A Nemzeti Választási Bizottság
1356/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt – a Korszakváltók Pártja (1123 Budapest, Alkotás utca 17-19.) képviseletében eljáró Szigetvári Viktor társelnök (a továbbiakban: Beadványozó) és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay u. 28.) képviseletében eljáró Kubatov Gábor országos pártigazgató és Tóth Józsefné gazdasági igazgató (a továbbiakban: Fellebbezők) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 213/2014. (IX. 22.) FVB számú határozatát megváltoztatja az alábbiak szerint:
A Nemzeti Választási Bizottság Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnökének 2014. szeptember 19-én benyújtott kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Liberális Párt képviseletében eljáró Boruzs András Kálmán 2014. szeptember 19-én benyújtott kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. szeptember 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja képviseletében eljáró Szigetvári Viktor 2014. szeptember 19-én 14 óra 12 perckor kifogást nyújtott be az FVB-hez, melyben előadta, hogy 2014. szeptember 18-án észlelte, hogy a kifogása mellékletében szereplő választási plakátot helyezték ki Budapest számos pontján, azonos tartalommal többféle formátumban. A plakátokon látható Tarlós István főpolgármester-jelölt mellett Budapest hivatalos címere szerepel. Az egyes fővárosi önkormányzati jelképek használatáról szóló 58/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Főv. Kgy. rendelet) szerint a fővárosi címer használatához Budapest Főváros Önkormányzatának engedélye szükséges, ezért az ilyen engedély nélküli címerhasználat álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, ezért sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját. Az pedig, hogy az egyik, hivatalban lévő polgármester-jelölt a hivatali tisztségének ellátása során használható fővárosi címert jelöltként is felhasználja, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, különös tekintettel arra, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint jelöltként a közhivatal nyújtotta előnyök nem felhasználhatóak, mivel az a jelöltek közötti esélyegyenlőség sérelmére vezet. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja ezért kérte, hogy az FVB állapítsa meg a jogsértést, és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
A Magyar Liberális Párt képviseletében eljáró Boruzs András Kálmán 2014. szeptember 19-én 15 óra 18 perckor szintén kifogást nyújtott be az FVB-hez, amiben előadta, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje olyan választási plakáttal jelent meg a választási kampányban, amely a főváros címerét ábrázolja. A jelenlegi főpolgármester nem főpolgármesteri minőségében jelent meg a főpolgármester-jelöltről szóló választási plakáton, így a kiadvány nem tartozik azon esetek közé, amikor engedély nélkül felhasználható a fővárosi címer. A Főv. Kgy. rendelet 3. és 4. §-ból következően Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátján a főváros címerének feltüntetése kizárólag a Fővárosi Közgyűlés, vagy arra felhatalmazott szerve engedélyének megszerzését követően lehetséges. Tudomása szerint ilyen engedély kiadására nem került sor. Amennyiben mégis történt ilyen engedélyezés, akkor az a választási eljárás jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségének megsértését jelenti. Kifogásolta azt is, hogy Tarlós István a választási plakáton a főpolgármesteri titulust használja, holott a kampányban ő ugyanúgy csak jelölt, mint politikai ellenfelei. Ez a magatartás megítélése szerint sérti az esélyegyenlőség elvét. Álláspontja szerint a főváros címerének egy főpolgármester-jelölt választási plakátján való megjelenítése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Kifogásához mellékelte a sérelmezett választási plakátról készített képet.
Az FVB megállapította, hogy a kifogástevők által benyújtott két kifogás tartalmilag megegyezik, ezért jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján azok egyesítéséről döntött.
II.
Az FVB 213/2014. (IX. 22.) FVB számú határozatában a kifogásoknak részben helyt adott.
Az FVB hivatkozva a Ve. 208. §-ának rendelkezésére, akként foglalt állást, hogy az 58/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, ezért nem vizsgálta, hogy a konkrét ügyben kellett-e, és ha igen, akkor sor került-e a Főv. Kgy. rendelet szerinti címerhasználati engedély kiadására vagy sem.
Az FVB vizsgálta továbbá, hogy az inkriminált plakáton a fővárosi címer megjelenítése sérti-e a Ve. szerinti esélyegyenlőséget, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A fővárosi címer plakáton való feltüntetésével kapcsolatban az FVB megállapította, hogy az nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelvet, valamint, hogy egyik beadvány sem utalt arra, nem bizonyította, és nem is valószínűsítette, hogy a főváros címerének kampányeszközökön való feltüntetését bármely jelölt vagy jelölő szervezet számára kizárta volna a Fővárosi Önkormányzat.
Az FVB a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás vonatkozásában megállapította, hogy a főpolgármestert nyilvánvalóan megillető címerhasználati jogot és lehetőséget úgy használták fel, hogy az a főpolgármester-jelöltként történő egyidejű népszerűsítését is szolgálta, ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése megvalósult. Az FVB határozatában rögzítette, hogy a kifogástevők által benyújtott bizonyítékokból nem lehetett megállapítani, hogy ki a sérelmezett plakát kiadója, ugyanis a plakát impresszuma nem olvasható, ezért a jogsértő személyét nem tudta konkrétan meghatározni, így a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti további jogszabálysértéstől való eltiltásról is csak a konkrét személy megadása nélkül tudott határozni.
III.
A Beadványozó törvényes határidőn belül, 2014. szeptember 23-án 17 óra 45 perckor a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be arra való hivatkozással, hogy az FVB 213/2014. (IX. 22.) számú határozata sérti a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontját. Beadványához két darab fényképet csatolt, melyen látszik az általa sérelmezett plakát impresszuma, így a plakát kiadásáért felelős FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kubatov Gábor pártigazgató megnevezése. Az újabb bizonyítékok alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogsértő személyét és a további jogsértéstől tiltsa el.
IV.
A Fellebbezők törvényes határidőn belül, 2014. szeptember 25-én az FVB 213/2014. (IX. 22.) számú határozata ellen fellebbezést nyújtottak be. Álláspontjuk szerint az FVB határozata jogszabálysértő, mert annak tárgyává tett plakát nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. A Fellebbezők hivatkozva a Kúria több végzésére és a 18/2008 (III.12.) AB határozatra, rögzítették, hogy a plakát tartalmából megtévesztési szándékra, esetlegesen a joggal való visszaélésre való következtetés nem vonható le. A plakáton Tarlós István főpolgármester áll, mellette Budapest címere. Ezen képből és feliratból a választók felé nem irányult, nem is irányulhatott megtévesztési szándék, a címer használatából senki nem tud több következtetést levonni, mint azt, hogy Tarlós István jelenleg Budapest főpolgármestere, és őt e cím használata választott tisztségénél fogva megilleti. Ebből semmiféle előny nem éri a főpolgármester-jelöltet a kampányidőszakban. Ebben az esetben tehát nem is értelmezhető a címer használatából adódó jogosultság kihasználásának vezérlete, vagy a rosszhiszemű joggyakorlás. A Fellebbezők kifejtették továbbá, hogy a fővárosi címer használatának rendeltetésszerűségét választási plakáton a címer általános jelentéstartalma is alátámasztja. A címer egy közösség, ez esetben a fővárosiak jelképe. A választási kampányban ennek a közösségnek fogalmaz meg üzenetet minden jelölő szervezet és minden jelölt. Éppen ezért ennek a közösségnek a jelképét felhasználni, amikor éppen ennek a közösségnek az érdekében szeretné mindegyik jelölt tevékenységet kifejteni a választások eredményeképpen, semmi esetre sem lehet rosszhiszemű joggyakorlásnak tekinteni pláne úgy, hogy a címer használata a választási kampány során nem tiltott egyik jelölt és jelölő szervezet számára sem. Tekintettel azonban arra, hogy egyetlen jogszabály sem tiltja a címer választási plakáton való elhelyezését, álláspontjuk szerint jogsértés nem történhetett. A Fellebbezők megjegyezték továbbá, hogy az FVB támadott határozata csupán megállapítja a rendeltetésellenes joggyakorlást, de nem magyarázza, hogy ez miért rendeltetésellenes, vagyis az FVB határozatában indokolási kötelezettségének nem megfelelő módon tett eleget.
Fentiek alapján a Fellebbezők kérték, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az FVB határozatát, a kifogásokat utasítsa el, valamint kérték annak megállapítását is, hogy Tarlós István választási plakátja nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet.
V.
Tekintettel arra, hogy mindkét fellebbezés a Fővárosi Választási Bizottság 213/2014. (IX. 22.) FVB számú határozatát támadja, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezések egy határozatban történő elbírálásáról döntött.
VI.
A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint, a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó és a Fellebbezők által támadott FVB határozat, illetve a határozat meghozatalát megelőző eljárást vizsgálva az alábbiakat rögzíti:
A Ve. 212. § (2) bekezdése rendelkezik a kifogás azon kötelező tartalmi elemeiről, melyek nélkül a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint, a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Ve. 10. § (1) bekezdése szerint a törvényben meghatározott határidők jogvesztők.
A Nemzeti Választási Bizottság Boruzs András Kálmán által 2014. szeptember 19-én benyújtott kifogással kapcsolatos iratanyagot áttekintve megállapítja, hogy abban semmilyen, a jogszabálysértés elkövetésére, illetve a jogszabálysértés észlelésére vonatkozó időpont nem szerepel. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy amennyiben a jogorvoslati kérelem benyújtója által a plakát kihelyezésének időpontja, mint a jogszabálysértés elkövetésének időpontja nem volt megállapítható, akkor a beadványozónak, figyelemmel eljárásjogi lehetőségeire, a jogsértés általa történő észlelésének időpontját kellett volna megjelölnie. Annak bizonyítása, hogy a kifogás törvényes határidőn belül került az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz benyújtásra, minden esetben a kérelmező eljárásjogi kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a beadványozó sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, így nem bizonyította, ennél fogva nem állapítható meg, hogy a kifogás a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra.
A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint, a kifogásnak a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlata, hogy a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a kérelmező által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint nincs lehetőség egy kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha nem állnak rendelkezésre olyan tényeken alapuló bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel összevethetők lennének. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai sem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.
A kifogástevők kérelmei arra vonatkozóan, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, illetve annak jelöltje a kifogás tárgyává tett plakáton engedély nélkül, ezáltal a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltak sérelmét megvalósító módon használja Budapest címerét, az alábbiakat rögzítik: „tudomásunk szerint ilyen engedély kiadására nem került sor”, illetve „az ilyen engedély nélküli címerhasználat álláspontom szerint (…)”.
A fentiekben idézett kijelentések alátámasztása, bizonyítása érdekében azonban a kifogástevők jogorvoslati kérelmükhöz semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatoltak. A kifogásokhoz mellékelt plakátokról készült fényképek csak a címer használatát, de nem annak a kifogástevők által hivatkozott, engedély nélküli használatát bizonyítják.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a jogorvoslati kérelmek benyújtói azt sem igazolták, hogy fentiekben rögzített vélelmük, illetve állításuk alátámasztása érdekében megpróbáltak volna pl. adatigénylés vagy megkeresés formájában a Főpolgármesteri Hivataltól – mely a Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet – információt beszerezni arra vonatkozóan, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, illetve annak főpolgármester-jelöltje állításukkal egyezően, valóban nem rendelkezik a fővárosi címer használatára vonatkozó engedéllyel.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogástevőknek a címerhasználat jogszerűsége tárgyában rögzített kijelentései vélelmek, illetve feltételezések voltak, melyek a jogorvoslati kérelmekben foglaltak alátámasztására nem voltak alkalmasak.
A Ve. 43. §-a szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint – figyelemmel a Ve. fentiekben idézett rendelkezésére – az FVB helytelenül mérlegelte a kifogásban foglaltakat és a rendelkezésére álló bizonyítékokat, melyből kifolyólag jogszerűtlenül vonta le azokból azt a jogi következtetést, hogy az Együtt – a Korszakváltók Pártja képviseletében eljáró Szigetvári Viktor kifogása a jogsértést alátámasztó bizonyíték hiányában, míg a Magyar Liberális Párt képviseletében eljáró Boruzs András Kálmán kifogása legalább a jogsértés észlelése időpontjának megjelölése, és az alapelvsérelmet alátámasztó bizonyíték hiányában érdemi vizsgálatra alkalmas volt.
A Ve. 215. § c) pontja rögzíti, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szigetvári Viktor 2014. szeptember 19-én és Boruzs András Kálmán ugyanazon a napon benyújtott kifogásának a fent leírt indokok alapján, érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye.
A Ve. 231. § (5) bekezdése szerint a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a megtámadott határozatot a (4) bekezdésben foglalt eljárás eredményeképp helybenhagyja vagy megváltoztatja.
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az FVB által a kifogások érdemi vizsgálatra való alkalmassága tárgyában lefolytatott eljárása eredményeképp helytelen jogi következtetést vont le, ezért az FVB 213/2014. (IX. 22.) FVB számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a leírt indokok alapján a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ebből kifolyólag jogsértést nem állapított meg, ezért a jogsértő személyének megállapítására és annak a további jogsértéstől való eltiltására irányuló fellebbezést elutasítja.
VII.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 10. § (1) bekezdésén, a 43. §-án, a 209. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 231. § (4) és (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. szeptember 26.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság elnöke