Az Országos Választási Bizottság
168/2011. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2011. szeptember 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva F-Sz. A. és Sz. S. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I.
A beadványozók 2011. augusztus 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés vizsgálja meg, hogy a kereskedelmi bankokkal szemben fizetésképtelenné vált adósok ingó és ingatlan vagyonának elárverezése minden esetben törvényes keretek között zajlott-e le?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.
Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdésben, hogy az az Országgyűlésre nézve milyen jogalkotási kötelezettséggel járna. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kérdés azt célozza-e, hogy az Országgyűlés jogszabály útján létrehozzon-e egy új, a kérdésben foglaltak felülvizsgálatát végző szervezetet, megalkotva annak hatáskörét, illetékességét, eljárási rendjét. Vagy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés konkrétan az Országgyűlés által történő vizsgálatot célozza, amely azonban már nem jogalkotásra irányul, azaz nem összeegyeztethető a népszavazás intézményével.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mert az lehetetlen célra irányul. Egyrészt nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan mely árverések felülvizsgálatát célozza, ugyanis ingó és ingatlan árverésére a fizetésképtelenség esetén túl egyéb esetekben is sor kerülhet. Másrészt egy esetlegesen eredményes népszavazás pontosan nem számszerűsíthető, rendkívül nagy mennyiségű szerződés illetve már jogerősen lezárt egyedi ügyek felülvizsgálatát jelentené.
Fentiek értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke
