A Nemzeti Választási Bizottság
79/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület (székhely: 1081 Budapest, Rákóczi út 69. III/52., a továbbiakban: Beadványozó; képviseli: H. A. elnökhelyettes (a továbbiakban: Elnökhelyettes) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 2/2024. (III. 22.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] A Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület, Beadványozó) képviseletében Dr. Ljavinyec Sztyepán az Egyesület civil szervezetek nyilvántartása szerinti képviselője 2024. március 18-án 11 óra 22 perckor kezdeményezte Beadványozó nemzetiségi jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a Fővárosi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: FVB) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] Az FVB titkársági feladatait ellátó Fővárosi Választási Iroda a benyújtás napján megkereste a Fővárosi Törvényszéket annak érdekében, hogy az FVB megvizsgálhassa, Beadványozó szerepelt-e a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen bejegyzett szervezetként a nemzetiségi választás kitűzésekor, illetve bekérte a bírósági nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát, továbbá a szervezet 2021. január 1-jét követő alapszabály módosításait, ideértve a hatályos alapszabályt is.
[3] A Fővárosi Törvényszék a megkeresésre 2024. március 19-én válaszolt, és a nyilvántartási adatok kivonata mellett megküldte Beadványozó jelenleg hatályos 2023. október 5-én kelt alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály 2.), továbbá az azt megelőzően hatályban volt 2014. december 12-én kelt alapszabályt, amely 2021. január 1-jén is hatályos volt (a továbbiakban: Alapszabály 1.).
[4] Az FVB a rendelkezésre álló adatok alapján 2/2024. (III. 22.) határozatával a Beadványozó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételt visszautasította.
[5] A határozat indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontjai szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő egyesület/nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[6] Az FVB Ismertette továbbá, hogy a Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[7] Az FVB megállapította, hogy Beadványozó a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival, valamint a szervezetet a törvényes képviselő jelentette be.
[8] Az FVB nem találta viszont megfelelőnek Beadványozó 2014. december 12-én kelt és 2021. január 1-jén is hatályos alapszabályában (Alapszabály 1.) megjelölt célokat, feladatokat, amelyek álláspontja szerint nem teljesítik a Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt követelményt, azaz az adott nemzetiség képviseletét. Az Alapszabály 1. egyéb részeit átvizsgálva sem találta igazolhatónak a nyilvántartásba vételhez szükséges feltétel teljesülését, mivel a ruszin nemzetiség képviselete álláspontja szerint az Alapszabály 1.-ben nem szerepel, a nyilvántartásba vételt visszautasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[9] Beadványozó a FVB határozata ellen 2024. március 25-én 12 óra 45 perckor személyesen eljárva nyújtotta be fellebbezését.
[10] Beadványozó ismertette az egyesület főbb céljait és az egyesület elmúlt időbeli tevékenységét. Előadta továbbá, hogy nem ért egyet az FVB határozat 15. pontjával, mivel álláspontja szerint az Egyesület megalakulása óta a ruszin nemzetiség előmozdítását, a ruszin nemzetiség képviseletét tűzte ki célul.
[11] Beadványozó kitért arra is, hogy az FVB határozat 16. pontjában elemzett Alapszabály 2. formai okból módosult és került bele szó szerint a ruszin nemzetiség képviselete, mint egyesületi cél. Megítélése szerint e nélkül is egyértelműsíthető, hogy az Egyesület fő célja a ruszin nemzetiség érdekeinek előmozdítása, a ruszin nemzetiség képviselete.
[12] 2024. március 26-án 19:54 perckor az Elnökhelyettes nevét magába foglaló e-mail címről e-mail útján „Kiegészítés a 2024.03.25-én beadott „Fellebbezés 2/2024. (III.22.) FVB határozat kapcsán” tárgyú beadványt (a továbbiakban: Kiegészítés) küldött meg a Fővárosi Választási Bizottság részére. A Fővárosi Választási Bizottság a Kiegészítést 2024. március 27-én 7 óra 40 perckor küldte meg a Nemzeti Választási Bizottság részére.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
- a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye);
- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a rendelkező részben foglalt döntése több pilléren nyugszik.
[15] Elsőként a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezést a Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület nyújtotta be. A fellebbezés azonban nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés b) pontja szerint az egyesület székhelyét, továbbá nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a szervezet bírósági nyilvántartásba vételi számát sem. A Bizottság nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy a fellebbezés első oldalának jobb felső sarkában szerepel az Elnökhelyettes neve, személyazonosító száma és lakcíme is. Tekintettel azonban a fellebbezés tartalmára, nevezetesen, hogy „A Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület a Fővárosi Választási Bizottság 2024. 03.22 kelt 2/2024. (III.22.) FVB határozata ellen fellebbezéssel él.” kétséget kizáróan megállapítható, hogy azt az Elnökhelyettes nem magánszemélyként, hanem az egyesület nevében nyújtotta be.
[16] Az elutasítás második okaként a Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezést az Egyesület nevében az Elnökhelyettes nyújtotta be. Az Egyesület civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerinti képviselője – egyedül - dr. Ljavinyec Sztepán. Az Elnökhelyettes az Egyesület képviselőjeként nincs a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyezve, ennélfogva az Elnökhelyettes képviseleti jogát sem látta a Bizottság megalapozottnak. A Bizottság figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy az Elnökhelyettes a P5 formanyomtatvány harmadik oldalán meghatalmazásra került mint az Egyesület nevében nyilatkozattételre jogosult személy. Azonban a P5 formanyomtatványon adott meghatalmazás értelemszerűen kizárólag a jelölő szervezet jogerős nyilvántartásba vételével keletkeztet képviseleti jogot.
[17] Végül a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.
[18] A Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[19] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések].
[20] A Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó a fellebbezésében nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét. Beadványozó a fellebbezésben reagál és elemzi az FVB határozatának 9., 10., 12., 13., 14., 15. és 16. pontjait, azonban arra vonatkozó jogi okfejtést, a konkrét jogszabályhely megjelölésével, hogy az FVB támadott határozata milyen okból jogszabálysértő a beadvány nem tartalmaz.
[21] Végezetül a Bizottság a Beadványozó 2022. március 27-én 16 óra 46 perckor és 16 óra 47 perckor küldött fellebbezés-kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára nincs mód.
[22] A Bizottság következetes (lásd 58/2015., 13/2016., 129/2016., 133/2018. 951/2018., 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. és a 207/2022. számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} joggyakorlata szerint a Ve. valamennyi jogorvoslati kérelem kapcsán egységesen rendelkezik. A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kapcsán rögzíti, hogy [a] kifogásnak tartalmaznia kell”, míg a 224. § (3) bekezdése a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tekintetében rögzíti ugyanezt, „[a] fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhelyek nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a jogorvoslati kérelemnek, így a fellebbezésnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kérelemnek kell tartalmaznia minden, a Ve.-ben előírt kötelező tartalmi elemet – a fellebbezés esetében a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat – annak érdekében, hogy az érdemi elbírálásra alkalmas legyen. a jogorvoslati kérelem benyújtásával a kérelem eloldódik annak előterjesztőjétől. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek, illetve a bíróság szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a jogorvoslati kérelem elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek, illetve a bíróság munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) és 224. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[23] A fentiekben foglaltakra figyelemmel tárgyi üggyel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy Jelölt által a fellebbezés kiegészítéseit nem áll módjában figyelembe venni.
[24] Mindezek alapján Beadványozó fellebbezésében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak.
[25] A fentiekre tekintettel a fellebbezést a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. március 27.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke