eltévedt” beadványra vonatkozó érvelésével kapcsolatban rögzítette, hogy a választási eljárásokban is alkalmazni szükséges a tartalom szerinti elbírálás elvét, amely eredményeként egy rosszul címzett, vagy tévesen megnevezett beadványt, - mivel az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás objektív feltételeit nem meríti ki – az OEVB köteles tartalma szerint minősíteni, és ennek megfelelően elbírálni.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2020. szeptember 9-én 16 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 23/2020. (IX. 08.) számú határozatával szemben, mivel álláspontja szerint a fenti határozat a Ve. 213. § (1) és (3) bekezdésébe, valamint a 214. § (1) bekezdésében foglaltakba ütközik.
[12] Beadványozó érintettsége igazolására kifejtette, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös képviselőjelöltje, akit az OEVB a 11/2020. (VIII. 26.) számú határozatával jogerősen nyilvántartásba vett.
[13] Fellebbezésében nagyrészt megismételte a kifogásában írtakat. Ezen túl az OEVB határozatának azon megállapítása kapcsán, mely szerint a HVB az időközi országgyűlési képviselő-választáson a törvény erejénél fogva nem működik, kifejtette, hogy sem a Ve., sem pedig a választási eljárás szakirodalma nem határozza meg egyértelműen, hogy mi a választási eljárás tartalma (mely cselekmények tartoznak oda), mettől meddig tart (kitűzéstől az eredmény jogerőre emelkedéséig, vagy a kitűzésre okot adó cselekménytől a mandátum átadásáig, esetleg a választott képviselő hivatalba lépéséig). A Ve. nem tartalmaz arra nézve világos definíciót, hogy mi a választási eljárás, ellenben számos olyan szabályt tartalmaz, amely nem illeszthető be egy adott választási eljárásba sem (pl.Ve. 207/A. §-a, 306/A. § (1) bekezdése). Ezekre a cselekményekre nem egy adott választási eljárásban kerül sor, de valamilyen absztrakt összefüggés mégis kimutatható egy korábbi vagy későbbi választási eljárással. Mindez megítélése szerint önmagában is alkalmas annak cáfolatára, hogy a HVB nem működne: ha az ülésezés nem is rendszeres, és az ülés összehívására okot adó körülmények felmerülése sok esetben kiszámíthatatlan, ez nem jelenti azt, hogy a választási bizottságok működése ne lenne folyamatos.
[14] Ennek megfelelően álláspontja szerint az egyes választási bizottságoknak címzett beadványok elbírálását is el kell végezni, akkor is, ha az érdemi elbírálásra alkalmatlan, illetve meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek a hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz való áttételhez szükségesek. Utalt továbbá arra is, hogy a Ve. 29. §-a alapján lehetőség van arra, hogy egyidejűleg több választási eljárás folyjon, ilyenkor pedig a választási iroda számára mindennapos feladat az, hogy az egyes választási eljárásokhoz kapcsolódó beadványokat értékelje, és a megfelelő választási bizottsághoz továbbítsa.
[15] Az OEVB és a HVB, valamint az OEVI és a HVI tagjainak személyében fennálló azonosságra mutatva előadta, hogy ez sem lehet oka a választási szervek közötti kommunikáció elmaradásának és nem vezethet a beadványok szubjektív értékelésére.
[16] Előadta továbbá, hogy az OEVB működése során a jegyző, mint az OEVI vezetője jár el, az OEVB elé került beadvány miatt tehát az OEVI vezetője visel felelősséget, emellett igaz az is, hogy a HVB elnöke által elmulasztott áttétel, mint szervi aktus előkészítése a jegyzőt, a HVI vezetőjeként terhelte. Az, hogy a beadvány az OEVB elé került, a választási iroda felelőssége, és mivel az OEVB-hez kapcsolódva a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint az OEVI és nem a HVI jár el, ezért álláspontja szerint az OEVI, és nem a HVI sértette meg a Ve. rendelkezéseit.
[17] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 23/2020. (IX. 08.) számú határozatát változtassa meg, a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy az OEVI jogsértését és a további jogsértéstől tiltsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] A fellebbezés az ügy érdemében nem alapos.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 243. §-ára hivatkozással és a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság az iratanyagból megállapította, hogy Beadványozó a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlési-képviselő választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölt, ezért az ügyben való érintettsége fennáll.
[20] A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a 20/2020. (IX. 04.) OEVB határozattal szemben benyújtott fellebbezés okán hivatalosan tudomása van arról, hogy Tóth Ádám 2020. szeptember 1-jén elektronikus úton a HVB-nek címzett kifogást nyújtott be Beadványozó kampánytevékenységével kapcsolatban. A kifogásban a HVB hatásköre és illetékességének alátámasztása érdekében a Ve. 307/P. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg, amelyet szövegszerűen is idézett, valamint előadta, hogy a helyi választási bizottság jár el az illetékességi területén megrendezésre kerülő egyéni képviselőjelölt-választással és az ahhoz kapcsolódó kampánytevékenységgel kapcsolatos jogsértés ügyében.
[21] Az időközi országgyűlési képviselőválasztáson, egyezően az OEVB határozatában írtakkal, a Ve. 245. § (1) bekezdése szerinti választási bizottságok működnek, így a Nemzeti Választási Bizottság, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, és a szavazatszámláló bizottság. Egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el. Ezen választási bizottságok közül jogorvoslati fórumként a Ve. 297. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jár el.
[22] A helyi választási bizottság főszabály szerint valóban nem vesz részt az eljárásban (az egy szavazókörös település kivételével), ez azonban az OEVB határozatában foglalt érveléssel szemben, egyezően a fellebbezésben írt részletes okfejtéssel, nem jelenti azt, hogy nem működik. A HVB választott tagjainak megbízatása az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése, a Ve. 23. §-a és a 33. § (3) bekezdés a) pontja alapján öt évre szól, azaz a 2019. augusztus 8-án megválasztott HVB megbízatása szerint 2024-ben szűnik meg, az általános választások kitűzése után megválasztott HVB alakuló ülésének napjával. A HVB megbízatásának fennállása alatt működik és ellátja a Ve.-ben ráruházott feladatokat, így pl. listás mandátum kiosztását, időközi választás kitűzését, vagy a nem hatáskörébe és illetékességébe tartozó beadvány esetében áttétellel él, ha pedig annak határidejét elmulasztja, köteles azt elbírálni a Ve. 213. § (3) bekezdése alapján. Mindez nem áll ellentétben a Ve. különös része 245. § (1) bekezdésében és 297. §-ában foglalt azon szabállyal, hogy alapesetben az időközi országgyűlési képviselőválasztáson jogorvoslati fórumként nem jár el.
[23] A kifogásban megjelölt jogszabálysértésekkel kapcsolatban a Bizottság az OEVB határozatában írt érveléssel ellentétben az alábbiakat rögzíti.
[24] A Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: a választási irodák „ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket”. Az idézett jogszabályhelynek az értelmezése a jelen ügyben érintett választási bizottságok ügyrendje szerint az, hogy a választási iroda a választási bizottság elektronikus elérhetőségére megküldött beadványokról tájékoztatja a bizottság elnökét, szükség esetén megküldi azokat részére, és az elnök dönt arról, hogy, melyek azok az ügyek amelyek bizottsági döntést igényelnek, és melyek azok, amelyek nem. A HVB és az OEVB mellett működő választási iroda tehát a HVB és az OEVB elnökének a Ve. 71. § (4) bekezdésében rögzített utasítási jogköre alapján, a bizottsági elnök döntése függvényében látja el a döntéselőkészítő és titkársági feladatait és nem fordítva. A választási iroda a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatának ellátása során minden esetben a bizottság döntését, illetve az elnök utasítását hajtja végre. A döntéselőkészítést tehát mindig megelőzi legalább egy elnöki aktus, amely pl. jogorvoslati kérelem esetén a döntéstervezet szakmai irányát határozza meg, nem a bizottság hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügy esetében pedig az arról való elnöki nyilatkozat, hogy áttételnek van helye. A választási iroda ezen utasítások alapján végez előkészítő tevékenységet.
[25] Tárgyi ügyben fontos körülmény az is, hogy a Ve. 18. § (3) bekezdésében foglalt szabály alapján a 2018-ban megválasztott OEVB és a 2019-ben megválasztott HVB tagjai tekintetében egy főt kivéve személyi átfedés van, az 16/2018. (I. 29.) OEVB határozat és az 1/2019. (VIII. 12.) HVB határozat alapján az OEVB és a HVB elnöke és elnökhelyettese ugyan az a személy. Ezen túl a két bizottság elektronikus levelezési címe és székhelye szintén azonos. Az OEVB határozatából kiderül, hogy az OEVI tájékoztatta az OEVB-t a kifogásról. Tekintettel arra, hogy az OEVB és a HVB elnöke ugyanaz a személy, és a bizottsági elérhetőségek is azonosak, így a kifogásról értelemszerűen a HVB, illetve annak elnöke is értesült, aki a HVB ügyrend 2. § (2) bekezdés h) pontja alapján a HVB-hez benyújtott kifogás áttételére is jogosult. Ennél fogva nem foghat helyt a fellebbezésben foglalt azon érvelés, amely szerint a kifogás nem került a HVB elé, kizárólag az OEVB szerzett róla tudomást.
[26] A Bizottság megítélése szerint a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme a kifogásban és a fellebbezésben hivatkozottakkal szemben akkor lenne megállapítható, ha bizonyítottan a HVB elnöke döntést hozott volna a kifogás áttételéről, melynek előkészítésére felhívta a Helyi Választási Irodát (a továbbiakban: HVI) és az nem hajtotta volna végre. Ilyen körülmény adhatna okot a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak sérelmére, fontos azonban, hogy nem az OEVI, hanem a HVI tekintetében, mivel az áttétel jogát és a választási iroda tekintetében a titkársági feladatokkal kapcsolatos utasítási jogot a HVB elnök gyakorolja. Mindezek alapján – az OEVB határozatában írtaktól eltérő okokból – az OEVI-vel szemben a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése nem állapítható meg.
[27] A kifogás a fentieken túl hivatkozott arra is, hogy az OEVI a jogorvoslati kérelemben írt tevékenységével megsértette a Ve. 213. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 214. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat is. E tekintetben a Bizottság rögzíti, hogy a hivatkozott jogszabályi rendelkezések az ott foglalt eljárási cselekmények – áttétel, az áttett és az át nem tett ügyben való eljárási kötelezettség és eljárási határidő – címzettje a választási bizottság, így annak a választási iroda általi megsértése nem lehetséges. Ennek okán a Ve. 213. § (1) és (3) bekezdésének, valamint a 214. § (1) bekezdésének megsértése az OEVI terhére nem állapítható meg.
[28] A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – az OEVB határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdésén, a Ve. 18. § (3) bekezdésén, a 23. §-án, a 33. § (3) bekezdés a) pontján, a 75. § (1) bekezdés c) pontján, a 213. §-án, a 214. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 243. §-án, a 245. § (1) bekezdésén, a 297. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. szeptember 10.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke