Az Országos Választási Bizottság
182/2011. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2011. november 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva D. Zs. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I.
A beadványozó 2011. október 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy állami vagy önkormányzati pénzek elköltésekor a szállítói pályázatok elbírálása és a nyertes kiválasztása során átlátható módon, meghatározott időre (legalább egy év), az esetek számával arányosan biztosítanak előnyt olyan pályázóknak, amelyek ha korábbi pályázataik során korrupcióval szembesültek (pl. nyertes pályázó megbízási díjra vonatkozó visszaosztási kötelezettsége), akkor azzal kapcsolatban feljelentést tettek, bizonyítékot szolgáltattak és terhelő bírósági döntés született?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés ebben a megfogalmazásban nem tesz eleget az egyértelműség fenti követelményének. Sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem derül ki pontosan, hogy milyen szabályok mellett tenné lehetővé a pályázók számára valamely előny biztosítását, valamint nem egyértelmű, hogy milyen fajta előny biztosítását kellene előírni. Ezen felül a kérdés megfogalmazásában mind a választópolgárok, mind a jogalkotó számára meghatározhatatlan kifejezéseket használ: „esetek számával arányosan biztosítsanak előnyt”, a „korrupcióval szembesültek” vagy a „terhelő bírósági döntés”.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben használt megfogalmazás olyan összetett, amely kizárja, hogy annak tartalma a választópolgárok számára egyértelműen értelmezhető legyen.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában számos kérdést és feltételt von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés nem tekinthető egyértelműnek.
Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke