A Nemzeti Választási Bizottság
14/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Medveczki Zoltán (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 12/2020. (II. 7.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. február 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó 2020. február 4-én 15 óra 31 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fejér megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának, valamint a 144. § (3) bekezdésének megsértésére hivatkozással, amelyben Molnár Tibor országgyűlési képviselőjelölt népszerűsítésére szolgáló a „6-os út melletti óriásplakátokon és valamennyi választással érintett településen – különösen Dunaújvárosban” kihelyezett plakátok tartamát sérelmezte.
[2] Álláspontja szerint Molnár Tibor képviselőjelölt megsértette a hivatkozott eljárási alapelveket azzal, hogy népszerűsítését szolgáló plakátokon az szerepel, hogy a Fidesz – KDNP Kormány támogatja. Ez a valótlan állítás megítélése szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, mivel a kormány nem avatkozhat be az időközi választásba valamelyik jelölt javára. Rögzítette, hogy a kormányzati döntések publikálva vannak és nincs tudomása olyan döntésről, amelyet a plakát állít. Megítélése szerint az esélyegyenlőségi alapelv is sérült azáltal, hogy a jelölt valótlan információt közölt.
[3] Előadta továbbá, hogy a plakátokon nem került feltüntetésre a kiadó neve, székhelye és a kiadásért felelős személy neve sem, amely a kifogás szerint a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglaltakat sérti. A jogsértés helyeként hivatkozott arra, hogy a sérelmezett plakátok a 6-os út mellett és az időközi választással érintett településeken lettek elhelyezve különböző méretekben.
[4] Kifejtette, hogy megítélése szerint a jogsértés „folyamatos, mert a plakátok a kihelyezése óta a választókörzet több pontján is megtalálhatók”. Véleménye szerint a „jogsértés időpontja, a plakátok kihelyezésének ideje: 2020.02.02. – melyet a facebookos közzététel is igazol!” (…) a „Dunaújvárosi politika” című face csoportban!”. Beadványozó bizonyítékként a „Dunaújvárosi politika” című internetes oldal elérhetőségét (linkjét) és az oldalról készített képernyőfelvételt is csatolta.
[5] Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogsértés tényét, a „kihelyezés megrendelőjét” kötelezze a jogsértő plakátok eltávolítására, valamint az elkövetőt kötelezze helyreigazító plakát és médiahirdetés megjelentetésére.
[6] Az OEVB a kifogást két határozatban bírálta el. A választási plakátokon kötelezően megjelenítendő adatok tárgykörét érintő részében a kifogást a 11/2020. (II. 7.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az OEVB úgy értékelte, hogy bár a kifogás tárgyává tett tartalom nem a Ve. 144. § (1) bekezdése szerinti plakát, azonban kampányeszköz, amelynek tartalma kapcsán elvégezhető volt a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének vizsgálata. Ennek eredményeképp a kifogást ebben a részében a 12/2020. (II. 7.) számú határozatával érdemi vizsgálatot követően utasította el.
[7] Az OEVB a 12/2020. (II. 7.) számú határozatában ismertette a Kúria és az Alkotmánybíróság által a jogorvoslati kérelemben felhívott alapelvekkel kapcsolatban kialakított joggyakorlatot. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán rögzítette, hogy az nem elsősorban a jelöltekkel, hanem a választási eljárás azon szereplőivel szemben számon kérhető követelmény, akik pl. megjelenési felületet biztosítanak a jelöltek számára. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán rögzítette, hogy amennyiben a sérelmezett közlés a választók szempontjából a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként értelmezhető, akkor az a véleménynyilvánítás szabadsága által védett. Hivatkozva a Kúria és az Alkotmánybíróság határozataira, rögzítette, hogy a közügyek vitatása körében értékelhető megnyilvánulással kapcsolatban az értékítélet és a tényállítás közötti teszt nem végezhető el.
[8] Ezen kívül az OEVB közismert tényként értékelte, hogy „a 2020. év első hivatalos Kormányinfóján a kormányfő Molnár Tibor független jelölt (aki Iváncsa település polgármestere) támogatását jelentette be”. Utalt továbbá a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatában kifejtett álláspontra, amely szerint „Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban”.
[9] Mindezek alapján az OEVB arra a megállapításra jutott, hogy Molnár Tibor független jelölt nem valósította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelvek sérelmét azzal, hogy a Facebookon közzétett választási kampányanyagában „A FIDESZ-KDNP KORMÁNY TÁMOGATÁSÁVAL” közlést alkalmazta, ezért a kifogást a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségi alapelvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét érintő részében érdemi vizsgálatot követően elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[10] Beadványozó 2020. február 10-én 10 óra 21 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 12/2020. (II. 7.) számú határozatával szemben.
[11] Kifejtette, hogy „az OEVB határozata azt a sugalmazást adja, hogy egy országgyűlési képviselőjelölt bármekkorát hazudhat a kampánya során és ez az OEVB szerint nem ritka, vagyis gyakori eset.” Megítélése szerint az OEVB ezen álláspontja nem jogszerű, mivel „a választási bizottságnak eljárási kötelezettsége van minden benyújtott kifogással szemben”. Hozzátette, hogy „a csalás bűncselekménye (BTK. 373.§) is a megtévesztésen alapszik.”
[12] Beadványozó továbbá vitatta az OEVB indokolásának azt a részét is, amely szerint „a fentieken kívül nem felel meg a valóságnak a kifogástevő azon állítása, hogy a FIDESZ-KDNP KORMÁNYA nem támogatja Molnár Tibor jelöltet”, mivel „közismert tény, hogy a 2020 évi első kormányinfóján a kormányfő Molnár Tibor független jelölt (Aki Iváncsa polgármestere) támogatását jelentette be”. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB által jelzett kormánynyilatkozat nem hivatalos forrás, mivel az nem jelent meg a Magyar Közlönyben határozat formájában, ennél fogva a Ve. 43. § (4) bekezdésére jogszerűtlenül hivatkozott.
[13] Álláspontja szerint az OEVB azon közlése, hogy az "Alaptörvény nem írja elő az egyébként sem semleges természetű állami szervek semlegességét a választási kampányban" itt nem értelmezhető, mivel a kifogás ezt a témakört nem is érintette! Mind ebből következik, hogy az OEVB nem vette figyelembe a kifogásban szereplő jogsértés természetét, lényegét”. A kifogásban megjelölt alapelvi jogsértéseket fellebbezésében kiegészítette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása alapelvvel is. Ennek indokaként előadta, hogy a kampányeszközök nem létező támogatottságot hirdetnek, mivel Magyarországnak és nem a FIDESZ-KDNP-nek van kormánya. Hangsúlyozta, hogy ez a valótlan közlés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, sőt az OEVB-t is megtévesztette.
[14] Fentiekre tekintettel kérte „az OEVB 12/2020. (II. 7.) számú határozatának felülvizsgálatát és a jogsértés tényének megállapítását”.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[16] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[17] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[18] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[19] A Bizottság a fellebbezés formai vizsgálata során rögzíti, hogy az nem tartalmazza a fellebbezés Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti kötelező adatot, azaz Beadványozó lakcímét. A Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a fellebbezést az arra jogosult nyújtotta-e be. Ezek hiánya a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik. Bár a fellebbezésben szerepel a „lakhelye: lásd fent” közlés, a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza Beadványozó lakcímét.
[20] Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza Beadványozó lakcímadatát, amely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[21] Megjegyzi továbbá a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2019. február hónapban közzétételre kerültek. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 232. §-án, a 243. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. február 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke