220/2022. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

220/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (III. 22.) számú határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy Nagy Bálint képviselőjelölt megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvet, valamint a Ve. 208. §-ára tekintettel a választásra irányadó jogszabálynak tekintett, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését, melyre való tekintettel a Bizottság Nagy Bálint képviselőjelöltet a további jogsértéstől eltiltja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást Nagy Bálint képviselőjelölt vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában nevesített alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást Maruzsa Zoltán államtitkár vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában nevesített alapelvek megsértése tekintetében elutasítja.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. marasztalására vonatkozó része tekintetében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 31-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. K. D. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 20. napján kifogást nyújtott be a Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) Nagy Bálint a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint nevezett képviselőjelölt kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, Nkt. 24. § (3) bekezdését.
  2. Kifogásában előadta, hogy Nagy Bálint 2022. március 19-én az alábbi leírással tett közzé bejegyzést Facebook oldalán:

„A Magyar Kormány több mint 983 milliárd forintot fordított négy év alatt a köznevelési intézmények infrastruktúrájának megújítására.

Tegnap felavattuk a mintegy 650 millió forintból modernizált és kibővített türjei Szent László Általános Iskolát.

Türje az elmúlt évek során teljesen megújult, számos komoly fejlesztés valósult meg a településen.

A tegnapi nap folyamán a Kultúrház ünnepélyes átadójára, valamint a Tanyagondnoki Szolgálat működését segítő gépjármű és a Türjei Faluvédő és Polgárőr Egyesület polgárőr autójának átadására is sor került.

Fejlődik a térség!

Ne feledjük, hogy az áprilisi választás tétje a béke és a biztonság fenntartása mellett az, hogy folytatódik-e a vidéknek az a megújulása, amely az elmúlt tíz évet jellemezte, és amely 2018 és 2022 között a gazdasági eredményeknek köszönhetően egyre dinamikusabbá vált.

Hajrá, Magyarország!”

  1. Kifogásában rögzítette, hogy az eseményről nem csak Nagy Bálint számolt be közösségi oldalán, hanem a Zalaegerszegi Televízió és Maruzsa Zoltán államtitkár is. Mindezek alátámasztására kifogásához kattintható linkek formájában csatolta az eseményt bemutató tartalmakat.
  2. A hivatkozott Facebook bejegyzés tekintetében kihangsúlyozta, hogy abban utalás sincsen arra vonatkozóan, hogy a projekt az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program (EFOP-4.1.2-17-2017-00037) keretén belül a Zalaegerszegi Tankerületi Központ nyertes pályázatának keretében valósult meg.
  3. Álláspontja szerint a sérelmezett cselekmény kampánytevékenységet valósított meg egyrészt arra való tekintettel, hogy bejegyzésben említésre került a 2022. évi április 3-i választás másrészt pedig mert a hivatkozott Zalaegerszegi Televízió felvételén Nagy Bálintot mint képviselőjelöltet mutatta be a narrátor.
  4. Mindezek véleménye alapján alkalmasak arra, hogy a választópolgárokat megtévessze és a hivatkozott képviselőjelöltet mint a Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK) induló jelöltet kapcsolatba hozza a beruházással, valamint, hogy népszerűsítse őt. Továbbá álláspontja szerint Maruzsa Zoltán Facebook bejegyzése, – amely szintén az említett eseményt mutatja be – alkalmas arra, hogy sértse az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapevet, azáltal, hogy kampányidőszakban privilegizál egy kormánypárti képviselőjelöltet úgy, hogy kormányzati és európai uniós támogatásokkal hozza összefüggésbe.
  5. Szintén a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelme tekintetében előadta, hogy álláspontja szerint nevezett képviselőjelölt a bejegyzésében tudatosan vonta be saját kampánytevékenységébe a kormányzati és európai uniós támogatásokat. Kihangsúlyozta, hogy több mint 7100 követővel rendelkezik nevezett képviselőjelölt Facebook oldala, így az ott közzétett tartalmakat bármelyik választópolgár megismerheti.
  6. Kifogástevő hivatkozott az Nkt. 24. § (3) bekezdésére, és e tekintetben felhívta a Bizottság figyelmét arra, hogy a Zalaegerszegi Televízió felvétele 2022. március 18-án pénteki napon készült, és mind a videó felvételen mind pedig közzétett bejegyzésben található fényképeken jól látható, hogy az esemény napközben történt, és azon több alsó tagozatos gyermek is jelen is volt.
  7. Az iskola házirendjéből kifogásába behivatkozta azon rendelkezést, amely értelmében a tanítás a nevezett oktatási intézményben 8:00 órától 16:05 óráig tart. Álláspontja szerint, mivel az iskola területét a diákok tanítási időben csak tanári engedéllyel hagyhatják el, ezért fizikailag sem tudják elkerülni, ha az oktatási intézményben tanítási időben kampánytevékenység valósul meg.
  8. Úgy véli, hogy a nevezett képviselő tevékenységének, nevezetesen a Facebook bejegyzésnek egy üzenet megfogalmazása volt a célja, amely álláspontja szerint azt üzeni a szülőknek, hogy „ha jót akartok a gyerekeiteknek, akkor a Nagy Bálintra a FIDESZ-KDNP jelöltjére kell szavaznotok”.
  9. Kifogásában hivatkozott több OEVB határozatot is, amelyek képviselőjelöltek hasonló tartalmú Facebook bejegyzései okán állapítottak meg jogszabálysértést.
  10. A hivatkozott bizonyítékok alapján kérte, hogy az OEVB értékelje súlyosító körülményként, hogy nevezett képviselőjelölt kiskorú gyermekeket használt fel kampánytevékenységéhez. Ezen körben felhívta a Nemzeti Választási Bizottság 605/2018. számú NVB határozatát, amelyben a Bizottság megállapította mind az Nkt. mind pedig a Ve. alapelveinek sérelmét és súlyos bírságot szabott ki egy óvodában megvalósuló kampánytevékenység tekintetében.
  11. Mindezek értelmében kérte, hogy az OEVB állapítsa meg Nagy Bálint képviselőjelölt vonatkozásában a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, az érintett tartalmak eltávolítására kötelezze a jogsértőt, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt is alkalmazza és szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak súlyos megsértése miatt.
  12. Továbbá kérte, hogy Maruzsa Zoltán államtitkárt is marasztalja az OEVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai megsértése miatt.
  13.  Mindezeken túlmenően indítványozta a Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. marasztalását is, tekintettel arra, hogy állítása szerint a Kft. megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 12. § (2) bekezdését azáltal, hogy megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeit, azáltal, hogy Nagy Bálint képviselőjelöltet privilegizálta.
  14. Az OEVB a kifogást a 21/2022. (III. 22.) számú határozatával elutasította.
  15. Az OEVB határozatában mindenekelőtt megállapította, hogy a közösségi médiafelületeken való közzététel tekintetében értelmezhető a folyamatosan fennálló tevékenység, ezért a kifogást határidőben benyújtottnak tekintette.
  16. Az OEVB a hivatkozott és csatolt bizonyítékok alapján azt vizsgálta, hogy nevezett képviselőjelölt milyen minőségben vett részt az eseményen, milyen tevékenységet folytatott és mik azok a körülmények, amelyek a csatolt bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapíthatók. E körben az OEVB megállapította, hogy a bizonyítékként csatol bejegyzés tartalmából nem állapítható meg, hogy Nagy Bálint a türjei Szent László Általános Iskola átadásán milyen minőségben volt jelen. Bár Nagy Bálint a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek közös jelöltje a 2022. évi országgyűlési képviselő választások során, a bejegyzés nem utal erre a tényre, nem tartalmazza egyik jelölő szervezet hivatalos logóját sem, illetve a bejegyzés nem a választói akarat befolyásolására irányul. A poszt egy programsorozat eseményeit, napi történéseit foglalja össze, és többek között tájékoztatást ad egy kormányzati projekt keretében megvalósult beruházás felavatásáról, mely vélhetően egy projektzáró rendezvény volt.
  17. Az OEVB kihangsúlyozta, hogy álláspontja szerint köztudomású, hogy Nagy Bálint Keszthely Város Polgármestere, mint közszereplő számos állami szervezet vagy köznevelési intézmény meghívásának tesz eleget, továbbá rendezvények védnökeként, fővédnökeként kérik fel több esetben a térségben.
  18. Határozatában megállapította, hogy nem látja kétséget kizáróan bizonyítottnak azt a tényt, hogy Nagy Bálint a türjei Szent László Általános Iskola felavatását jelölti minőségében kampánytevékenység keretében posztolta volna.
  19. Mindezen érvek alapján az OEVB azt is megállapította, hogy a kifogásban hivatkozott poszt tartalma egy általános iskola felújítására vonatkozó beruházás befejezésére és használatának átadására vonatkozó rendezvényről szól. A bejegyzés tájékoztatást ad egy befejezett projekt felavatásáról, a bejegyzés nem tartalmaz sem Nagy Bálint jelöltségére, sem a jelölő szervezetre vonatkozó utalást. A szöveg részletes elemzését követően az OEVB álláspontja szerint az nem felel meg a Ve. 141-142. §-aiban meghatározott választói akarat befolyásolására alkalmas eszköznek.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 25-én 13 óra 03 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, amelyet a Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon 13 óra 38 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
  2. Beadványozó érintettsége körében előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet. E körben idézte és hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra, amely szerint a kérelmező jelölő szervezet érintettségét megalapozza, ha ugyanazon választókerületben állít jelölteket, mint amelyben a jogszabálysértés történt.
  3. Álláspontja szerint az OEVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvét, valamint a Ve. 14. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megsértve döntött a Nagy Bálint kampánytevékenysége kapcsán benyújtott kifogás ügyében.
  4. Beadványozó előadta, hogy Nagy Bálint nyilvános, és álláspontja szerint egyértelműen kampánycélra használt Facebook oldalán közzétett bejegyzés a kifogásban részletesen bemutatott joggyakorlat alapján nyilvánvalóan jogsértő kampánytevékenység.
  5. Beadványozó kiemelte, hogy az OEVB úgy értékelte, hogy nem állapítható meg, hogy nevezett képviselőjelölt országgyűlési képviselőjelöltként vett részt az eseményen, pedig Türje településhez más tisztsége nem fűződik, minthogy a Zala Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben képviselőjelölt. Így Beadványozó nem ért egyet az OEVB azon döntésével, hogy a sérelmezett tevékenység nem minősül kampánytevékenységnek. Továbbá azon döntésével sem értett egyet, hogy nem valósult meg az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt tilalom megsértése.
  6. Beadványozó álláspontja szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy egy hivatalosan is nyilvántartásba vett jelölt magatartását az OEVB által meghatározott elvárásoknak megfelelően megkülönböztesse, tehát, hogy választóvonalat húzzanak abban, hogy adott tevékenységét országgyűlési képviselői megbízatás megszerzése vagy bármi más érdekében fejtette ki az adott képviselőjelölt.
  7. Felhívta fellebbezésében Beadványozó az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatát, amelynek véleménye szerint az OEVB döntése teljes mértékben ellent mond. Ugyanis álláspontja szerint a támadott határozat alapjául szolgáló ügyben az összes olyan körülmény fennáll, ami miatt az ítélőtábla korábban kampánytevékenységnek minősítette a helyi önkormányzati képviselő videós beszámolóját. Nagy Bálint ugyanis a saját személyét előtérbe helyező fényképfelvételeket a kampányidőszakban töltötte fel a jelölő szervezetek logóit és nyilvánvalóan kampánycélokat szolgáló bejegyzéseket nagy számban tartalmazó közösségi oldalára. Így a kampányidőszak során a köznevelési intézményben tett látogatását és az iskola ünnepélyes átadását saját maga tette kampánytevékenységgé azzal, hogy az erről szóló beszámolót és képfelvételeket közzétette a kampánycélokat szolgáló közösségi oldalán.
  8. Beadványozó annak alátámasztására, hogy a nevezett képviselőjelölt nyilvános Facebook oldalán folyamatosan kampánycélokat szolgáló bejegyzéseket tesz közzé, 4 bejegyzés elérhetőségét hivatkozta be fellebbezésébe.
  9. Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Nagy Bálintot, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés részben alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
  4. A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás alapvetően három jogsértő személyi kört jelöl meg. Egyrészről Nagy Bálint országgyűlési képviselőjelöltet, másrészről Maruzsa Zoltán államtitkárt, harmadrészről pedig a Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft.-t.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság először Nagy Bálint tevékenységét vonta vizsgálódási körébe.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság a tárgyi ügyet két aspektusból vizsgálta és ítélte meg. Egyrészt vizsgálódási körébe vonta, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme azáltal megvalósulhatott-e, hogy a türjei Szent László Általános Iskola átadásán (a továbbiakban: Esemény) Nagy Bálint országgyűlési képviselőjelölt minőségében vett részt, másrészt, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt alapelvi jogsérelem megállapítható–e azáltal, hogy Nagy Bálint az Eseményről fényképfelvételekkel illusztrált bejegyzést tett közzé Facebook oldalán.
  7. A Bizottság rögzíti, hogy a folyó választási eljárásban a Bizottság elé már több olyan ügy került, amelynek tárgya az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálata, némely esetben még ezekkel összefüggésben az Nkt. 24. § (3) bekezdésének vizsgálata is felmerült. [lásd például: 137/2022. NVB határozat, 132/2022. NVB határozat, 130/2022. NVB határozat, 119/2022. NVB határozat, 112/2022. NVB határozat, 97/2022. NVB határozat]
  8. Ezen ügyeket tipizálva, a következő három ügytípus-csoport különböztethető meg. Elsőként említhetőek azok az ügyek, amelyekben közjogi tisztséget betöltő államtitkárok vettek részt valamely eseményen. A következő csoportot azok az ügyek képezik, ahol olyan személyek tevékenysége került kifogás tárgyává, ahol regnáló országgyűlési képviselő a jelen választási eljárásban is meg kívánta magát mérettetni, tehát országgyűlési képviselő-jelölti pozíciót is betöltött. A harmadik csoportba pedig azon ügyek tartoznak – ezzel egyező jelen ügy tárgya is – ahol a folyó országgyűlési képviselő választáson induló jelölt korábban nem töltötte be e tisztséget, hanem szintén a képviseleti demokrácia útján, de egy másik választástípusban nyert mandátumot, jelen esetben polgármesteri mandátumot.
  9. Az első ügytípus csoportba tartozó ügyek megítélése során a Bizottság azt a következetes joggyakorlatot folytatta, hogy kormányzati, közjogi tisztséget betöltő személyek tevékenysége a Ve. 142. §-a szerint nem minősül kampánytevékenységnek. E körben a bizottsági döntések jogalapját a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése képezte. A Ve. 142. §-ának módosításával ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét is kivette a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
  10. A Bizottság ezen ügytípus körben született döntéseit később a Kúria is helybenhagyta (lásd Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzés és Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzés).

[38]     A második csoportot alkotó ügyekben az a Bizottsági joggyakorlat rajzolódott ki, hogy azon személy közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása, aki az újabb választáson is jelöltként vesz részt, a kampány időszakban nem korlátozható általános jelleggel az egyes rendezvényeken való megjelenés tekintetében. Ezen döntések jogalapját az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozata képezte. Tárgyi döntésében az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy „[e]gy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [24]-[25]}

  1. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel. (Elsőként: 97/2022. NVB határozat, Indokolás [31])
  2. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
  3. A második csoportba sorolt ügyek tekintetében a Kúria szintén helybenhagyta az NVB határozatokat (lásd: Kvk.VII.39.273/2022/5. és Kvk.I.39.245/2022/3. számú kúriai végzések).
  4. A harmadik ügycsoportba tartozó ügyek érdemi megítélése először került folyó választási eljárásban a Bizottság elé.
  5. Fentiekre tekintettel a Bizottságnak első lépésként abban a kérdésben foglalt állást, hogy Nagy Bálint polgármester azon tevékenysége, hogy a türjei Szent László Általános Iskola átadásán (a továbbiakban: Esemény) országgyűlési képviselőjelölt minőségében részt vett, a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek és így a Ve. 208. § -a alapján alkalmazandó Nkt. 24. § (3) bekezdésébe ütközőnek minősül-e.
  6. Annak megítélése kapcsán, hogy Nagy Bálint tevékenysége kampánytevékenységnek minősíthető–e, a Bizottság a következő tényállási elemeket különös hangsúllyal értékelte.
  7. A rendezvény helyszíne Türje község, ahol nem Nagy Bálint tölti be a polgármesteri mandátumot.
  8. Nagy Bálint a 2019-es önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán Keszthely városában nyert polgármesteri mandátumot.
  9. Nagy Bálintot Zala Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága a 9/2022. (II.14.) számú határozatával a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásán nyilvántartásba vette.
  10. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 1. számú melléklete határozza meg az egyes országgyűlési egyéni választókerületek területét. E szerint Türje Zala 02. számú országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, az OEVK székhelytelepülése pedig Keszthely.
  11. Fontos rámutatni arra, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdését az egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXIII. törvény akként módosította, hogy az önkormányzati képviselői tisztség (valamint az ezzel egy tekintet alá polgármesteri tisztség) összeférhetetlen az országgyűlési képviselői tisztséggel.
  12. Az Mötv. 65. §-a szerint a képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. Az Mötv. 67. § -a, egyéb ágazati jogszabályok, valamint a helyi önkormányzat rendelete a polgármesternek további, a települését érintő fundamentális feladat- és hatásköröket biztosít.
  13. A polgármesteri tisztség a hivatkozott jogszabály és a választás jellegéből adódóan is egy adott településhez kötődik, a településen élőkkel és dolgozókkal mutatható ki közvetlen kapcsolata.
  14. A Bizottság a tevékenység kampánytevékenységként való mérlegelés kapcsán irányadónak tekintette az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X.30.) számú határozatában kifejtetteket, tehát azt, hogy „[ö]nmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény felújításáról szóló beszámolón. Ugyanakkor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdése szerint „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. (…) Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. Más megfogalmazásban: választási kampányidőszakban, átadó ünnepségen, beszámolón gyermekek jelenléte az egyébként a Ve. 142. §-a alá tartozó eseményen, az ügy körülményeitől függően, így különösen ha az a saját kampány részévé válik, minősülhet tiltott kampánytevékenységnek.”
  15. A rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján az állapítható meg, hogy az Eseményen direkt kampányelem (párt logója, szlogenje) nem jelent meg. A Bizottság meglátása szerint ugyanakkor Nagy Bálintnak nincs olyan közjogi státusza, amely az Esemény helyeként szolgáló település kapcsán közfeladatot, feladatkört, vagy képviseleti tevékenységet telepítene rá, azaz nem ismerhető fel olyan indok, amely az esetében arra vezethetne, hogy az általa kifejtett tevékenység ne minősüljön kampánytevékenységnek. Ugyanis nevezett személy az iskola átadási ünnepségen aktív szerepet vállalt, így a szalagot dr. Maruzsa Zoltán mellett átvágta, az átadó ünnepségen beszédet mondott és a Zalaegeszegi Televíziónak (a bizonyítékként csatolt videófelvételen 1:14 másodpercnél) országgyűlési képviselő jelölti minőségében nyilatkozott. Ezen elemeket pedig a Bizottság – a fent idézett ABH tükrében – úgy értékelte, hogy személyében, saját akaratelhatározásból a folyó kampány részesévé vált. Tevékenysége tehát az okból minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, hogy az eseményen nem polgármesteri minőségében, hanem országgyűlési képviselőjelölti minőségében vett részt, többször hangsúlyozva a térség (nem csak Keszthely) fejlődésének fontosságát.
  16. Nagy Bálint Eseményen való részvétele a folyó kampányidőszakban és országgyűlési képviselőjelölti minőségének feltüntetése alkalmas volt arra, hogy választókerületének, a Zala megye 02. számú OEVK választópolgárainak választói akaratát befolyásolja, vagy azt megkísérelje, illetve, hogy abból a választópolgárok olyan következtetést vonjanak le, miszerint a kormányzati projekt [Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program (EFOP-4.1.2-17-2017-00037)] megvalósulása és Nagy Bálint jelöltsége között oksági kapcsolat áll fenn.
  17. A Bizottság hangsúlyozza, hogy Nagy Bálint tevékenysége nem az előző pontban kifejtettek okán jogsértő, hanem az okból, hogy a kampánytevékenységet olyan helyen fejtette ki, ahol azt jogszabály, nevezetesen az Nkt. 24. § (3) bekezdése tiltja.
  18. A Bizottság tehát rámutat arra, hogy Nagy Bálint kormányzati tisztséget nem tölt be, Türje városában önkormányzati tisztséget sem, így cselekménye nem minősülhet a Ve. 142. §-a szerint, továbbá a 2018-2022-es országgyűlési ciklusban nem regnáló országgyűlési képviselő, így olyan időszakról sem beszélhetünk, amely a közhivatal viselés joggyakorlásának szempontjából releváns lehet.
  19. Fentiekből adódóan a Bizottság osztja Beadványozó azon érvelését, hogy Nagy Bálint tevékenysége a Ve. 141. §-a szerint minősül, így az Eseményen való jelenlétével, szerepvállalásával megsértette az Nkt. 24. § (3) bekezdését.
  20. Következő lépésként pedig a Bizottság azt vette górcső alá, hogy az Eseményről való Nagy Bálint Facebook oldalán bejegyzés formájában megjelenő beszámoló alkalmas-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelvek sérelmének megállapítására.
  21. E körben a Bizottsági döntés zsinórmértékéül a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésében kiformált joggyakorlatot tekintette.
  22. Tárgyi végzésében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelme kapcsán a Facebook megjelenésre két aspektusból is hivatkozhat a kérelmező: egyfelől az eseményen történt jogsértést igazoló bizonyítékként, vagy pedig a közösségi oldal tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezéseként. E körben a Kúria leszögezte, hogy egy nevelési-oktatási intézményben lezajlott „(…) esemény Facebookon való megjelenés pedig semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény helyiségeivel, területével, így az Nkt. 24.§ (3) bekezdésre alapított jogsértésből nem lehet a Ve. alapelvi sérelmeire következtetni.” Arra viszont igen, hogy ”a közösségi oldalon való(…)megjelenés a Ve. rendelkezéseivel önállóan milyen kapcsolatba hozható (…)”. {Indokolás [19]}
  23. A továbbiakban tehát a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy az Esemény Facebookon való megjelenítése önállóan (értsd: Nkt. közvetítése nélkül) előidézte-e valamely alapelv sérelmét.
  24. A kifogás szerint azért tekinthető valótlannak és ezáltal megtévesztőnek az említett képviselőjelölt szóban forgó bejegyzése, mert többes szám első személyt használva saját és az őt jelölő egyik szervezet közös eredményeként hivatkozik az iskolafelújítás megvalósulására, holott az Magyarország Kormánya támogatásából az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül valósult meg.
  25. A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy mikénti elbírálása során is irányadónak tekinti korábbi döntésében tett következő megállapításait [lásd 173/2022. és 176/2022. NVB határozatok].
  26. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett polgármesteri mandátumot Nagy Bálint is.
  27. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem kifogásolható az, hogy minden olyan eredmény, amely olyan politikai közösséghez kötődik, amelynek a jelölt maga is tagja, azt az adott jelölt a saját eredményeként is feltünteti. Mindez – szélsőséges eseteket kivéve – a Ve. alapelveinek sérelmét önmagában nem alapozza meg. Ezt erősíti az Alkotmánybíróságnak az érvelése is, amely szerint „[a] józan észnek ellentmondana a Ve. alapelveinek olyan értelmezése, amely a bírálat engedése mellett általánosságban tiltaná a hivatalban lévő vagy más jelöltek számára a múltbéli tevékenységük, vagy terveik bemutatását, valamint bírálatuk vitatását, a velük szemben felhozott ellenérvek cáfolatát a kampányban.” {3313/2019. (XI. 21.) AB határozat, Indokolás [31]}
  28. Mindezekre figyelemmel a többes szám első személyben megfogalmazott közlés nem minősíthető félrevezetőnek, ennél fogva a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogsérelem sem állapítható meg.
  29.  Tekintettel arra, hogy Kifogástevő felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét, a Bizottság szükségesnek látja rámutatni a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
  30. A Bizottság megállapítja, hogy Nagy Bálint Facebook bejegyzésének célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása volt, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét ez okból kifolyólag sem látta megalapozottnak.
  31. Kifogástevő meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelvsérelem abban merül ki, hogy Nagy Bálint közösségi médiában megjelenő bejegyzésében összemossa mások munkájának eredményét a saját nevével.
  32. Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének elbírálása kapcsán a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú döntésére, amely [25] bekezdésében így fogalmaz: „E tárgykörben meghozott kúriai döntések (pl.: Kvk.III.37.328/2014/6., Kvk.III.37.305/2004/2., Kfv.II.39.090/2008/3., Kvk.IV.37.115/2008/2., Kvk.II.37.121/2008/2.) közül a Kúria kiemeli a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntést, amely szerint: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”
  33. A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése elsősorban az állami, illetve az önkormányzati szervekre vonatkozik oly módon, hogy tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. Ezen alapelv sérelmére való hivatkozás Beadványozó részéről akkor foghatott volna helyt, akkor lett volna sikeres, ha például azt bizonyítja, hogy Keszthely Önkormányzata vagy Türje Önkormányzata semleges pozícióját feladva egyértelműen Nagy Bálint országgyűlési képviselőjelöltet privilegizálja, mellette köteleződik el.
  34. Tekintettel arra, hogy fentiekre sem Kifogástevő, sem Beadványozó nem utalt, bizonyítékot sem szolgáltatott és a Bizottság maga sem látja megalapozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelmet, ezért a Kifogást e tekintetben elutasítja.
  35. A következőkben a Bizottság a kifogásban másodikként marasztalni kért dr. Maruzsa Zoltán államtitkár vonatkozásában elemezte a tényállást.
  36. A Bizottság megállapítja, hogy folyó választási eljárásban a Bizottság már vizsgálta dr. Maruzsa Zoltán tevékenységét. A Bizottság fenntartja a 97/2022. számú NVB határozatában kifejtetteket, azaz azon álláspontját, hogy a dr. Maruzsa Zoltán tevékenysége a Ve. 142. §-a szerint minősül. Tekintettel arra is, hogy tárgyi határozatot a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú végzésével helybenhagyta, így ezen érvrendszer e határozaton belüli megismétlésétől a Bizottság eltekint.
  37. Mindazonáltal azt ezen ügy kapcsán is alá kívánja húzni, hogy dr. Maruzsa Zoltán Facebook bejegyzéséből és a körülményeknek a Kifogástevő által megjelölt bizonyítékokon nyugvó további vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy magán a rendezvényen, azaz az iskola átadása során nem volt kampánytevékenység: a felvételeken nem láthatók kampány feliratok, párt logó, ott nem hangzott el semmilyen kampány szlogen, ez direkt kampányeszközök az Eseményről való tudósításban sem jelentek meg. A helyszínen be nem következett politikai kampány célú tevékenység visszamenőleges igazolására a későbbi Facebook bejegyzés sem alkalmas.
  38. Fentiek alapján a Bizottság a kifogást e tekintetben nem tartja alaposnak, és a Ve. 220. § alapján elutasítja.
  39. A harmadikként marasztalni kért Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. (a továbbiakban: Kft.) vonatkozásában a Bizottság a következőket állapítja meg.
  40. Kifogástevő a Kft. marasztalását a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésére alapítottan kérelmezte.
  41. A Bizottság álláspontja szerint azonban az Mttv. nem minősül a Ve. 208. §-a alapján választásra irányadó jogszabálynak, ennélfogva az Mttv. egyes rendelkezéseinek vélt vagy valós megsértésének megállapítására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
  42. Mindezek alapján a Bizottság a kifogást e tekintetben a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
  43. A Bizottság a fellebbezéshez csatolt további négy Facebook bejegyzés tekintetében megjegyzi, hogy nem tartotta azokat az ügy érdemében relevánsnak, tekintettel arra, hogy azok semmilyen további bizonyítékot vagy tényt nem tartalmaznak a sérelmezett cselekmény által érintett tényállás tisztázásához.
  44. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 141. §-án, a 142.§ -án, a 208. §-án a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Nkt. 24. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 28.

 

 

                 Dr. Téglási András

     a Nemzeti Választási Bizottság

                            elnöke