A Nemzeti Választási Bizottság
8/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának kitűzése tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását 2024. június 9. napjára – az Európai Parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek közös eljárásban tartott 2024. évi általános választásának napjára – tűzi ki.
A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 56. § (1) - (3) bekezdései alapján, az Njtv. 1. számú mellékletében felsorolt tizenhárom nemzetiség esetében nemzetiségenként, jelen határozat 1-től 13-ig terjedő mellékletei
- I. pontjában felsorolja azon településeket, ahol a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzi, és egyidejűleg meghatározza a jelöltállításhoz szükséges ajánlások számát,
- II. pontjában felsorolja azokat a vármegyéket, ahol a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását kitűzi, és egyidejűleg meghatározza a területi lista állításához szükséges ajánlások számát,
- III. pontjában meghatározza az országos nemzetiségi önkormányzati választásokon az országos lista állításához szükséges ajánlások számát.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása kitűzésének jogszabályi feltételei]
[1] Az Njtv. 1. § (1) bekezdése értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Az Njtv. értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
[2] Az Njtv. 50. §-a szerint a nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a vármegyében területi, valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.
[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 309. § (1) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.
[4] Az Njtv. 56. § (1) bekezdése szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha
a) a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 25 főt eléri;
b) a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma – a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a 20 főt eléri; vagy
c) a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén.
[5] Az Njtv. 56. § (2) bekezdése értelmében - az Njtv. 56. § (1) bekezdés c) pontjában írt feltételek fennállásának igazolása céljából - a köznevelésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a szakképzésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontja alapján kijelölt szerv az általános választás évében január 15-ig nemzetiségenkénti bontásban megküldi a Nemzeti Választási Bizottságnak azon települések listáját, ahol az általános választás évét megelőző év december 1-jén működő nemzetiségi köznevelési intézményt, nemzetiségi szakképző intézményt, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézményt tart nyilván.
[6] Az Njtv. 56. § (3) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, vármegyében kitűzött települési választások száma legalább tíz.
[7] Az Njtv. 56. § (4) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni.
[8] A nemzetiségi önkormányzati választásokat a Ve. 309. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, amelynek döntéselőkészítő feladatait a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Nemzeti Választási Iroda látja el.
[9] A Nemzeti Választási Iroda megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal megküldte az Njtv. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti népszámlálási adatokat, míg az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megküldte az Njtv. 56. § (1) bekezdés c) pontja szerinti intézményi adatokat a Nemzeti Választási Bizottság számára.
[10] A Ve. 331. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 316. §-a szerint a választást kitűző határozatban a Nemzeti Választási Bizottságnak egyidejűleg meg kell állapítania a települési nemzetiségi önkormányzati jelölt, valamint a területi és az országos nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlások számát, egész számra felfelé kerekítve.
[11] Az Njtv. 51. § (1) bekezdése szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján kevesebb, mint száz fő, amennyiben legalább száz fő, úgy a megválasztható képviselők száma öt fő. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő.
[12] Az Njtv. 52. §-a szerint az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma:
- tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,
- huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,
- harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,
- harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,
- negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.
[13] A köztársasági elnök 30/2024. (III. 12.) KE határozatával 2024. június 9. napjára tűzte ki az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek közös eljárásban tartott 2024. évi általános választását. A Ve. 309. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint, a Nemzeti Választási Bizottságnak legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, azaz 2024. április 1-jéig ki kell tűznie a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság jelen határozatának mellékletei az Njtv. szerinti tizenhárom nemzetiség elnevezésének abc sorrendjében, 1-től 13-ig számozva, az alábbi, azonos szerkezetben tartalmazzák a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása kitűzésének adatait:
[15] Az 1-től 13-ig terjedő mellékletek I. pontja – az adott nemzetiség vonatkozásában – vármegyénként tartalmazza azon települések felsorolását, ahol a Bizottság kitűzi a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását, valamint a népszámlálás adatai szerint az adott nemzetiséghez tartozók számát. Az I. pont tartalmazza továbbá az Njtv. 56. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt három alternatív kitűzési feltétel (kitűzési jogalap) közül az(oka)t, amely(ek) alapján az adott település tekintetében a nemzetiségi választást ki kell tűzni. Az I. pontban került feltüntetésre a településen, a választás kitűzésének napján, az adott nemzetiség névjegyzékében szereplő választópolgárok száma, a Ve. 316. §-ában foglaltakra tekintettel a jelölt állításához szükséges ajánlások száma, valamint a megválasztható képviselők száma is.
[16] Az 1-től 13-ig terjedő mellékletek II. pontja – az adott nemzetiség vonatkozásában – tartalmazza azon vármegyék felsorolását, ahol az I. pont alapján kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások számára figyelemmel, a Nemzeti Választási Bizottság kitűzi a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. A II. pont tartalmazza továbbá a választás kitűzésének napján a vármegyében, illetve Budapesten az adott nemzetiség névjegyzékében szereplő választópolgárok számát, a területi nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlások számát, valamint annak tényét, hogy a megválasztható képviselők száma hét.
[17] Az 1-től 13-ig terjedő mellékletek III. pontja – az adott nemzetiség vonatkozásában – tartalmazza a választás kitűzésének napján az adott nemzetiség névjegyzékében szerepelő összes választópolgár számát, az országos nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlások számát, valamint a megválasztható képviselők számát.
[18] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Njtv. 1. §-án, 50. §-án, 51. §-án, 52. §-án, 56. §-án, 59. § (1) bekezdésén, 60. §-án, az Njtv. 1. mellékletén; a Ve. 309. § (1) bekezdésén, 316. §-án és a 331. § (1) bekezdésén; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, valamint a 229. § (1) bekezdésén; az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. március 12.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke