A Nemzeti Választási Bizottság
180/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mi Hazánk Mozgalom (1141 Budapest, Komócsy utca 5.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. március 14-én 22 óra 29 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).
[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. február 3-án és még több alkalommal ajánlati kérelmet nyújtott be a Publimont Kft. (székhely: 1022 Budapest, Törökvész út. 30/A., a továbbiakban: Szolgáltató) részére óriás- (OP), ún. citylight- (CLP) és hirdetőoszlop plakáthely (a továbbiakban együtt: plakátfelület) szolgáltatás tárgyában. A Szolgáltató a rendelkezésére álló közel 8000 db OP és ezt lényegesen meghaladó számú CLP plakáthelyből, illetve hirdetőoszlopaiból ugyanakkor országosan csak 26 db OP és 74 db CLP plakáthely biztosítására vállalt kötelezettséget a viszontajánlatában, miközben a választáson induló egyéb jelölő szervezetek részére a Szolgáltató ezres nagyságrendben biztosít plakáthelyeket. Beadványozó sérelmezte, hogy hiába kérte többször a Szolgáltatót, hogy több helyet biztosítson számára.
[3] Beadványozó beadványához csatolt 3 Word dokumentumot, amelyek Beadványozó és Szolgáltató levélváltásait tartalmazzák. Az üzenetváltásokból kiderül, hogy Beadványozó 2021. augusztus 10. és 2022. március 14. napja között több ízben megkereste Szolgáltatót annak érdekében, hogy plakátfelületet biztosítson. Szolgáltató 2021. augusztus 24. és 2021. november 30. napján kelt elektronikus levelében is azt jelezte vissza, hogy nincs szabad felületük. Mindezeken kívül Beadványozó mellékletként csatolta Szolgáltató 2022. február 4. napján kelt, 2022. február 12-től április 3-ig terjedő időszakot lefedő, 26 db óriásplakátra és 74 db citylight plakátra vonatkozó viszontajánlatát, továbbá a MESTER-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság részére, média ajánlat kérés, média vásárlás ügyében adott megbízás másolatát.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a Szolgáltató azzal, hogy választási kampányidőszakban, az általa szolgáltatott kampányeszköz használatát az egyik jelölt kárára korlátozza, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet.
[5] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy az NVB a kifogásnak adjon helyt, azaz a Ve. 218. § (2) bekezdésének megfelelően állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[7] A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
[8] A kifogás alapján megállapítható, hogy Beadványozó abban látja a választási eljárásra vonatkozó esélyegyenlőség alapelvének megsértését, hogy Szolgáltató a Beadványozó megrendelésében szereplő, illetve más jelöltek, jelölő szervezetek számára rendelkezésre bocsátott plakátfelületnél jóval kevesebbet biztosított neki a kampányidőszakban.
[9] A Ve. 209. § (2) bekezdése alapján a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[10] A becsatolt dokumentumok alapján megállapítható, hogy Beadványozó 2022. március 14-én is kérvényezte több plakátfelület biztosítását, tehát az általa sérelmesnek tartott állapot a kifogás benyújtásának napján is fennállt, ennél fogva az NVB a kifogást határidőben benyújtottnak tekinti.
[11] Az NVB eljárása során az esélyegyenlőség kérdéskörét és sérelmét vizsgálta, melynek körében figyelembe vette a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésben kifejtetteket. E döntés szerint a választási kampány „a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg kommunikációjuk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest.”
[12] Az esélyegyenlőségi követelmény megsértése akkor állapítható meg, ha az esélyegyenlőség érvényesülésének biztosítása a Szolgáltatót terheli, és a jogsértésre nézve Beadványozó bizonyítékot szolgáltat.
[13] A Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében egy önkormányzati sajtótermékkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy csak az önkormányzati lapok szerkesztői szabadságának korlátját jelenti az esélyegyenlőség érvényesülésének alapelvéből következő semleges pozíciójuk és a végzés kifejezetten szembeállítja ezeket a nem állami, nem önkormányzati médiaszolgáltatókkal, amelyek esetében nem áll fenn ilyen kötelezettség.
[14] A Ve. 2. § (1) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a választási eljárás alapelveit érvényre kell juttatni, azonban a fentiekben bemutatott joggyakorlatból az is következik, hogy az alapelvek, így az esélyegyenlőségi alapelv nem egyenlő mértékben kérhető számon a választási eljárásban a jelöltek és jelölő szervezetek számára megjelenési felületet vagy szolgáltatást biztosító közhatalmi és piaci szereplőktől. Ez utóbbiak, így pl. Szolgáltató esetében is az fogalmazható meg elvárásként, hogy az általa nyújtott szolgáltatás piaci szabályait is érvényre juttatva a hozzáférés tekintetében egyenlő feltételeket támasszon a jelöltekkel és jelölő szervezetekkel szemben. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a jelenleg folyó választási eljárás ellenére Szolgáltató és Beadványozó közötti megállapodás nem kerül ki a polgári jog hatálya alól, a közöttük létrejövő szerződésnek a két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán kell alapulnia. Beadványozó jelölő szervezeti minősége e szerződéskötés tekintetében pedig nem eredményez többletjogosultságokat.
[15] A jogsértés bizonyításával összefüggésben pedig az alábbiak állapíthatók meg. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy választási ügyekben hivatalbóli bizonyításnak nincs helye, mivel választási jogorvoslati ügyekben a bizonyítékok szolgáltatásának kötelezettsége a kérelmezőt terheli. [Kvk.III.38.295/2019/2. sz. végzés]
[16] A választási jogorvoslatok során – a rövid határidőkre tekintettel – bizonyítási eljárás lefolytatására csak nagyon szűk körben van lehetőség, lényegében arra korlátozódik a bizonyítás terjedelme, amit a kérelmező rendelkezésre bocsát a jogorvoslati kérelme keretében. Kifogás esetén a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait, ennek hiányában a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyébként pedig a kifogás tárgyában a választási szerv a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagyis további bizonyítékok felvételére nincs lehetőség.
[17] A Kúria már több határozatában rámutatott arra is, hogy az „eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő/kérelmező az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése a rövid határidőkre tekintettel nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő/kérelmező terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazott elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.” [ Kvk.I.37.511/2018/2. sz. végzés]
[18] Az NVB a kifogás és a becsatolt mellékletek alapján megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok arra elégségesek, hogy bizonyítsák Beadványozó erőfeszítéseit, melyeket annak érdekében tett, hogy számára a Szolgáltató nagyobb számú plaktátfelületet biztosítson. A viszontajánlatból pedig az derül ki, hogy a Szolgáltató a kampányidőszakban milyen típusú és mennyiségű felületet tud Beadványozó rendelkezésére bocsátani. Ugyanakkor arra nem derül fény, hogy Szolgáltató más jelöltek, jelölő szervezetek számára mekkora számban, milyen arányban biztosít megjelenési lehetőséget, így ezeket az adatokat nem lehet egymáshoz viszonyítani. Mindezeken túlmenően a Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. sz. döntésében rámutatott arra is, hogy az esélyegyenlőségi követelmény megsértésének megállapításához az is szükséges, hogy Beadványozó bizonyítsa, bármely jelölt, jelölő szervezet eltérő feltételek mellett juthatott megjelenési felülethez. Erre nézve azonban Beadványozó bizonyítékot nem szolgáltatott.
[19] Fentiekből kifolyólag a Beadványozó által csatolt bizonyítékok nem elégségesek az állított jogsértés bizonyítására, de még annak kellő valószínűsítésére sem. Mindezekre tekintettel az NVB a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, 208. §-án, 209. § (2) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 18.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke