Az Országos Választási Bizottság
279/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 6-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva G. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2010. március 23-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Akarja-e Ön hogy Magyarországon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok részére a közvetlen lehetőség nyíljon a közvetlen /tehát képviselők nélküli/ demokrácia gyakorlására, a Magyar Országgyűlésben tárgyalt valamennyi kérdéskörben?”
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint jelen kezdeményezés a közvetlen demokrácia gyakorlásának kiszélesítésével az Alkotmánynak az országos népszavazásra vonatkozó szabályait kívánja módosítani.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek.
Nem egyértelmű a kérdés, mivel abból nem állapítható meg, hogy beadványozó mit ért a „közvetlen lehetőség nyíljon a közvetlen / tehát képviselők nélküli / demokrácia gyakorlására” kifejezés alatt. Sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazást követően pontosan milyen módon (pl. népszavazás útján) gyakorolnák a választópolgárok a kezdeményezésben megfogalmazott jogosultságukat.
A fent leírtak alapján a testület az Nsztv. 10.§ b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.
II.
A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontján, az Nsztv 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke