A Nemzeti Választási Bizottság
173/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Barcza Attila (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson Sopron Megyei 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 12/2022. (III.11.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az elsőfokon eljárt bizottság döntésének tartalma]
[1] K. D. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 10-én 11 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei 4. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz.
[2] A kifogásában előadta, hogy Barcza Attila, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek a Győr-Moson-Sopron Megyei 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben (a továbbiakban: OEVK) jogerősen nyilvántartásba vett közös képviselőjelöltje, 2022. március 8-án 18 óra 20 perckor az alábbi leírással tett közzé a facebook közösségi oldalán egy posztot:
„Nekünk Magyarország az első! Számos szektorban hajtottunk végre béremeléseket. Többek között nőtt
a rendvédelmi dolgozók,
az egészségügyi és szociális dolgozók,
az orvosok,
a bölcsődei dolgozók és pedagógusok,
a kulturális területen dolgozók
bére. Április 3-án arról is döntünk, hogy előre menjünk, vagy visszaforduljunk a kudarcos múltba. Védjük meg az elmúlt években elért eredményeinket! Április 3., Fidesz-KDNP”
[3] Kifogástevő hozzáfűzte, hogy Barcza Attila a poszt alá egy képet csatolt, amelyet állításainak alátámasztására bizonyítékként is csatolt a kifogásához. Továbbá kifejtette, hogy a szóban forgó képen a következő felirat áll:
„2022-ben számos szektorban béremelést hajtottunk végre! (Fidesz-KDNP logók)
Magasabb fizetést kapnak: Egészségügyi, Szociális, Kulturális dolgozók, Pedagógusok, Bölcsődei dolgozók, Rendvédelmi dolgozók.”
[4] Kifogástevő álláspontja szerint az idézett poszt alá közzétett kép alkalmas arra, hogy a választópolgárokat megtévessze, hiszen azt közvetíti a választópolgárok felé, hogy a béremelések a FIDESZ-KDNP pártok által történtek, nem a kormányzat által, amely nem fedi a valóságot és véleménye szerint alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.
[5] Kifogástevő részletesen kifejtette, hogy a képen a FIDESZ-KDNP logója mellett többes szám első személyben az olvasható, hogy „2022-ben számos szektorban béremelést hajtottunk végre!”. Meglátása szerint ebben utalás sincsen arra, hogy ezt a kormányzat hajtotta végre. Álláspontja szerint a képen szereplő szöveg szó szerint azt állítja, hogy a FIDESZ-KDNP hajtotta végre a béremelést. Kifogástevő véleménye szerint ez valótlan tényállítás, amely sérti a választások tisztaságának, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is.
[6] Kifogástevő álláspontja szerint a szóban forgó kép alkalmas arra, hogy megbontsa a választási esélyegyenlőséget azáltal, hogy kampányidőszakban, észszerű indok nélkül privilegizálja a kormánypárti képviselőjelöltet úgy, hogy a fényképen a rajta szereplő feliratok által a kormányzati béremeléssel összefüggésbe hozzák Barcza Attila jelöltet.
[7] Kifogástevő álláspontja szerint az állami semlegesség alkotmányos alapelve tükrében Barcza Attila nem tüntetheti fel mások munkájának eredményét a sajátjaként, mivel így sérül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelv. Hozzáfűzte, hogy meglátása szerint Barcza Attila a fent említett facebook posztjával tudatosan vonta be a kormányt saját kampányába, amely poszt a több, mint 16 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán közzétételre került, így bármelyik választópolgár által megismerhetővé vált és választási kampány időszakában alapvetően pozitív színben jelenítették meg az azon szereplő jelöltet. Kifogástevő véleménye szerint ez alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, amely a többi jelölő szervezet számára behozhatatlan versenyelőnyt eredményez, továbbá sérti a jelöltek közötti esélyegyenlőséget is.
[8] Előadta továbbá, hogy az általa kifejtett indokok alapján Becsó Zsolt, a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjének hasonló tartalmú facebook posztját a Nógrád megyei 1. sz. OEVB 23/2022. (III.04.) számú határozatában jogsértőnek találta.
[9] Kifogástevő megítélése szerint –az általa részletezett indokok alapján- Barcza Attila tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket azzal, hogy kampányidőszakban saját facebook oldalán a kormányzati béremeléseket úgy tüntette fel, mintha azt neki, vagy a FIDESZ-KDNP pártnak köszönhetnék a választópolgárok.
[10] Erre tekintettel kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, az érintett tartalmak eltávolítására kötelezést, valamint Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazva bírság kiszabását továbbá az érintett poszt törlésére kötelezését is kérte a jogsértővel szemben a választási kampány szabályainak megsértése miatt. Emellett kérte a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet elmarasztalását is.
[11] Az OEVB a 12/2022. (III.11.) számú határozatában a kifogásnak részben helyt adott és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, hogy Barcza Attila megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket azzal, hogy kampányidőszakban saját facebook oldalán több szektor béremelését is úgy tüntette fel, mintha azt neki és az őt jelölő szervezeteknek, a FIDESZ-KDNP pártnak köszönhetnék a választópolgárok.
[12] Az OEVB Barcza Attilát a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a további jogszabálysértéstől eltiltotta, továbbá elrendelte a https://www.facebook.com/barcza.attila/posts/374756374477202 poszt alatt közzétett jogszabálysértő kampányeszköz eltávolítását vagy megfelelő helyreigazítását. Az OEVB a kifogást egyebekben elutasította.
[13] Az OEVB határozata indokolásában kifejtette, hogy bár Barcza Attila Kifogástevő által hivatkozott és mellékletként is csatolt facebook bejegyzésében nem tünteti fel kifejezetten azt a tényt, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként indul, azonban a kép jobb felső sarkában a 2022. évi országgyűlési választások időpontjának megjelölésével, továbbá a képen az időpont felett elhelyezkedő, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek logójának feltüntetésével, valamint a facebook bejegyzés megszövegezésével utal képviselőjelölti minőségére.
[14] Az OEVB megállapította, hogy a szóban forgó facebook-bejegyzés tartalma alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagyis kampánytevékenységnek minősül, mivel a Kormányra való hivatkozás nélkül a bejegyzés megfogalmazása alkalmas arra, hogy a béremelést a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek és Barcza Attila mint jelölt közös eredményeként tüntesse fel.
[15] Az OEVB hangsúlyozta továbbá, hogy kampányidőszakban a kormánypárti jelölő szervezetek kommunikációját felerősíti a Kormány tevékenységére való hivatkozás, ezért fontos a Kormány és a jelölő szervezetek tevékenységének határozott különválasztása. Az OEVB hozzáfűzte, hogy az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja elkülöníteni a Kormány és a kormánypárti jelölő szervezetek tevékenységét. Ezért, ha a kampányidőszak alatt a kormánypárti jelölő szervezetek a Kormány tevékenységére saját politikai reklámjukként hivatkoznak anélkül, hogy egyértelműen megjelölnék a Kormányt mint az adott kérdésben döntést hozó szervet, az alkalmas a választási alapelvek megsértésére.
[16] Mindezekre tekintettel az OEVB bizonyítottnak látta, hogy a kifogásban a Barcza Attilához köthető és a facebookon megjelent poszt kampányeszköznek minősül. Figyelembe véve a jogszabálysértés mértékét és annak könnyen megszüntethető jellegét, az OEVB bírság kiszabását nem látta indokoltnak. Továbbá az OEVB a jogszabálysértés megállapítását és jogkövetkezmény alkalmazását ugyanakkor csak Barcza Attilával szemben tartotta szükségesnek alkalmazni, mivel az OEVB álláspontja szerint a bejegyzés kizárólag az ő saját közszereplői facebook oldalán jelent meg, a jelölő szervezetekhez a közösségi oldal működtetése nem kötődik, ezért a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel szemben a jogsértés ténye nem volt megállapítható.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[17] Beadványozó az OEVB határozatával szemben 2022. március 13-án 20 óra 36 perckor elektronikus levelében fellebbezéssel élt.
[18] Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB határozata jogszabálysértő, mert álláspontja szerint sérti a Ve. 43. §-ában foglalt, a tényállás tisztázására és a bizonyítékok teljeskörű értékelésére vonatkozó követelményeket, ezáltal pedig a Ve. 2. § e) pontjában rögzített, rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is sérti.
[19] Beadványozó a továbbiakban részletesen ismertette Kifogástevő által benyújtott kifogás tartalmát, valamint az OEVB határozatának indokolását is.
[20] Beadványozó álláspontja szerint a határozat teljes mértékben alaptalan. Kifejtette, hogy egyrészt a kifogás valótlan tényállítást tulajdonít neki, azonban a valótlan tényállítások csak kivételes esetben vezetnek jogsértésre a választási eljárásban, akkor is elsődlegesen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme merülhet fel. Továbbá hivatkozott a 532/2018. (III. 20.) NVB, a 628/2018. (III. 29) NVB, a 440/2019. (X. 17.) NVB határozatokra is. Hozzáfűzte, hogy ezt a jogsértést legutóbb egy olyan állítás valósította meg, amely szerint egy jelölttel szembeni – valótlanul megjelölt – büntetőeljárás van folyamatban. Meglátása szerint jelen esetben erről nincs szó, álláspontja szerint a sérelmezett bejegyzést az Alaptörvény IX. cikkében foglalt véleményszabadság joga védelmezi. E körben hivatkozott a 7/2014. (III. 7.) AB határozatra, valamint az 5/2015. (II. 25.) AB határozatra is.
[21] Kifejtette, hogy meglátása szerint a hivatalban lévő, jelöltként újra induló képviselő jogosult eredménykommunikációt folytatni. E körben hivatkozott és idézte a 3313/2019. (XI. 21.) AB határozatot is.
[22] Hozzáfűzte, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán – különösen a valótlan tényállításra való hivatkozás kapcsán – figyelemmel kell lenni a 18/2008. (III. 12.) AB határozatra és a Kúria következetes gyakorlatára is. Előadta, hogy nem keltett olyan látszatot, amely arra utalna, hogy a kormányzat tevékenységével való összemosódás szándéka állt volna fenn részéről. Beadványozó e körben hivatkozott a 3130/2018. (IV. 19.) AB határozatra, majd hivatkozott és idézte az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdését, valamint (2) bekezdésének c) pontját, továbbá a 8. cikk (3) bekezdésének. b) pontját, és a 36. cikk (1), (2) és (3) bekezdését.
[23] Beadványozó részletesen kifejtette, hogy az OEVB lényegében azt a tényt tagadja a határozatban, hogy a Kormány döntene a költségvetésről, holott ez a hatáskör az Országgyűlést illeti meg, és a végrehajtásért felel csak a Kormány. Meglátása szerint végeredményben az által képviselőként megszavazott központi költségvetésről szóló törvények mindegyike egyértelműen alapját képezte azon kormányzati intézkedéseknek (kormányrendeleteknek), amelyek az OEVB által sem vitatottan kifejtették hatásukat. Meglátása szerint az, hogy kommunikációját akár felerősítheti ez a tény, az a véleményszabadságra vonatkozóan kifejtettek miatt álláspontja miatt irreleváns.
[24] Kihangsúlyozta, hogy fontos rámutatni arra, hogy a Kúria gyakorlata ismeri és elismeri a jelölt kormányzati tevékenység sikerességére épülő, azzal saját elismertségét is alátámasztó kampányát. E körben hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.I.37.417/2018/2. számú végzését és előadta, hogy a hivatkozott végzésből kitűnően a jelöltnek a kormányzati tevékenységen alapuló kampánya a többes szám első személy használatára épül annak kifejezésére, hogy a társadalom- és avagy gazdaságpolitikai sikerek forrása a Kormány mint végrehajtó hatalom, továbbá a kormánypárti képviselők, mint a jogalkotói hatalom meghatározó szereplői együttműködése. Ennek körében nem kifogásolható, ha egyes eredményeket akkor is közös sikerként tűntet fel a jelölt, ha azok kormányrendeleti formában valósultak meg.
[25] Beadványozó álláspontja szerint nincs a kifogásban megjelölt szövegben olyan elem, amely alapján bármelyik intézkedést sajátjaként adta volna elő, vagy saját javaslataként tüntette volna fel. Meglátása szerint véleménynyilvánítása abban áll, hogy az elért eredmények a Kormány és az őt jelölő szervezetek közös sikere, amelynek politikai megalapozásában Beadványozó is részt vett. Az a tény pedig, hogy politikailag támogatja ezen intézkedések meghozatalát, támadott bejegyzéséből egyértelműen megállapítható. Véleménye szerint az OEVB az irányadó joggyakorlat figyelmen kívül hagyása folytán olyan eredményre jutott, amely a választási alapelveket sértőnek tartja, ha egy politikai közösség országgyűlésiképviselő-jelöltje kinyilvánítja közösségvállalását ugyanezen politikai közösség által adott Kormány intézkedéseivel kapcsolatban, noha annak politikai megalapozásában bizonyíthatóan részt vett.
[26] Beadványozó hangsúlyozta továbbá, hogy nem tiltja azt sem a Ve., sem más jogszabály, hogy a jelölő szervezetek a kormányzati állásponttal egyetértsenek, az eredményekre büszkék legyenek. Kiemelte, hogy a jelölt számára azért van ennek jelentősége, mer jelen ügyben a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésére figyelemmel kizárt az esélyegyenlőség sérelme. Beadványozó arra is rámutatott, hogy az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv egyébként sem a jelöltet kötelezi, hanem külső szereplőkkel szemben állít fel korlátot.
[27] Beadványozó azt is részletesen kifejtette, hogy az esélyegyenlőség alapelvének sérelme kizárólag arra a tényre volna alapítható, hogy kampánytevékenységével olyan előnyhöz jutott, amellyel a többi jelölt vagy jelölő szervezet nem élhet, ezért szükségszerű volna jelen esetben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértéséhez más alapelv sérelme is, de álláspontja szerint ez a helyzet nem áll fenn.
[28] Előadta továbbá, hogy meglátása szerint Kifogástevő nem adott elő koherens érvelést azzal kapcsolatban sem, hogy miben merült ki a választás tisztasága elvének megsértése. Beadványozó véleménye szerint a választás tisztasága elv – mint az összes alapelv közül a legátfogóbb – sérelmére alapvetően az olyan joggyakorlás, kötelezettségteljesítés vezet, amelynek eredménye közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza. Kifejtette továbbá, hogy az NVB és a Kúria gyakorlata alapján nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme a jelen tényállás mellett, a sérelmezett magatartásnak ugyanis komoly mértékben kellene a választópolgári akarat elhajlítására kihatnia, meglátása szerint ilyen érvelést azonban a Kifogástevő nem fogalmazott meg.
[29] Részletesen ismertette a továbbiakban, hogy mind a jelen ügyben felhívott választás tisztasága, esélyegyenlőség, valamint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elv vonatkozásában kiforrott gyakorlata van a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának is, vagyis az alapelvek felhívása és megállapítása véleménye szerint nem történhet parttalanul. E körben hivatkozott a 703/2018. (IV. 8.) NVB határozatra is.
[30] Beadványozó kihangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a választás tisztasága alapelv felhívása csak akkor volna megalapozott, hogy ha az OEVB kapcsolatot teremtett volna a szavazás lefolytatásának, illetve a szavazás eredménye megállapításának folyamata, valamint kampánytevékenysége között. Hozzáfűzte, hogy meglátása szerint egyértelmű tehát, hogy az OEVB a jogsérelmet érdemi hivatkozás, érvelés nélkül állapította meg.
[31] A továbbiakban kiemelte, hogy a Kúria által a 2014. évtől kezdődően minden jogszabályi alap nélkül kialakított „állami semlegesség elve” bármely gyakori hivatkozás ellenére sem létezik, és ezt a Ve. 142. §-a is egyértelművé teszi. Rámutatott, hogy a tétel tehát nem hivatkozható jelen eljárásban, főképp nem olyan módon, hogy az egy jelöltet kötelezze.
[32] Beadványozó rögzítette, hogy álláspontja szerint a határozat tartalmát nagyban befolyásolta a Kifogástevő által hivatkozott, más választási bizottság által elfogadott határozat. E körben hivatkozott és idézte az 118/2022. (III.2.) NVB határozatot, valamint a Kúria Kvk.VI.39.234/2022/6. végzését is. Erre figyelemmel véleménye szerint teljes mértékben alaptalan az OEVB döntése szempontjából Kifogástevő által hivatkozott OEVB határozat.
[33] Beadványozó összefoglalóan megállapította, hogy az OEVB határozata iratellenes, a tényállást nem kellő alapossággal állapította meg, továbbá hiányosan indokolt, ezáltal törvénybe ütközően találta alaposnak a kifogást, ebből következően az jogsértő.
[34] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy fellebbezésének adjon helyt és a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a sérelmezett határozatot változtassa meg.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[35] A fellebbezés alapos.
[36] Az OEVB a támadott határozatában – kampánytevékenységnek minősítve Beadványozó Facebookon közzétett bejegyzését – azért állapította meg az említett alapelvek sérelmét, mert Beadványozó a bejegyzésben a Kormányhoz köthető intézkedéseket (a különböző béremeléseket) a saját és az őt jelölő szervezet (Fidesz-KDNP) eredményeként tűntette fel, anélkül, hogy a Kormányt megnevezte volna, ezáltal tehát nem történt meg a Kormány és a jelölő szervezetek tevékenységének határozott különválasztása.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy az OEVB az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelte teljeskörűen, ezért döntését hiányos tényállásra alapozta. Az ügyben ugyanis fontos körülmény, hogy Beadványozó nem csupán képviselőjelölt az említett OEVK-ban, hanem a választókerületnek az elmúlt ciklusban a megválasztott képviselője is, e tényről pedig az OEVB nyilvánvalóan hivatalos tudomással bírt.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az ügyben azt a kérdést szükséges eldönteni, hogy – a fenti tényt is figyelembe véve – megtévesztő-e a jelölt részéről az arra való hivatkozás, hogy a saját és a jelölő szervezete tevékenységeként hivatkozik az említett béremelésekre.
[39] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az az ügyben nem volt vitatott, hogy az említett béremelések mindegyikének jogforrása valamely kormányrendelet volt.
[40] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy mikénti elbírálása során is irányadónak tekinti korábbi döntésében tett következő megállapításait. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Beadványozó is. (Vesd össze: 97/2022. NVB határozat, Indokolás [32])
[41] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint helytállóan hivatkozott továbbá arra Beadványozó, hogy a béremelések forrása az állam költségvetése, és a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés fogadja el. A Kormány kizárólag az adott költségvetési törvény felhatalmazása alapján volt jogosult megtenni a béremelést eredményező intézkedéseket. Tehát, a kormányrendeletek alapját központi költségvetésről szóló törvények képezték, utóbbiak elfogadását pedig – az ügyben meg nem cáfoltan – Beadványozó mint országgyűlési képviselő támogatta szavazatával.
[42] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásolt posztban feltüntetett eredmények és a képviselőjelöltnek – megválasztott országgyűlési képviselőként kifejtett – tevékenysége között fennáll olyan releváns oksági kapcsolat, amely alapján nem minősíthető félrevezetőnek az a közlés, hogy – többes szám első személyt használva – a saját tevékenységeként is (azaz a saját, az őt jelölő szervezetek, valamint a Kormány közös eredményeként) hivatkozik azok megvalósulására. Tévedett tehát az OEVB, amikor a határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelvek sérelmét állapította meg.
[43] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[44] A határozat az Alaptörvény 16. cikkén, a Ve. 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 14.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke