A Nemzeti Választási Bizottság
92/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete (2119 Pécel, Felsősor utca 173.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete képviselője 2024. március 27-én kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) - mint örmény nemzetiségi szervezet - kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete 2021. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában is hatályos alapszabályát, valamint a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Nemzeti Választási Iroda a Budapest Környéki Törvényszéktől 2024. március 27-ei megkeresésében kért be, és amelyet a Bizottság jelen eljárásban is irányadónak tekintett.
[8] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Budapest Környéki Törvényszék által megküldött, 2021. január elsején hatályos, 2016. december 28-án kelt alapszabályának (továbbiakban: Alapszabály) teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[9] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e az örmény nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] A Bizottság a vizsgálata során szintén figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésében foglaltak azon megállapításra, hogy az adott nemzetiség képviseletének feltétele akkor is megállapítható, ha a vizsgált szervezet alapszabályának célmeghatározása ugyan expressis verbis nem tartalmazza a képviselet kifejezést, de a valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy az az Njtv. 11-16. §-okban szabályozott egyéni és a 17-21. §-ok szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött létre, és egy meghatározott nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer is az Njtv. 2. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása nem indokolt {lásd Indokolás [23]}.
[11] A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete Alapszabályának Preambuluma, „Az Egyesület jellege, célja és tevékenysége” elnevezésű II. fejezetének 1. megjelölésű pontja, valamint ugyanezen fejezet 2. megjelölésű pontja többek között az alábbiakat tartalmazza:
„A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete egy olyan több nemzetiséget felölelő, össznemzetiségi kezdeményezés, mely egyedülálló ma Magyarországon. Gergely László társulat alapító, rendező után egy olyan multikulturális, interetnikus nemzetiségi társulatot hozott létre és hívott életre, ahol a lengyel, a görög, a német, a szlovák, az örmény, és a roma nemzetiség együttesen megtalálható. […]”
„1. Az Egyesület célja: […]
c) összefogni a Nemzetiségi civilszervezetek, kisebbségi kulturális tevékenységét, elősegíteni és összehangolni a magyarországi örménység társadalmi-kulturális törekvései megvalósulását.
d) kulturális rendezvények, színházi bemutatók, irodalmi estek bemutatók szervezése.
e) kialakítani az együttműködés kereteit más kulturális, civil, esetleg önkormányzati és egyéb nemzetiségi szakmai szervezetekkel, oktatási és művelődési intézményekkel, egyházakkal
[…]
m) Az Egyesület tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében (össz)nemzetiségi érdekképviseletet, ill.-védelmet lát el.
n) 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 17. § A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése, történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása
o) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.): XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez
2. Az Egyesület tevékenysége:
Az egyesület fő tevékenysége az nemzetiségek történetének színpadra dolgozása – magyar történelem megőrzése”
[12] A Bizottság az Alapszabály rendelkezéseinek vizsgálata során megállapítja, hogy az Alapszabály II. fejezet 1. pont c) alpontja ugyan megnevezi céljaként az örménység társadalmi-kulturális törekvéseinek megvalósítását, azonban ugyanezen pont m) alpontja mégis a tagjai érdekében folytatott (össz)nemzetiségi érdekképviseletet, illetve védelmet jelöli meg, amely célt - a Preambulumban foglaltakkal értelmezve – nem csupán az örménység, hanem, ahogyan az már a fentiekben rögzítésre került, mint „több nemzetiséget felölelő, össznemzetiségi kezdeményezés”, valamint „multikulturális, interetnikus nemzetiségi társulat” a lengyel, a görög, a német, a szlovák, az örmény és a roma nemzetiség érdekében látja el.
[13] Az Njtv. 2. § 14. pontja rögzíti, hogy az alapszabálynak tartalmaznia kell a konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét. Jelen ügyben vizsgálat Alapszabály ugyanakkor céljának nem konkrétan az örmény nemzetiség képviseletét jelöli meg, hanem – az Alapszabály m) alpontja alapján – az „(össz)nemzetiség” érdekképviseletét, amely nem felel meg az Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt követelménynek.
[14] A Bizottság az Alapszabály egyéb rendelkezéseinek a figyelembevételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete szervezetére, működésére, vagyonára és gazdálkodására, képviseletére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[15] A Bizottság a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete Alapszabályának elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban egy olyan multikulturális nemzetiségi társulat létrehozására, képviseletére irányul, amely több különböző nemzetiséget foglal magában (lengyel, görög, német, szlovák, örmény és roma) – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők kifejezetten az örmény nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[16] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete Alapszabályában nem szerepel kifejezetten az örmény nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2024. március 29.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke