80/2024. NVB határozat - a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége jelölőszervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

80/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Ruszinok /Rutének/ Országos Szövetsége (3950 Sárospatak, Kossuth Lajos utca 23., a továbbiakban: Beadványozó) jelölőszervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottság 9/2024. (III. 22.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] A "RUKISÖSZ" Ruszin Kisebbségi Összefogás Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 2024. március 20-án kezdeményezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

[2] A TVB a 2024. március 22-én kelt, 9/2024. (III. 22.) számú határozatában megállapította, hogy az Egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival.

[3] Az Egyesület alapszabályának beszerzése és megvizsgálása alapján megállapította továbbá, hogy az Egyesület megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben az Njtv. 2. § 14. pontjában támasztott feltételeknek és a szervezet képviseletére jogosult a bejelentéskor nyilatkozott arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

[4] Mindezek alapján a TVB a 9/2024. (III. 22.) számú határozatában megállapította, hogy az Egyesület bejelentése a jogszabályi feltételeknek megfelel, ezért azt a Ve. 132. §-a alapján jelölő szervezetként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán nyilvántartásba vette.

II.

[A fellebbezés tartama]

[5] A TVB 9/2024. (III. 22.) számú határozatával szemben Beadványozó 2022. március 25-én nyújtott be elektronikus úton fellebbezést, melyben kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozva változtassa meg a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján akként, hogy az Egyesület – az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán – a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmét visszautasítja.

[6] Beadványozó érintettsége alátámasztásaként hivatkozott arra, hogy az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet.

[7] Beadványozó hivatkozott továbbá a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 55. § (4) bekezdésére, miszerint „(a)z országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.” Mivel a Beadványozó és – a 9/2024. (III. 22.) határozat alapján – az Egyesület az Njtv. 55. § (4) bekezdése alapján egy választókerületben fejtene ki választási eljárási tevékenységet a ruszin nemzetiséghez tartozó választópolgárok körében, Beadványozó álláspontja szerint a Ve.-ből fakadó törvényes jogait, érdekeit, kötelezettségeit, valamint választási lista-és jelöltállítási lehetőségeit is közvetlenül érinti, ha a választási kampánytevékenység során egy olyan szervezettel kell versenyeznie, amelynek esetében nem állnak fenn a Ve. szerinti nyilvántartásba vételre jogosító törvényi feltételek.

[8] Beadványozó hivatkozott arra, hogy a 9/2024. (III. 22.) határozat megváltoztatása nélkül olyan helyzet állna elő, hogy a nemzetiségi választásokon lista-és jelöltállítási joggal objektíve nem rendelkező szervezet befolyásolná a ruszin nemzetiségi választók akaratát és döntését, ami által törvénytelenül megnehezítené vagy ellehetetlenítené Beadványozó – alapszabályban is rögzített – ruszin érdekképviseleti és választási kampánytevékenységét, illetve a jogszabályi feltételek hiánya miatt tisztességtelen és törvénytelen választási eredményekhez vezetne.

[9] Beadványozó érintettsége alátámasztása érdekében hivatkozott a Kúria Kvk.37510/2019/2. számú, valamint Kvk.37513/2019/2. számú határozatára.

[10] Beadványozó álláspontja szerint a TVB a 9/2024. (III. 22.) határozattal megsértette a Ve. 133. § (2) bekezdését, az Njtv. 2. § 14. pontját, valamint 58. § (1) bekezdését. A TVB-nek a Ve. 133. § (2) bekezdésében foglalt azon kötelezettsége, hogy a nyilvántartási kérelmet benyújtó szervezet esetében vizsgálja a bejelentés törvényes feltételeinek a meglétét, a Ve.-ben szabályozott feltételek meglétén túlmenően ki kell, hogy terjedjen az Njtv.-ben szabályozott törvényes feltételek vizsgálatára is. Az Njtv. 58. § (1) bekezdése alapján ugyanis „(a) választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.”

[11] Beadványozó kiemelte, hogy a nemzetiségi szervezet fogalmát az Njtv. 2. § 14. pontja határozza meg az alábbiak szerint: „az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete”.

[12] Beadványozó rámutatott, hogy a hivatkozott törvényi rendelkezés a nemzetiségi szervezet tekintetében kógens feltételként határozza meg azt, hogy a szervezet alapszabályban rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt (jelen esetben a ruszin) nemzetiség képviselete kell, hogy legyen, továbbá ezen alapszabályi célnak a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve fenn kell állnia a szervezet esetében.

[13] Beadványozó állítása szerint ennek a feltételnek mindössze az Egyesület 2023. február 10. napjától – jelenleg is – hatályos alapszabálya (a továbbiakban: Alapszabály1) tesz eleget azzal, hogy az Njtv. 2. § 14. pontja szerint a ruszin nemzetiség képviseletét szó szerint, szövegesen tartalmazza. A Beadványozó kiemelte, hogy az Alapszabály1 „II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI” megjelölésű fejezete így rendelkezik: „1. Az Egyesület átfogó célja: a ruszin kisebbség összefogásának elősegítése, együttműködésének kialakítása és így képviselete a ruszin nemzetiséget érintő minden lényeges kérdést illetően.”

[14] Beadványozó emellett rögzítette, hogy az Egyesület másik két alapszabálya, a 2016. március 19. napjától hatályos alapszabály (a továbbiakban: Alapszabály2), továbbá a 2022. augusztus 5. napjától hatályos alapszabály (a továbbiakban: Alapszabály3) nem tartalmazza a fent megjelölt „képviselet” fordulatot, annak ellenére, hogy Beadványozó állítása szerint már a 2021. évet megelőzően is teljesítenie kellett volna ezen dokumentumoknak a fenti törvényi feltételt.

[15] A Beadványozó mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a 9/2024. (III. 22.) határozat indokolása – miszerint az Egyesület megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben az Njtv. 2. § 14. pontjában támasztott feltételeknek – jogszabálysértő.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[16] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés nem megalapozott.

[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[18] Az NVB elfogadta Beadványozó érintettségére vonatkozó érvelését.

[19] Az NVB teljeskörűen áttekintette az Egyesület – a 2021. január 1. napjától számítandó, az Njtv. 2. § 14. pontjában meghatározott időszak szempontjából releváns –alapszabályainak nyilvántartás szerinti szövegét, és ezek alapján bírálta el az Egyesület célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét.

[20] Az NVB mindenekelőtt rögzíti, hogy Beadványozó kérelmében előadottakkal ellentétben, az Alapszabály3 is az Alapszabály1-ben fellelhető meghatározással megegyező tartalommal szerepelteti az Egyesület átfogó célját.

[21] Az NVB rögzíti, hogy azzal, hogy a Beadványozó kérelmében előadottak szerint a „cél szerinti tevékenységnek már 2021-es évet megelőzően fenn kellett volna állnia”, Beadványozó tévesen értelmezte az Njtv. 2. § 14. pontjában foglaltakat, ugyanis „a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve” fordulat szerint ezt a feltételt helyesen 2021. január 1. napjától kell teljesítenie a nemzetiségi szervezetnek.

[22] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.

[23] Az Njtv. 2. § 14. pontja a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok alkalmazása kapcsán határozza meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. Ennek értelmében a Njtv. 50-72.§ alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

[24] A nemzetiségi szervezet törvényi meghatározásának való megfelelés vizsgálatakor az NVB-nek – és ezt megelőzően a jelölő szervezet nyilvántartásba vételekor a TVB-nek – azt kellett megállapítania, hogy a kérelmező Alapszabály1, az Alapszabály2, valamint az Alapszabály3 szerinti céljai között szerepel-e a ruszin nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra az Njtv. 58. § (1) bekezdése, továbbá 60. § (1) és (2) bekezdése alapján.

[25] Az NVB a kérdés elbírálása során figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésében foglaltakra.

[26] Az NVB a hivatkozott alapszabályok tartalmi áttekintése alapján megállapítja, hogy egyedül az Alapszabály2 céljai között nem szerepel szó szerint a ruszin nemzetiség képviselete, ugyanis annak „II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI” megjelölésű fejezete így rendelkezik: „1. Az Egyesület átfogó célja: a ruszin kisebbség összefogásának elősegítése, együttműködésének kialakítása a ruszin nemzetiséget érintő minden lényeged kérdést illetően.”

[27] A Kúria említett végzésében kifejtett álláspontja szerint, ha a nemzetiségi szervezet célmeghatározása ugyan expressis verbis nem tartalmazza a képviselet kifejezést, de a valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy a jelölő szervezet az Njtv. 11-16. §-ban szabályozott egyéni és a 17-21. § szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött létre, az adott nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni, ezért a Kúria megállapíthatónak tartotta a kérelmező egyesület nemzetiségi szervezetnek minősítését {lásd: Kvk.IV.39.023/2024/2. végzés, Indokolás [23]}. 

[28] Az Njtv. 2. § 2. pontja alapján a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre. Az Njtv. 2. § 1. pontja határozza meg a nemzetiségi közügy fogalmát. E szerint az magában foglalja az Njtv.-ben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása – különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése – érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügyet; valamint a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügyet {lásd: Kvk.IV.39.023/2024/2. végzés, Indokolás [21]- [22]}.

[29] Mindezek alapján az NVB megállapítja, hogy noha az Alapszabály2 céljai között ugyan nem szerepel szó szerint a ruszin nemzetiség képviselete, ugyanakkor – a Kúria döntésével összhangban – annak valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy az Egyesület teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában a nemzetiségi szervezettel szemben meghatározott feltételeket.

[30] Erre enged következtetni az Alapszabály2 „II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI” megjelölésű fejezet „2. Az egyesület tevékenységei:” pontjának több szövegrésze. A hivatkozott pont „I. A céljai megvalósítására szolgáló alapcél szerinti tevékenységek:” alpontja kimondja többek között, hogy az Egyesület „támogatja a hazánkban és a határon túl élő ruszinok hagyományainak, kulturális örökségeinek megóvását, ápolását, tájházak létrehozását, működését”; „közreműködik a ruszin nevelési és oktatási, képességfejlesztési ismeretterjesztési programok szervezésében, ezen programok népszerűsítésében hazánkban és a határon túl”; „elősegíti az itthon és külföldön élő ruszin kisebbség kapcsolatépítését és kapcsolattartását, szakmai tapasztalatcserék szervezését”; „előmozdítja a ruszin identitás megőrzést, erősítését”; valamint „elősegíti hazánkban és a határon túl élő ruszin gyermekek és nők képviseletét”.

[31] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

[32] A fentiekben kifejtettek alapján az NVB megállapítja, hogy az Egyesület - a Beadványozó álláspontjával szemben - az ismertetett kúriai végzésben foglalt szempontrendszer alapján megfelel a nemzetiségi szervezet Njtv. 2. § 14. pontja szerinti fogalmának is, ezért helyesen járt el a TVB, amikor az Egyesületet a támadott határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.

[33] Mindezekre figyelemmel az NVB a TVB 9/2024. (III. 22.) határozatát helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[34] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontján, 132. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 222. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, 231. § (4) és (5) bekezdésén, az Njtv. 2. § 1., 2. és 14. pontján, 11-21. §-án, 55. § (4) bekezdésén, 58. § (1) bekezdésén, 60. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. március 27.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke