A Nemzeti Választási Bizottság
68/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Megoldás Mozgalom (1061 Budapest, Székely Mihály utca 16.; a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alaptörvény módosításával, a köztársasági elnök kegyelmi döntései indoklással együtt, nyilvánosak legyenek?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2024. február 13-án 16:17 perckor képviselője útján eljárva személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A Bizottság a határidő számítás kapcsán az alábbiakat rögzíti: az Nsztv. 1. §-ának (1) bekezdése az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét is alkalmazni rendeli. A határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést, e § (4) bekezdése alapján a 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 23 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyből 22 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.
III.
[Az Alaptörvény módosítása mint tiltott tárgykör vizsgálata]
[8] Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy a választópolgárok az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerinti érvényes és eredményes népszavazáson fejthessék ki a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az Alaptörvény módosítása révén a köztársasági elnök kegyelmi döntései indoklással együtt, nyilvánossá váljanak, tehát a kezdeményezés közvetlenül az Alaptörvény módosítása által kívánja elérni célját.
[9] Magyarország Alaptörvénye a magyar jogforrási hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország jogrendszerének alapja. Az Országgyűlés – mint alkotmányozó hatalom – az Alaptörvényben szabályozza Magyarország jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, továbbá meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Minden más jogszabály ebből vezethető le és erre vezethető vissza, ezért rendelkezik úgy az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
[10] Az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárásrendet az Alaptörvény S) cikke tartalmazza, amelynek (1) bekezdése kizárja a népszavazás útján történő Alaptörvény-módosítást, mivel rögzíti, hogy az Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot kizárólag a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Az S) cikk (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
[11] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja kizárja az országos népszavazás tartását az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Ennek oka az – ahogy arra az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatában is hivatkozott 2/1993. (I. 22.) és 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában rámutatott –, hogy az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ezért csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható.
[12] A Kúria a Knk.III.39.299/2022/2. számú végzésében szintén rögzítette, hogy „[a]z Alkotmánybíróság már több határozatában kimondta, hogy az alapnorma megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Országgyűlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el (32/2021. (XII.20.) AB határozat által megerősített 2/1993. (I.22.) AB határozat). A szervezeti azonosság ellenére azonban különbséget kell tenni az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom között. Az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII.29.) AB határozatában megerősített 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában kifejezetten vizsgálta, hogy az Alkotmány módosítható-e népszavazás útján. Határozata egyértelműen fogalmaz, az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.” {Indokolás [16] – [17]}
[13] A jelen népszavazási kezdeményezés – amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazás esetén az „igen” válaszok kerülnének többségbe – azt a kötelezettséget róná az Országgyűlésre, hogy módosítsa az Alaptörvényt, aminek a lehetőségét viszont a 8. cikk (3) bekezdés a) pontja kizárja.
[14] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A határozat indokolásának összegzése]
[15] Mivel Szervező népszavazási kérdése az Alaptörvény 8. cikk 3) bekezdés a) pontjába ütközik, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[16] A határozat az Alaptörvény az R) cikk (1) bekezdésén, az S) cikk (1) - (2) bekezdésein, a T) cikk (3) bekezdésén, a 8. cikk (1) - (3) bekezdésein, 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) és (3) bekezdésein, 10. § (1) bekezdésén és a 11. §-án, valamint a Ve. 10. § (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. március 27.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke