A Nemzeti Választási Bizottság
10/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsi Mihály utca 51/A., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza, hogy a magyarországi politikai pártok költségvetési támogatásban ne részesüljenek?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. augusztus 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező meghatalmazott útján, 2020. október 15-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez többek között 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek mindegyike megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az elbírálási határidő megszakadása és újrakezdése]
[3] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében rögzített elbírálási időtartama alatt a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva 2020. november 4-i hatállyal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel. A Kormány a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében, majd az Országgyűlés – az ezt megerősítő – a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (5) és (8) bekezdéséiben rögzítette, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos népszavazás nem kezdeményezhető, és az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők – a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével – megszakadnak. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[4] Mivel az országos népszavazási kezdeményezés elbírálásának határidejére vonatkozó szabály – az Nsztv. 11. § (1) bekezdése – a törvény II. Fejezetében található, ezért a kezdeményezés tekintetében az elbírálás, a határidő leteltét megelőzően, 2020. november 6-án megszakadt.
[5] A 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet 2020. november 11-én, a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet és a 2020. évi CIX. törvény 2021. február 8-án hatályát vesztette. Ugyanezen a napon azonban hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amellyel a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, amely a kezdeményezés elbírálásának időpontjában is fennáll. Szintén 2021. február 8-án lépett hatályba a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amelynek 6. §-a a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezésekkel azonos módon rendelkezett. Kimondta, hogy a hatályba lépésével az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[6] A 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 2021. február 22-én vesztette hatályát, azonban ugyanezen a napon hatályba lépett a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv)., amelynek 4. § (5) – (6) bekezdései tartalmazzák az Nsztv. országos népszavazási kezdeményezésre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet idején való eltérő alkalmazást előíró rendelkezéseit. A törvényalkotó ebben a jogszabályban is fenntartotta a korábbi szabályozást és rögzítette, hogy az Nsztv. II. és III. Fejezetében foglalt határidők megszakadnak és azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődnek újra.
[7] 2021. július 21-én kihirdetésre került és ugyanezen a napon 8 órakor hatályba lépett az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).
[8] A Rendelet 1. §-a rögzítette, hogy a Tv. 4. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető, továbbá az Nsztv. II. Fejezetében meghatározott határidők – így az országos népszavazási kezdeményezések elbírálásának határideje is – újrakezdődnek.
[9] A fenti levezetés alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Választási Bizottság számára 2021. július 22-én kezdődött újra jelen kezdeményezés elbírására vonatkozó kötelezettségének határideje.
III.
[Az országos népszavazás funkciója]
[10] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[11] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[12] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
IV.
[Központi költségvetésről szóló törvény tartalmával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[13] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján nem tartható országos népszavazás a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
[14] A jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés megfogalmazott célja szerint arra irányul, hogy a magyarországi politikai pártok költségvetési támogatásban ne részesüljenek.
[15] A pártok vagyonára vonatkozó rendelkezéseket a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) tartalmazza. A Ptv. 4. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által a Ptv. 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a Ptv. 6. §-ában meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
[16] A Ptv. 5. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy a párt a Ptv. rendelkezései szerinti támogatásra jogosult. A Ptv. ugyanezen bekezdésének második mondata szerint a támogatásra azon párt nem jogosult, amely az országgyűlési képviselők általános választásán a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg. E törvényi megfogalmazásból következik tehát, hogy a támogatásra bármely párt jogosult, amely az országgyűlési képviselők általános választásán a szavazáson részt vevő választópolgárok legalább 1%-ának szavazatát megszerzi. E jogszabályhely meghatározza továbbá a központi költségvetésből a pártok részére juttatható támogatások arányát: ennek megfelelően, a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át egyenlő arányban az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között, a további 75%-nak megfelelő összeg pedig az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, valamint a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában kerül felosztásra. Az 5. § (4) bekezdése értelmében a pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.
[17] Az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról. Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 1. melléklet I. Országgyűlés című fejezete, 8. Pártok támogatása cím alatt, illetve a 2022. évi központi költségvetésről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2022. évi Költségvetési tv.) 2022. január 1-jén hatályba lépő 1. melléklete az I. Országgyűlés című fejezete, 8. Pártok támogatása cím alatt szabályozza, hogy melyek azok a pártok, amelyek költségvetési támogatásra jogosultak, valamint itt rendelkezik a támogatás összegéről.
[18] A bemutatásra került jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az Országgyűlés minden évben törvényt alkot a központi költségvetésről, amely magában foglalja a pártok költségvetési támogatását is, amelyet a Ptv. értelmében évente négyszer, negyedévente kell kifizetni a pártok részére.
[19] Mindezeknek megfelelően, tekintettel a népszavazási eljárásban meghatározott határidőkre, egy, a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az abból fakadó jogalkotási kötelezettség teljesítésére leghamarabb 2021-ben kerülne sor, és az a Költségvetési tv. módosítását tenné szükségessé. Az országos népszavazás későbbi megtartása esetén a jogalkotási kötelezettség 2022-ben lenne esedékes, amely így a 2022. évi Költségvetési tv. módosítását indokolná.
[20] Az Alaptörvény népszavazás alól kivett tárgyköreit rendező 8. cikk (3) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani „a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, (…) szóló törvény tartalmáról.”
[21] Az Alkotmánybíróság a 28/2015. (IX. 24.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megerősítette az 58/2007. (X. 1.) AB határozatban kifejtett korábbi érvelést: „(…) a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.” Az Abh. további indokolásában és a Kúria Knk.IV.37.339/2015/3. számú végzésében – az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat, a 33/2007. (VI. 6.) AB határozat és a 34/2007. (VI. 6.) AB határozatban foglaltak alapján – megállapította, hogy a „költségvetési törvényre” vonatkozó tiltott tárgyköri szabály kiterjesztő értelmezésében három esetkörnél ítélhető közvetlennek és érdeminek a népszavazás és a költségvetési törvény közötti kapcsolat: ha „a) a kérdés kifejezetten a költségvetési törvény módosítását célozza; b) a kérdésből okszerűen következik a költségvetési törvény módosítása; c) az érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvény kiadását konkrétan határozza meg”.
[22] Arra való tekintettel, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazásból fakadó jogalkotási kötelezettség a hatályos Költségvetési tv., illetve a 2022. évi Költségvetési tv. módosítását jelentené, a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, amely miatt az országos népszavazás tárgya nem lehet.
V.
[Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalma érintettségének vizsgálata]
[23] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani „az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról”.
[24] A kezdeményezés megfogalmazása alapján generálisan kívánja megszüntetni a politikai pártok részére nyújtható költségvetési támogatást. Ahogyan az már a határozat IV. pontjában részletesen kifejtésre került, az országgyűlési képviselők általános választásán a szavazatok 1%-t megszerző pártok a központi költségvetésből az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatásra jogosultak. Azonban nem ez az egyetlen formája a pártok részére a központi költségvetésből nyújtott támogatásnak. A Ptv.-n kívül az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) is rendelkezik a pártokat megillető, központi költségvetés terhére nyújtott támogatásról. A Kftv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 40 %-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább hetvenegy,
b) 50 %-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
c) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.
[25] A pártok kampánytevékenységgel kapcsolatos állami támogatására vonatkozó szabályokat a Kftv.-n túl a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) is tartalmaz. A Ve. 120. § (3) bekezdés c) pontja szerint „[a]z ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.”; a Ve. 129. § (1) bekezdés c) pontja szerint „[a] lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját - ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát -, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény szerinti párttámogatás visszafizetésére a tartozás párttól való behajthatatlansága esetére kötelezettséget vállal.”; a Ve. 252. § (3) bekezdése alapján „[a] közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartozik.”; míg a Ve. 253. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy „[a] közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez tartoznak.”
[26] A Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésében, az „Egyetért Ön azzal, hogy a pártok ne kapjanak állami támogatást az országgyűlési képviselők választásán kampánytevékenységre?” népszavazási kezdeményezést elbíráló 1013/2018. NVB határozat felülvizsgálata kapcsán megállapította, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás következtében a Ve. módosítása az idézett rendelkezések tekintetében elkerülhetetlen lenne. A Bizottság álláspontja szerint, a jelen eljárásban vizsgált kérdésből, annak általános megfogalmazása alapján, a Ptv.-n és a Költségvetési tv. módosításán túl okszerűen következik a pártok kampánytevékenységgel kapcsolatos állami támogatására vonatkozó szabályozás módosítása is, azaz a kezdeményezés nyomán a Kftv. és Ve. módosítása is szükségessé válna.
[27] A Kúria Knk.VII.37.918/2018/2. számú végzésében az Alaptörvény 8. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmezése kapcsán úgy foglalt állást, hogy az alaptörvényi rendelkezés elsődlegesen a három anyagi jogi szabályt tartalmazó törvény – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény, és az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény – tartalmát jelöli meg. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontja ezen törvényekre nem pusztán formálisan mutat rá, hanem azok tartalmának a figyelembevételét írja elő. Nyilvánvaló, hogy a választási anyagi jogi szabályok önmagukban nem, csak az eljárási szabályokkal együtt érvényesülhetnek, az eljárási szabályokkal együtt fejthetik ki hatásukat. A Ve. 1. § a), b) és d) pontjai szerint e törvényt kell alkalmazni az országgyűlési képviselők választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, és az Európai Parlament tagjainak választásán is. A Ve. szabályai nélkül tehát az anyagi jogi szabályok nem érvényesülhetnek. A Kúria megítélése szerint a tiltott tárgykör e három választási kategóriában a működőképes választás szabályaira vonatkozik, s bár szövegszerűen a törvényeket „működőképessé” tévő választási eljárási törvény ott nem szerepel, azokba a Ve. mindenképpen beleértendő. A Ve. módosítása visszahat az anyagi jogi szabályokat tartalmazó törvények érvényesülésére. Az alkotmányozói cél nem lehetett, pusztán az anyagi jogi szabályok tiltott tárgykörbe sorolása, hiszen azok tiltott tárgykörbe való felvételének így önmagában nincs ésszerűen igazolható oka.
[28] A Kúria a fenti végzésen túl a Knk.IV.37.943/2018/2., a Knk.IV.37.944/2018/2., Knk.VII.37.945/2018/2. és a Knk.VII.37.946/2018/2. számú döntéseiben is úgy foglalt állást, hogy a Ve. az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerinti tiltott tárgykörbe sorolható, így nem bocsátható népszavazásra olyan kezdeményezés, amely a Ve. módosítását vonja maga után.
[29] A Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén a népszavazás eredménye kizárólag a Ve. módosításával lenne végrehajtható, mivel azonban a Ve. módosítása az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalomba ütközik, így a kezdeményezés ezen okból sem bocsátható népszavazásra.
VI.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[30] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[31] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[32] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[33] Jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés arra irányul, hogy a magyarországi politikai pártok költségvetési támogatásban ne részesüljenek.
[34] A Ptv. 9/A. §-a értelmében nem csupán a pártok, hanem az általuk létrehozott pártalapítványok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra. Arra való tekintettel, hogy a pártalapítványok léte, működése szoros kapcsolatban áll az őket létrehozó párttal, a Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a pártalapítványok tekintetében is megvonná-e Szervező a költségvetési támogatást, vagy ezek részére továbbra is fennállna a költségvetési támogatási jogosultság. Ennek a kérdésnek a nyitva hagyása miatt a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogyan módosítsa a Ptv. költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a választópolgárok számára sem lenne egyértelmű, hogy a kezdeményezés támogatásával döntésük pontosan milyen következményekkel járna.
[35] Ahogyan az már az előzőekben ismertetésre került, a pártok részére a központi költségvetésből nyújtott támogatás kétféle lehet, a Ptv. 5. §-a szerinti és a Kftv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti támogatás. A kérdés általános megfogalmazása alapján a választópolgár számára rejtve marad, hogy a kezdeményezés támogatásával arról dönt, hogy a pártok semmilyen, azaz a Ptv. és Kftv. szerinti támogatásra se legyenek jogosultak, vagy csak valamelyik akár a Ptv., akár a Kftv. szerinti támogatás megszüntetéséről döntenek. Ez utóbbi kapcsán kérdésként merül fel, hogy amennyiben a Kftv. szerinti támogatás kiiktatása a cél, ez esetben megszűnne-e a 2/A. § (1) bekezdése szerinti lehetőség is, amely alapján a jelölt a támogatás igénybevételéről lemondhat, és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsáthatja, vagy ez a lehetőség a jövőben is megmaradna. Bár a jogalkotó többféle módon is teljesítheti a népszavazásból eredő kötelezettséget, azonban bármely megoldás is valósulna meg, a megoldások közötti lényeges tartalmi eltérés miatt az új normában nem lenne egyértelműen azonosítható a népszavazásban kifejezett választói akarat.
VII.
[A határozat indokolásának összegzése]
[36] A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt követelményeknek, valamint az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely okok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
VIII.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[37] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) - c) pontjain és a 36. cikk (1) bekezdésén, a Ptv. 4. § (1) bekezdésén, az 5-6. §-án, illetve a 9/A. § (2)-(3) bekezdésein, a Költségvetési tv. 1. melléklet I. Fejezet 8. címén, a 2022. évi költségvetési tv. 1. melléklet I. Fejezet 8. címén, a Kftv. 2/A. §-án, a 3. §-ának (1) bekezdésén, a 4. § (1) bekezdésén, és az 5. §-án, a Ve. 120. § (3) bekezdés c) pontján, a 129. § (1) bekezdés c) pontján, a 252. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, a Rendelet 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. július 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke