A Nemzeti Választási Bizottság
71/2023. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Bencsik Béla (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„AKARJA-E, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYBEN HATÁROZZA MEG EGY TULAJDONOS ÁLTAL BIRTOKOLHATÓ TERMŐFÖLDÉRTÉK NAGYSÁGÁT?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. szeptember 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. június 27-én 14 óra 46 perckor személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
[3] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 25 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[8] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben elvárás, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[9] A Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés szerint a népszavazásra javasolt kérdés választópolgári egyértelműsége kapcsán – a Kúria egységes és következetes gyakorlata szerint – követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. (Lásd Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.38.391/2018/2. és Knk.VI.37.014/2020/2. számú kúriai végzések.) {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]}
[10] A jogalkotói egyértelműség körében kritérium, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés el tudja dönteni, van-e jogalkotási feladata, és ha igen, akkor annak mi a tartalma (Kúria Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzés). A Kúria hangsúlyozta, hogy a választópolgári és jogalkotói egyértelműség nem külön-külön értelmezendő, hanem az együttes követelmény, amely összekapcsolódik, hiszen a jogalkotónak olyan jogszabályt kell alkotnia, amely megfelel a választópolgárok akaratának, mert ez biztosítja a népakarat érvényesülését. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]}
[11] Fontos azonban az is, hogy az egységes és következetes kúriai gyakorlat szerint kidolgozott egyértelműség követelményét nem lehet akként értelmezni és érvényesíteni, hogy ezáltal teljesíthetetlen követelményeket fogalmazzon meg a Kúria és ezáltal egyes tárgyköröket kizárjon a népszavazásra feltehető kérdések köréből (Knk.IV.39.645/2021/19. számú határozat, [48] bekezdés). Amennyiben megállapítható a kérdés jelentése, további magyarázatra nem szorul, nem sérül a választópolgári egyértelműség követelménye. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [60], Knk.II.39.058/2023/2. végzés, Indokolás [34]}
[12] Jelen népszavazási kezdeményezés célja az „egy tulajdonos által birtokolható termőföldérték” nagyságának törvényi szinten való rögzítése.
[13] A Bizottság a megalapozott döntéshozatal érdekében szükségesnek látja felvázolni a termőföldek birtoklásához vezető, a földek forgalmára vonatkozó alapvető szabályokat.
[14] Mindenekelőtt a termőföld fogalmának tisztázása szükséges. A termőföld fogalmát a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Termőföld tv.) rendezi, annak 2. § 19. pontja kimondja, hogy „termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül.”
[15] Tekintettel arra, hogy Szervező valamely személy által tulajdonolható, birtokolható „termőföldérték” törvényi meghatározását irányozza elő, amelyet legtöbbször valamilyen polgári jogi jogügylet megelőz, így elengedhetetlen a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) áttekintése is abból a szempontból, hogy e törvény mit ért termőföld alatt.
[16] A Bizottság megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. a termőföld fogalmát nem definiálja, az a Termőföld tv.-től eltérően a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalmát határozza meg és érti azt a „föld” alatt [lásd Földforgalmi tv. 1. § (1) bekezdés]. A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld – a Földforgalmi tv. szerint - a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. [lásd Földforgalmi tv. 5. § 17. pont]
[17] A Bizottság rávilágít arra, hogy a két bemutatott fogalom korántsem fedi egymást, azok szinonimaként nem használhatóak. Az eltérés leghangsúlyosabban két ponton mutatkozik. A Termőföld tv. termőföld alatt csak külterületen fekvő ingatlanokat ért, míg a Földforgalmi tv. ettől tágabb kategóriát alkalmaz, hiszen mező-, erdőgazdasági hasznosítású földként definiálja a föld fekvésétől függetlenül a bel- és külterületen fekvő földrészleteket is, ha azok a meghatározott művelési ágban vannak nyilvántartva. Második fontos különbség, hogy a Földforgalmi tv. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld alatt érti az erdőként nyilvántartott területet is, míg a Termőföld tv. egyértelműen kizárja a termőföld fogalma alól az erdőnek minősülő földrészleteket.
[18] Későbbiekben a Bizottság bemutatja, hogy a Földforgalmi tv. részletes előírásokat tartalmaz „A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke” tekintetében. Jelen ponton a Bizottság azonban arra mutat rá, hogy a normavilágosság, az indokolatlan párhuzamos szabályozás és jogszabályok közötti koherencia elveiből az következik, hogy a Szervező által elérni kíván cél is – figyelemmel arra, hogy az is egyfajta korlátozás beiktatására irányul - a Földforgalmi tv-ben nyerjen szabályozást. Ugyanakkor a Földforgalmi tv. nem használja és alkalmazza a termőföld jogi fogalmát, mi több a termőföld és a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalmának különbözőségei értelemzavaróan és megtévesztően hatnak mind a jogalkotó, mind a választópolgár számára, amely mindenképpen alkalmas arra, hogy csorbítsa az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműségi követelményt.
[19] A Bizottság álláspontja szerint nem meghatározható az sem, hogy Szervező pontosan mit ért „termőföldérték nagyság” megfogalmazás alatt.
[20] Jogszabály sem a „termőföldérték”-et, sem a „termőföldérték nagyság”-ot nem definiálja. Egy átlagos választópolgár számára ezen fogalmak pontos jelentéstartalma nem ismert, vagy eltérő jelentéstartalommal azonosítják azt.
[21] Tekintettel arra, hogy normatív szinten a kérdés lényegi magját adó fogalom nem nyert szabályozást, a Bizottság a köztudomású tények és a széles nyilvánosság számára elérhető információk alapján az alábbi megállapításokat teszi.
[22] A termőföld - területi - „nagyságát” hektárban (ha) szokás meghatározni. A föld ellenértékét Magyarország hivatalos pénznemében (forintban) kell feltüntetni. [lásd Földforgalmi tv. 8/A. § (1) bekezdés]. A termőföld minőségét aranykorona értékben szokás feltüntetni. A földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet) 1. § 7. pontja alapján „kataszteri tiszta jövedelem: a földterület minőségét aranykorona értékben kifejező értékszám”. A földterület minőségét földminősítési szempontból a minőségi osztály és az ahhoz tartozó kataszteri tiszta jövedelem határozza meg. [lásd: FM rendelet 2. § (4) bekezdés]
[23] Egy adott földterület pénzben kifejezhető ellenértékét több tényező befolyásolja. Ilyen például annak művelési ága, talajminősége, mérete, alakja, elhelyezkedése, fekvése, megközelítése, közművekkel való ellátottsága, az öntözés lehetőségének fennállta, bejegyzett vagyoni értékű jogok megléte vagy azok hiánya. (lásd: https://foldertekeles.hu/foldertek/)
[24] A Bizottság rámutat arra, hogy a Földforgalmi tv. részletes rendelkezéseket tartalmaz a birtokolható földnagyság tekintetében.
[25] A Földforgalmi tv. 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „[a] föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg.”
[26] A Földforgalmi tv. 6. § (2) bekezdése többek között rögzíti, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a föld tulajdonjogának törvényes örökléssel, hagyatéki eljárásban az állam javára szóló felajánlással, kisajátítással és kárpótlási célú árverés útján történő jogcímen történő megszerzésére.
[27] A Földforgalmi tv. 9. §-a meghatározza azt, hogy ki nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát. Ugyanezen törvény 10. § (1) bekezdése alapján – eltérő rendelkezés hiányában – „a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg”. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése tovább részletezi a tulajdonszerzési jogosultságot, amikor kimondja, hogy „[a] földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.”
[28] A Földforgalmi tv. 11. § (1) bekezdése szerint a föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében – az állam, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, jelzálog-hitelintézet és települési önkormányzat is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételekkel.
[29] A Földforgalmi tv. speciális rendelkezéseket tartalmaz a föld tulajdonjogának csere, ajándékozás, tartás és életjáradék jogcímén, továbbá bizalmi vagyonkezelési szerződés útján való megszerzésére is.
[30] A Földforgalmi tv. 16. §-a egzaktan meghatározza valamely személy által megszerezhető föld nagyságát. Figyelemmel arra a tényre, hogy a Szervező által benyújtott kérdés is a „termőföldérték” nagyságának maximalizálására törekszik, a Bizottság szükségesnek látja a Földforgalmi tv. ezen részének részletes ismertetését.
[31] A Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdése alapján „[a] földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).”
[32] A (2) bekezdés szerint „[a] földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a föld birtokát – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum).”
[33] A (3) bekezdés kimondja, hogy „[a]z állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározottak szerint – a birtokmaximum mértéke – a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum).”
[34] A (4) bekezdés rögzíti, hogy „[a] részarány-tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet.”
[35] Az (5) bekezdés megállapítja, hogy „[a]z (1)–(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.”
[36] A (6) bekezdés alapján „[a] föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)–(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát.”
[37] A (7) bekezdés korlátozások alóli kivételeket állapít meg, amikor kimondja, hogy „[a] 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)–(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.”
[38] A (8) bekezdés alapján „[a]z erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetre a (2) és (3) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.”
[39] A Bizottság rámutat arra, hogy a Földforgalmi tv. nem csak a „tulajdon” tekintetében tartalmaz megkötéseket, hanem további előírásokat tartalmaz a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére is. (lásd: Földforgalmi tv. 43. §)
[40] Mindebből kifolyólag a Bizottság álláspontja szerint a kérdésből sem a jogalkotó, sem a választópolgár számára nem határozható meg, hogy a kezdeményezéssel Szervező a meglévő szabályozás módosítását, vagy a már fennálló korlátozások mellett újabb korlátozások bevezetését célozza.
[41] A Bizottság a döntéshozatal során nem hagyhatta figyelmen kívül azt sem, hogy a kérdés szoros összefüggésben áll a tulajdonjoggal, közelebbről annak korlátozásával. A tulajdonjogot mint alapvető jogot az Alaptörvény XIII. cikke szabályozza, amely többek között kimondja, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A Testület rámutat arra, hogy amennyiben Szervező szándéka a birtokolható földterület aranykorona értékének (minőségének) vagy forintban kifejezhető „nagyságának” törvényi meghatározására irányulna, úgy a tulajdonnak mint alapjognak a korlátozása kétségkívül felmerülne, ezért a Kúria [Knk.IV.37.584/2016/2. és Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzések] és a Nemzeti Választási Bizottság kiforrott joggyakorlata alapján vizsgálni kell azt, hogy a korlátozás megfelelő kényszerítő ok alapján történik-e, azaz szükséges és arányos-e (szükségességi-arányossági teszt). A Bizottság meglátása szerint azonban a kérdés olyan súlyos egyértelműségi deficitben szenved, amely a teszt elvégzését ellehetetleníti, ugyanis a kérdés jelen megfogalmazása alapján nem határozható meg, hogy mely tényező (területnagyság, aranykorona érték, ellenérték-forint) tekintetében kellene a vizsgálatot lefolytatnia.
[42] A Földforgalmi tv. részletes, indokolt a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre is kiterjedően differenciált szabályozást tartalmaz a birtokban tartható összes föld és a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére vonatkozóan is.
[43] Összevetve a Szervező által benyújtott kérdést és a Földforgalmi tv.-ben jelenleg is fennálló, árnyalt szabályozást a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérdés nem felel meg sem a jogalkotói, sem a választópolgári egyértelműségi követelménynek.
[44] A Bizottság a jogalkotói egyértelműség sérelmét abban látja, hogy a kérdés megfogalmazása nem ad kellő információt, alapot a jogalkotónak a tekintetben, hogy Szervező a hatályos Földforgalmi tv. szabályozásának módosítását kívánja-e vagy új, további korlátozó szabályok beiktatását célozza (A Bizottság megjegyzi, hogy ez a megállapítás a választópolgár tekintetében is helytálló). Új törvényi szabályozás megalkotása esetén a bizonytalanságot tovább fokozza, hogy a forint és/vagy aranykorona érték mint „termőföldérték” törvényben való meghatározása során tegyen-e különbséget és ha igen, mi alapján differenciáljon az egyes személyek (természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek) között; mi alapján állapítsa meg az értékhatárokat, a maximális „nagyságot”. Nem világos többek között az sem, hogy rögzítsen-e a jogalkotó tiltó szabályokat, mint ahogy az például a Földforgalmi tv. 9. §-ában is van (pl.: föld tulajdonjogát külföldi természetes személy nem szerezheti meg), vagy miként kerüljön szabályozásra az öröklés jogcímén való tulajdonszerzés.
[45] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgári egyértelműség követelménye elsődlegesen és leghangsúlyosabban azért sérül, mert a választópolgár a „termőföldérték” nagysága kifejezés mögöttes tartalmát (területnagyság, aranykorona érték, vagy a föld ellenértéke forintban meghatározva) nem tudja pontosan azonosítani.
[46] A Bizottság megjegyzi továbbá azt is, hogy a választópolgárnak a kérdésben való véleményalkotás során álláspontját csak általánosságban, elvi jelleggel tudja kifejezni, hiszen a kérdés nem tartalmaz pontos számadatot a „birtokolható termőföldérték” nagyságának tekintetében. Másképp megfogalmazva konkrét számadatok nélkül a választópolgár nincs abban a helyzetben, hogy tudata döntésének minden aspektusát átfogja, következményeit átlássa, hiszen előfordulhat az, hogy önmaga előtt is elzárná a termőföld tulajdonlásának lehetőségét, vagy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó által megállapított „birtokolható termőföldérték” maximum nem felel meg az akaratának. Mindebből kifolyólag fennáll a veszélye annak, hogy a választópolgárok akarata és a népszavazás eredményeként megalkotott szabályozás között nem lenne összhang, emiatt pedig a kezdeményezés nem elégíti ki az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott népszavazási (választópolgári) egyértelműség követelményét sem. {Knk.VII.39.034/2023/6. számú végzés, Indokolás [23] bekezdés}
[47] Végezetül a Bizottság a „tulajdonos által birtokolható” szókapcsolatot tette vizsgálata tárgyává. E körben a Bizottság megállapítja, hogy a birtoklás – a rendelkezés és a használat mellett – a tulajdonjog csupán egyik részjogosítványa. Számos olyan jogügylet létezik, amely során a tulajdonos a tulajdonjog egy vagy több részjogosítványának gyakorlását engedi át időlegesen (pl.: bérleti jogviszony). Vagyis úgy is lehetséges a termőföld birtoklása, hogy azt a használó nem tulajdonolja. Ebből fakadóan a „tulajdonos által birtokolható” kérdésbeli megfogalmazás sok bizonytalanságot szül, többek között a körben, hogy miként kell azt értelmezni földhasználat (földhaszonbérlet) vagy haszonélvezet (konkrétan a haszonélvező) esetén.
[48] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. §-ában rögzített népszavazási egyértelműség követelményének.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[49] [A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem tesz eleget az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem, amelyek okán az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadja.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[50] A határozat a Termőföld tv. 2. § 19. pontján; a Földforgalmi tv. 1. § (1) bekezdésén, az 5. § 17. pontján, a 6. § (1)-(2) bekezdésein, a 8/A. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a 16. §-án, a 43. §-án; az FM rendelet 1. § 7. pontján, a 2. § (4) bekezdésén; az Nsztv. a 2. §-on, 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (3) bekezdésén, a 6. §-on, a 8. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, a 10. §-on, a 11. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2023. augusztus 24.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke