158/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

158/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom Párt (székhelye: 1077 Budapest, Rózsa utca 22.; képviseli: Fekete-Győr András, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 7/2018. (II. 28.) OEVB számú határozatát megváltoztatja, és a kifogásnak részben helyt ad.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a Bajai Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (3) bekezdésében biztosított jogot, valamint e joggal összefüggésben megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]           Beadványozó 2018. február 25-én 15 óra 10 perckor fordult kifogással a Bács-Kiskun Megyei 06. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy pártja országgyűlési képviselőjelöltje 2018. február 17-én hajnali 01:00 óra és hajnali 03:00 óra között Baján segítőivel a jelöltet népszerűsítő választási plakátokat helyezett el a város több pontján, többek között buszmegállók plexiüvegeire.

[2]           A jelölt kifogáshoz mellékelt nyilatkozata szerint 2018. február 23. napján a délutáni órákban azt tapasztalta, hogy a buszmegállónál található utasváró pavilonok plexiüvegeiről a plakátokat professzionális módon, szisztematikusan eltávolították. A jelölt a plakátok eltávolításáról 2018. február 24-én 08:00 és 10:00 óra között fényképfelvételeket készített.

[3]           Beadványozó álláspontja szerint a „buszmegállónál található utasváró pavilonja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építménynek minősül, ezért a Ve. 144. § (4)–(7) bekezdésben meghatározott kivételek egyike sem vonatkozik az utasváró pavilon plexijére”. Véleménye szerint „[a]zzal, hogy ismeretlen személyek a Ve. 144. § (3) bekezdése szerint jogszerűen elhelyezett plakátokat eltávolították, megsértették a Ve. 144. § (3) bekezdésében biztosított jogosultságot, amely egyben a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelmére, továbbá hatását tekintve a választások tisztaságának sérelmére is vezet, ezen túlmenően pedig alkotmányellenesen korlátozza az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választhatósághoz fűződő alapjogot”.

[4]           A fentiekre tekintettel kérte, hogy az OEVB a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől.

[5]           Az OEVB 7/2018. (II. 26.) határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kifogás tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, viszont a kifogást tevő által csatolt bizonyítékok nem teljes körűek, hiányosak. A csatolt bizonyítékok az OEVB megítélése szerint nem alkalmasak arra, hogy a jogsértés elkövetésének időpontja megállapítható legyen.

[6]           Az OEVB jelezte, a kifogásban a jogsértés időpontja nem került feltüntetésre, és ez a csatolt bizonyítékokból sem állapítható meg, csak az észlelés időpontjára tesz nyilatkozatot a kifogást tevő. Az így rendelkezésre bocsátott bizonyítékot ezért elégtelennek ítélte a kérelemnek helyt adó döntés meghozatalára.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[7]            A határozat ellen Beadványozó 2018. március 1-jén 15 óra 33 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[8]           Fellebbezésében a korábbi bizonyítékok kiegészítéseként hivatkozott az OEVB-nek a kifogás elbírálásával azonos napon született 8/2018. (II. 28.) számú határozatára, amely megállapította, hogy 2018. február 21-22-én a Bajakomm köztisztasági ágazatának dolgozói távolítottak el közterületekről választási plakátokat. A határozat szövege szerint a plakátok eltávolítására utasítás alapján, rutinszerűen került sor, így megítélése szerint alappal feltételezhető, hogy az a 8/2018. határozatban megnevezett jelölő szervezet mellett Beadványozó jelölő szervezetének plakátjait is érintette. Újból kiemelte, hogy beadványában a város több pontján jelölt meg „plakátokat, amelyek eltűntek, ami az eltávolítás tekintetében szintén a rendszerességre, szervezettségre és így a Bajakomm általi eltávolításra utal”.

[9]           Kiemeli továbbá, hogy az OEVB idézett határozata „folyamatként írja le a plakátok eltávolítását, így azt egy eseményként kell értelmezni”. A kifogás benyújtására nyitva álló határidőt így a Ve. 209. § (2) bekezdés alapján a folyamatosan fennálló tevékenység záró időpontjától kell számítani.

[10]        Kéri mindezek alapján, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a ”Ve. 231. § (5) b) bekezdése alapján változtassa meg és a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől”.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11]        A fellebbezés az alábbi indokokra tekintettel megalapozott.

[12]        A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[13]        A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól:

„10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.”

[14]        A kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1)-(2) bekezdései rögzítik. Ezek szerint „a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll”.

[15]        A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából a következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Ennek megállapítása pedig csak akkor lehetséges, ha a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig benyújtásra kerül az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére.

[16]        A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésében foglaltakra, amelyben a legfőbb bírói a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti folyamatosan fennálló tevékenységre vonatkozó szabály kapcsán kifejtette, hogy ebben az esetben a kifogás akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha az a sérelmezett állapot észlelésétől számított három napon belül megérkezik a választási bizottsághoz. A Kúria hivatkozott határozatában rögzítette, hogy „a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető (..)”.

[17]        A Nemzeti Választási Bizottság nem osztja az OEVB határozata indokolásában rögzített azon álláspontot, hogy a kifogásban a Beadványozónak arra kellett volna bizonyítékot szolgáltatnia, hogy mikor valósult meg a plakátok eltávolítása. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis az ilyen típusú jogorvoslat sajátossága, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztőjének a jogsértés – azaz a plakátnak a Ve. 144. § (3) bekezdés szerinti felhatalmazással ellentétes eltávolítása – pontos időpontjának megjelölésére vonatkozó lehetősége korlátozott, a legtöbb esetben csak a jogsértés megvalósulását észleli. A Bizottság álláspontja szerint ebben az esetben a kifogástevő eljárásjogi lehetősége által meghatározott módon követelhető meg a jogsértés elkövetése időpontjának megjelölése, melynek megfelel, ha az észlelés pontos időpontját jelöli meg. A jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó határidő vizsgálata tehát – a folyamatosan fennálló jogsértéshez hasonlóan – az észlelés időpontjára vonatkoztatható, amellyel összefüggésben jelen ügyben a kifogás határidőben benyújtottnak minősül.

[18]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozó helytállóan hivatkozik jelen ügyben az OEVB 8/2018. határozatában leírt tényekre, amelyek alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy a Bajai Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Bajakomm) munkatársai a kifogásban megjelölt időszakban a város több pontján választási plakátokat távolítottak el a helyükről. Az OEVB 2018. február 28-ai ülésének jegyzőkönyvéből, illetve a 8/2018. OEVB határozat indokolásából megállapítható, hogy a cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján „egy korábbi – de a választási kampányra tekintettel hibás, jogsértő – rutin alapján került sor, és emiatt a Bajakomm elismeri a felelősségét a jogszabálysértés elkövetéséért, de megjelöli, hogy a dolgozóikat 2018. február 23-án tájékoztatták az irányadó szabályokról, és jogsértéstől a továbbiakban a Bajakomm tartózkodni fog, egyben elnézést kért az érintett jelölőszervezettől, képviselőjelöltjétől, valamint a választópolgároktól”.

[19]        Beadványozó a fentiekre tekintettel okszerűen következtet arra, hogy a plakátok eltávolításának folyamata nem csak a 8/2018. OEVB határozatban megnevezett jelölő szervezet anyagaira, hanem saját jelölő szervezetének plakátjaira is kiterjedt.

[20]        Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bajakomm a Ve. 144. § (3) bekezdésében biztosított joggal összefüggésben megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Nem támogatja a Bizottság a jogorvoslati kérelemnek a választás tisztaságának megóvása alapelv, illetve a jóhiszeműség sérelme megállapítására vonatkozó részét arra tekintettel, hogy a sérelmezett eljárásban a jelölő szervezetekkel szembeni szándékos fellépés nem mutatható ki, és a választási eljárás során jogszerűen nem végrehajtható utasítás visszavonására rendkívül gyorsan sor került. Ugyanígy nem látja indokoltnak a Bizottság a további jogsértéstől való eltiltást a Bajakomm által a nyilvános eljárásban tett, a jogsértés elismerését tartalmazó, illetve a továbbiakban az önkéntes jogkövetésre irányuló nyilatkozata miatt.

[21]        A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[22]        A határozat a Ve. 144. §-án, 212. § (2) bekezdés a) pontján, 215. § c) pontján, 231. § (4) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 2.

 

                 Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

         elnöke