A Nemzeti Választási Bizottság
73/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Civil Mozgalom párt (4400 Nyíregyháza, Csaló köz 20.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában - 13 igen és 0 nem szavazattal - meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a Civil Mozgalom párt jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 30. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint a 337/B. § alapján a Civil Mozgalom párt (a továbbiakban: szervezet) 2024. március 25. napján az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüsztv. vhr.) 133. § (1) bekezdése szerinti általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján, a Nemzeti Választási Iroda hivatali kapuján keresztül kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán. Az e-Papír szolgáltatás keretében előterjesztett beadványhoz az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványt (a továbbiakban: P5 formanyomtatvány) és a Civil Mozgalom párt emblémáját csatolta a benyújtó az Eüsztv. vhr. 133. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.
[2] A Ve. 119. § (1) bekezdése alapján azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Ve. 119. § (2) bekezdése értelmében a jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be.
[3] A Civil Mozgalom párt által megküldött P5 formanyomtatvány az Eüsztv. vhr. 112. § (1) bekezdése szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (a továbbiakban: AVDH) hitelesített elektronikus okirat, tekintettel arra, hogy az e-Papír szolgáltatás a mellékletként csatolt dokumentumokat a benyújtó személy beazonosítására alkalmas módon hitelesíti.
[4] Az e-Papír szolgáltatás használata esetén a nem természetes személy által előterjesztett beadvány visszaigazolása tartalmazza a nem természetes személy nevét, valamint azon természetes személy adatait is, aki a beadványtétel során eljárt. A Civil Mozgalom pártot jelölő szervezetként Seres Mária mint magánszemély jelentette be, az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadvány visszaigazolása nem tartalmaz utalást a Civil Mozgalomra és annak vonatkozásában Seres Mária képviseleti jogosultságára sem.
[5] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
[6] Az ellenőrzés eredményeképpen a Bizottság megállapítja, hogy a www.birosag.hu oldalon elérhető, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban a Civil Mozgalom párt törvényes képviselőjeként Seres Mária szerepel, ugyanakkor képviseleti jogának terjedelme, képviseleti joga gyakorlásának módja, megbízása időtartama, megbízása megszűnésének időpontja nincs bejegyezve, valamint „a megszűnés tényleges időpontja” rovatokban sem szerepel értékelhető adat.
[7] A Bizottság rögzíti, hogy ugyan a választási eljárásban sem a választási szervek, sem a Kúria a kérelmező párt nyilvántartásban rögzített adatainak, így a nyilvántartásba vett képviseletének felülbírálatára nem jogosult, a közhiteles nyilvántartási adatok a választási eljárásban nem dönthetők meg {Kúria Kvk.IV.39.300/2022/5. számú végzés, Indokolás [28]}, ugyanakkor a szóban forgó párt képviselőjének a képviseleti jogára vonatkozó, közhiteles nyilvántartásban lévő adatai oly mértékben hiányosak (így például nem tartalmazták azt sem, hogy a képviselő önállóan vagy együttesen eljárva képviselheti-e a pártot), hogy a Nemzeti Választási Bizottság titkársága a Civil Mozgalom képviselőjének képviseleti joga kapcsán fennálló adathiány okán megkereste a Nyíregyházi Törvényszéket (a továbbiakban: Törvényszék) a szervezet nyilvántartott adatai kivonatának és hatályos alapszabályának megküldése érdekében.
[8] A Bizottság megvizsgálta a Civil Mozgalom a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában 2024. március 26. napján fennállt adatainak kivonatát, amelyet a Törvényszék 2024. március 27. napján küldött meg a Nemzeti Választási Bizottság titkársága részére. A kivonat szerint a párt képviseletére egyedül Seres Mária jogosult, akinek kizárólag lakóhelyadatát tartalmazza a civil szervezetek bírósági nyilvántartása. A „képviseleti jog gyakorlásának módja”, „terjedelme”, a „megbízás időtartama”, a „megbízás megszűnésének időpontja”, a „megszűnés tényleges időpontja” rovatok a kivonatban nem kerültek kitöltésre. Seres Mária képviselőként történő bejegyzése tekintetében a jogerőre emelkedés időpontja 2009. április 24. napja.
[9] A Bizottság megvizsgálta a Civil Mozgalom a Törvényszék által 2024. március 27. napján megküldött hatályos, 2009. április 1. napján kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) a párt képviseletére vonatkozó részét és megállapította, hogy a Szervezeti rend elnevezésű rész VI. fejezet 2. és 7. pontja az alábbiakat tartalmazza:
„1. Az Országos Vezetőség a mozgalom vezető, ügyintéző, képviseleti és végrehajtó testülete. Tagjai:
- elnök
- 2 alelnök
- titkár
- titkárhelyettes
2. A mozgalmat a mozgalom elnöke képviseli, akadályoztatása esetén írásbeli jognyilatkozatot a két alelnök együttesen jogosult tenni. A mozgalom elnöke felülvizsgálati és döntési joggal bír a mozgalmat érintő minden üggyel kapcsolatban, hatásköre a mozgalom egészére kiterjed.
(…)
7. A mozgalom elnöke a mozgalom egészére, míg az Országos Vezetőség többi tagja az adott szakterületen rendelkezik aláírási és nyilatkozattételi joggal.”
[10] A Bizottság megvizsgálta a fentiekkel összefüggésben az Alapszabály többi részét is. Az Alapszabály 6., 7., 8., és 11. pontja szerint:
„6. A „Civil Mozgalom legfelsőbb szerve a Küldött Kongresszus, mely dönt az alapszabály megalkotásáról és módosításáról, egyesülésről, szétválásról, feloszlásról, megszűnésről, és ez esetekben a vagyon sorsáról. (…)
7. A Civil Mozgalom koordinációs testülete a tagjai által delegált Civil Képviselet.
8. A Civil Mozgalom legfelsőbb vezető, ügyintéző, képviseleti és végrehajtó szerve az Országos Vezetőség, amelynek tagjait határozatlan időre a Küldött Kongresszus, vagy két kongresszus közötti időszakban a Civil Képviselet nyílt szavazás keretében, egyszerű többséggel (a jelenlévők 50% + 1 fő) választhatja meg.
(…)
11. A Civil Mozgalom felépítését a Szervezeti Rend szabályozza.”
[11] Az Alapszabály Szervezeti rend elnevezésű részének III. fejezete tartalmazza a „Küldött Kongresszus” összehívására, határozatképességére, döntéshozatalára, és egyes hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket. A Szervezeti rend elnevezésű rész V. fejezetében találhatók a „Civil Képviselet” vonatkozásában annak összetételére, összehívására, határozatképességére, döntéshozatalára és egyes hatásköreire vonatkozó rendelkezések. Az Országos Vezetőség, azon belül is az elnök megválasztására vonatkozó szabályt az Alapszabálynak e részei nem tartalmaznak.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság következetes és a Kúria által is helybenhagyott joggyakorlata szerint a képviseleti jog a választási eljárást illetően a közhiteles nyilvántartásnak való teljes megfelelést kívánja meg {Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzés, Indokolás [21]}. Mindez tehát azt jelenti, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó joghatályos nyilatkozat megtételére nem jogosult az a törvényes képviselő, akinek megbízása a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint megszűnt, ám a nyilvántartásból ténylegesen nem került törlésre [29/2019. NVB határozat, 259/2019. NVB határozat, 277/2019. NVB határozat, 285/2019. NVB határozat, 41/2020. NVB határozat, 48/2022. NVB határozat, 53/2022. NVB határozat, 69/2022. NVB határozat, Kvk.IV.37.376/2019/5. és Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzések] és értelemszerűen az a képviselő sem, akinek a képviseleti joga a nyilvántartásban (még) nem szerepel. A Kúria Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzése azt is rögzíti, hogy az ügyek jogi megítélése szempontjából nem jelent különbséget, hogy az adott képviselő a bírósági nyilvántartásban egyáltalán nem, vagy pedig lejárt megbízással szerepel.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy a Civil Mozgalom pártnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő képviselője vonatkozásában a képviseleti jog gyakorlásának módja és annak terjedelme sem tisztázható, ahogy a megbízás időtartama, illetve a megbízás megszűnésének időpontja sem ismert. Az Alapszabály vizsgálata alapján megállapítható ugyan, hogy a mozgalmat az elnök, vagy – az elnök akadályoztatása esetén – a két alelnök együttesen képviseli, de a párt törvényszéki nyilvántartásban fennálló adatairól készült kivonat sem támasztja alá egyértelműen, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett képviselő az Alapszabály szerint önállóan jogosult eljárni.
[14] Fentiek alapján - az Alapszabály megvizsgálása eredményeként - a Bizottság megállapítja, hogy a Civil Mozgalom párt esetében a szervezet bejelentésekor eljárt Seres Mária képviseleti joga nem igazolt, ezért nevezett a választási eljárásban, a választási szervek előtt a párt képviseletére nem jogosult.
[15] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Civil Mozgalom 2024. március 25. napján tett bejelentése - a fentiekben rögzített okokból – nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, amely miatt a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasítja annak jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont b) és c) alpontjain, 119. §-án, 133. § (1) és (2) bekezdésein, 337/B. §-án, az IM rendeleten, a Cnytv. 86.§ (1) bekezdésén, valamint az Eüsztv. vhr. 112. § (1) bekezdésén, 133. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(3) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. március 27.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke