65/2023. NVB határozat - a Hárosi Tibor magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

65/2023. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Hárosi Tibor magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Akarja-e Ön, hogy Magyarország kilépjen a NATO-ból (NATO = Észak-atlanti Szerződés szervezete)?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. július 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. május 15-én személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 30 választópolgár támogató aláírását mellékelte, amelyek közül 27 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy a magyar Országgyűlés olyan döntést hozzon, amely hazánknak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből történő kiválására irányul.
  2. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) 31 észak-amerikai és európai állam – köztük Magyarország – katonai szövetsége, amelyet a II. világháborút követően 1949. április 4. napján alapítottak az Amerikai Egyesült Államokban, Washington D.C.-ben. A NATO célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés alapító egyezménye (a továbbiakban: Szerződés) foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok biztonságának megőrzése érdekében.
  3. Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozását az Országgyűlés a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvényben hirdette ki. Hazánk 1999. március 12. napján vált a NATO tagjává.
  4. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai a Szerződés 13. cikke értelmében a Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével kiválhatnak a Szerződésből, éspedig egy évvel azt követően, hogy a felmondásról értesítette az Amerikai Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondott okirat letételéről értesíti a többi tagállam kormányát.

IV.

[Az Alaptörvény módosítása mint tiltott tárgykör vizsgálata]

  1.  Az országos népszavazási kezdeményezés célja hazánk kilépése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből.
  2. Az Alaptörvény 47. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – az alábbi kivételekkel – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. Az operativitás biztosítása hazánk nemzetközi szerződésből eredő kötelezettsége, amelynek okán az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdés szerint – a fentiektől eltérően – a Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
  3.  A Nemzeti Választási Bizottság korábban megállapította, hogy Magyarország részvétele az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében az Alaptörvény fent hivatkozott rendelkezése által alaptörvényi szintű szabályozás tárgya, Magyarország alkotmányos rendszerének részét képezi. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből történő kilépés esetén az Alaptörvény fent hivatkozott rendelkezése nem lenne alkalmazható, ennek következtében egy eredményes országos népszavazás esetében a jogalkotó az Alaptörvény módosításával a fenti rendelkezés hatályon kívül helyezésére kényszerülne (lásd: 23/2016. NVB határozat).
  4.  A fent hivatkozottak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a választópolgárok népszavazáson kifejtett akarata és az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdése között ellentét állna fenn. A jogalkotó ezt az ellentétet kizárólag az Alaptörvény érintett rendelkezéseinek módosításával tudná feloldani. Ebben az esetben azonban az országos népszavazás eredménye az Alaptörvény hatályos rendelkezéseinek módosítása lenne, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott tiltott tárgykört érint.
  5. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja kizárja olyan kérdésben népszavazás tartását, amely az Alaptörvény módosítására irányul, ezért a kérdés nem bocsátható népszavazásra.

V.

[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]

  1.  Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alkotmánybíróság ezt értelmezve korábban több döntésében is rámutatott arra, hogy a tilalom a közvetlen hatalomgyakorlást kizárja a már hatályos nemzetközi kötelezettségek további alakításából, így olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozik. Az Alkotmánybíróság e körben azt is rögzítette, hogy attól függetlenül sem tartható alkotmányosan népszavazás a vállalt kötelezettségekről, hogy egyébként a népszavazás eredménye ellentmondana-e vagy éppen megerősítené-e ezeket a kötelezettségeket [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat].
  2. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásával Magyarország az abban meghatározott nemzetközi jogok és kötelezettségek alanya lett.
  3.  A Nemzeti Választási Bizottság – hivatkozva a Kúria gyakorlatára – rögzíti, hogy a nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam vagy államok felé. A vállalt kötelezettségek betartása, vagy azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet. Mindezek indokolják az e körben tartandó népszavazás Alaptörvény általi kizárást. A Kúria e tiltott tárgykör tekintetében következetesen rámutatott arra, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik az olyan kezdeményezés, amelynek célja valamely hatályos nemzetközi szerződésből való kilépésre irányul [Kvk.II.37.184/2012/2., Kvk.II.37.185/2012., Kvk.II.37.186/2012/2. számú kúriai végzések].
  4.  A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés. Erről csak a nemzetközi szerződés megszüntetésére jogosult szerv dönthet, azonban ez a döntés az érintett szerv szabad belátásán alapul, nincs lehetőség ennek népszavazás útján történő kikényszerítésére, ugyanis egy estleges érvényes és eredményes népszavazás, – amennyiben a kérdést támogató válaszok kerülnének többségbe – nyilvánvalóan befolyásolná (megakadályozná) a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését.
  5. A fentiekben kifejtettek értelmében tehát az Alaptörvényben foglalt tilalom kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást a már hatályos nemzetközi kötelezettségek alakításából, így a Bizottság megállapítja, hogy jelen ügy tárgyát képező népszavazási kezdeményezés egy, már hatályos nemzetközi kötelezettség egyértelmű alakítására vonatkozik, amely a fentiekben kifejtett alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat értelmében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik.

VI.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1.  A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint, ezért a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

VII.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1.  A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (3) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén, a 11. §-án; az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésein, a 47. cikk (2) és (3) bekezdésein, a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvényen; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. július 13.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke