60/2023. NVB határozat - Mihalics Lili által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

60/2023. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság Mihalics Lili (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. július 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. május 2-án 14 óra 27 perckor személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 21 választópolgár támogató aláírását csatolta. Szervezőt is beleértve összesen 21 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés arra irányul, hogy a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállása változatlan maradjon, azaz egy érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlést nem törvényalkotásra, hanem épp ellenkezőleg, attól való tartózkodásra, távolmaradásra kötelezné. A kérdés benyújtásának oka, hogy a Kormány 2023. március 2-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezetet (lásd: https://kormany.hu/dokumentumtar/koznev-fogl-jogall-es-egyes-kapcs-tvk-mod-mo-2023-evi-kozp-ktgvet-sz-tv-modos).
  2. A megalapozott döntéshozatal érdekében a Bizottság szükségesnek látta a jogszabálytervezet útjának, főbb tartalmi pontjainak bemutatását.
  3. A társadalmi egyeztetés lezárulását és egyéb egyeztetéseket követően a tervezet a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatként (a továbbiakban: Javaslat) T/4255. szám alatt 2023. június 6-án került benyújtásra az Országgyűlésnek.
  4. A Javaslat köznevelés-szakmai elemzését, annak teljeskörű bemutatását a Bizottság nem tartja indokoltnak, kizárólag a Javaslatnak – a kérdés elbírálása szempontjából – lényeges rendelkezéseinek áttekintését teszi meg.
  5. A jelenleg hatályos – a Javaslattal módosítani kívánt – szabályozás szerint a köznevelésben foglalkoztatottak többféle jogállásban végzik feladataikat. Egyrészről az állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek; míg az egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézmények munkavállalói munkajogviszonyban állnak.
  6. A Javaslat legnagyobb változása, hogy egységes foglalkoztatási szabályok kerülnek bevezetésre, azaz a fent említett közalkalmazotti és munkajogviszonyok egy része megszüntetésre kerülne a következők szerint. Nevelő-oktató munka a továbbiakban köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben; egyházi szolgálati jogviszonyban vagy óraadóként megbízási szerződés alapján látható el (lásd Javaslat 4. §).
  7. A Bizottság jogtörténeti kitekintésként, illetve a szabályozás jogalkotói okaként utal rá, hogy „maga a közalkalmazotti státusz 1992 óta van jelen a magyar munkajogban, és gyakorlatilag bevezetése óta viták kereszttüzében áll. Az ugyanis nemzetközi összehasonlításban is egyedi megoldás egy jogrendszerben, hogy a versenyszféra és az állami alkalmazottak munkajogi jogállásának megkülönböztetése mellett az állami szféra is tovább tagolódjon két nagy területre, megkülönböztetve a közigazgatásban dolgozókat (köztisztviselők, kormánytisztviselők) és a közhatalom-gyakorlással nem járó, valamilyen közszolgáltatás nyújtásában közreműködőket (közalkalmazottak). Ez az elkülönítés ingatag elvi alapon áll. Egyebek mellett elég arra utalni, hogy a közigazgatásban is számos olyan tisztviselő dolgozik, aki közvetlenül semmilyen közhatalmat nem gyakorol (például a funkcionális területen dolgozók), míg egyes közalkalmazottak a közigazgatási aktusra emlékeztető döntéseket hozhatnak az állampolgárt érintően (például a nevelőtestület felsőbb osztályba engedi a tanulót). … A fenti ellentmondások, aggályok ellenére a Kjt. átfogó reformjára 2012-ben – a versenyszféra és a közigazgatás munkajogának újrakodifikálásakor– sem került sor. Mi több, a jogalkotó az Mt. és a Kjt. összhangjának megteremtését is csak jelentős késéssel, 2013. július 1-jével végezte el. Világossá vált, hogy nincs jogpolitikai akarat a közalkalmazotti státusz teljes felülvizsgálatára, ehelyett csak azokra a közalkalmazotti ágazatokra születtek új előmeneteli és díjazási szabályok – külön törvényben vagy végrehajtási rendeletben –, ahol már végképp tarthatatlan volt az elavult közalkalmazotti illetménytábla. A számos ágazati, egységes koncepció nélküli reform révén a közalkalmazotti szabályozás minden korábbinál széttartóbb lett. A Kjt. átfogó felülvizsgálatát váltja ki az a 2019-től indult új folyamat is, amely a közalkalmazottak egyes csoportjait kiemeli a Kjt. hatálya alól”, és egy másik törvény vagy az Mt. hatálya alá helyezi. [lásd: HORTVÁTH István – KÁRTYÁS Gábor: Látlelet: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról és a szabályozás kérdőjeleiről, Munkajog Folyóirat 2021/1, 1-17.old.; https://munkajogilap.hu/latlelet-az-egeszsegugyi-szolgalati-jogviszonyrol-es-a-szabalyozas-kerdojeleirol/#_ftn13] Ebbe illeszkedik a pedagógusokat érintő átalakulás is. Mindazonáltal a Bizottság emlékeztet arra, hogy az átalakulás más ágazatokat is érintett, így például a honvédelmet (lásd: a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény), a szakképzést (lásd: a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény), az egészségügyet (az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény).
  8. A Javaslat a jogálláshoz tapadó egyes jogviszonyok kapcsán is lényeges változásokat tartalmaz, a teljesség igénye nélkül a Bizottság a következőket emeli ki:
  • pályáztatás szabályainak módosulása: nyilvános pályázatot a Javaslat 37. §-a alapján akkor kell kiírni, ha ez a munkáltató, állami fenntartású köznevelési intézmény esetén az igazgató javaslatára a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges. Ellentétben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (1) bekezdésével, amely kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető.
  • a Javaslat bevezeti a többlettanítási óradíj jogintézményét (lásd Javaslat 82. § 101. §);
  • a Javaslat rögzíti a fegyelmi vétség, büntetések és eljárás alapvető szabályait (lásd Javaslat 72. §);
  • a Javaslat az oktatás speciális rendjére és időbeosztására tekintettel újraszabályozza a szabadságok rendszerét (lásd Javaslat 90. §);
  • az illetményszámítás rendszerét a Javaslat teljes mértékben átalakítja (a pályán eltöltött időhöz fizetési kategória már nem kapcsolódik – lásd Javaslat 98. §);
  • a Javaslat alapján minden évben kötelezővé teszi a teljesítmény értékelését.
  1. E ponton világít rá a Bizottság arra, hogy a Javaslat nem kizárólag az oktatásban dolgozók – elsősorban a pedagógusok és az egyéb nevelést-oktatást segítő munkaköröket betöltők – jogállását kívánja megváltoztatni, hanem számos egyéb újítást és rendelkezést tartalmaz, egy komplex, átfogó javaslatként értelmezhető.
  2. A Bizottság rámutat, hogy a Javaslat általános indokolása is kiemeli, hogy „[a] Magyarország és az Európai Bizottság között megkötött megállapodás értelmében, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) részét képezi a Pedagógus életpálya modell, melynek megvalósítása érdekében a törvényjavaslat megteremti a pedagógusok illetményemelésének és a pályakezdők kiemelt bérfejlesztésének, a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok többletjuttatásának munkajogi feltételeit.”
  3. A rendszerszintű Javaslat elfogadása esetén a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) számos rendelkezése az elfogadott Javaslatba (a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénybe) kerülne át [lásd Javaslat 172. § (59) bekezdése]. Emellett módosulna számos törvény is, így különösen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény.

IV.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  3. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  4. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.0.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  5. A jelen népszavazásra javasolt kérdésből – eredményes népszavazás esetén – az Országgyűlés számára jogalkotási kötelezettség nem keletkezik. E tekintetben tárgyi kérdés eltér a népszavazásra javasolt kérdések zömétől, amelyekben az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül azáltal, hogy köteles a népszavazásra feltett kérdésnek megfelelő döntést hozni.
  6. A Bizottság fentebb megállapította, hogy a Javaslat nagyobbrészt jogállási változtatásokat, valamint egyéb módosításokat tartalmaz a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest. A kérdés megfogalmazása alapján – a Bizottság álláspontja szerint – legalább kétféle értelmezési lehetőség adódik, egy tágabb és egy szűkebb. Ugyanis a kérdés értelmezhető úgy is, hogy az a javaslat teljes elvetését célozza, de értelmezhető úgy is, hogy kizárólag a jogállás megváltoztatását kívánja elérni, egyéb, a javaslatban szereplő változást nem kíván gátolni.
  7. Jelen népszavazásra javasolt kérdésnek – azt szűken értelmezve – tehát nincs más célja, mint az, hogy – ha az Országgyűlés az Nsztv. 31. § (2) bekezdésében szabályozott három éves moratórium időszakán belül a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállásának átalakítása mellett döntene – megakadályozza olyan törvény megalkotását, amely a közalkalmazotti jogállástól eltérő jogállást kíván bevezetni. A népszavazási kezdeményezés eszerint arra irányul, hogy az Országgyűlés a három éves moratórium időtartama alatt tartózkodjon a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállásának megváltoztatásától.
  8. A jogállás általánosságban valamely természetes vagy jogi személynek azokat a jogi jellemzőit jelenti, amelyek rá jogszabály vagy szerződés alapján vonatkoznak.
  9. Tény az, hogy a Javaslat legnagyobb változása a közalkalmazotti státusz megszüntetése és ezzel párhuzamosan a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létrehozása, azonban a Javaslat, ahogy az fentebb is bemutatásra került, nem csupán a jogállásmódosítást tartalmazza, hanem számos más új jogintézményt is bevezet, és meglévő rendelkezéseket módosít, pontosít.
  10. A Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazásából adódóan sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy azt szűken avagy tágan kell-e értelmezni, azaz a Szervező a komplex Javaslat egészének vagy egyes részeinek elfogadásától tartaná-e távol az Országgyűlést. Másképp megfogalmazva csak a jogállás változás elkerülését célozza Szervező, vagy például a szervezeti és működési szabályzat, továbbá a pedagógiai program elkészítésének és jóváhagyásának [lásd Javaslat 172. § (16) és (19) bekezdései]; ezenfelül a diabétesszel élő, valamint a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermekek, tanulók egészségének megőrzése [lásd Javaslat 172. § (18) bekezdése] kapcsán előterjesztett szabályok változását sem kívánja.
  11. A Bizottság megállapítja, hogy további, a választópolgári egyértelműség ellen ható körülmény, hogy a választópolgár nem látja át a kérdésre adott válaszának minden lehetséges jogkövetkezményét.  Az Nsztv. 31. § (2) bekezdése értelmében: a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező. A kérdés megfogalmazásából és a népszavazás kötőerejének 3 éves időtartamából adódóan tehát az érvényes és eredményes népszavazás adott esetben azzal a következménnyel is járhatna, hogy a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállása akkor sem változhatna meg, ha a jogalkotást ők maguk kezdeményeznék és az számukra csak és kizárólag pozitív változást idézne elő. A népszavazásra javasolt kérdés utóhatásai – ideértve különösen annak kötőerejéből származó következményeket – a választópolgárok előtt rejtve maradnak, így az egyértelműség követelményének a kérdés emiatt sem felel meg.
  12. A Bizottság rögzíti azt is, hogy a választópolgári egyértelműség ellen ható további körülmény, hogy a kérdés – akár annak szűkebb, akár annak tágabb értelmezéséből indulunk ki – több, önállóan megválaszolható részkérdést is tartalmaz. Ugyanis a kezdeményezés okának tekinthető Javaslat összhatásában komplex, köznevelés-szakmai, oktatásügyi szabályozási területet ölel fel, és a célzott módosítások, újítások is igen sokrétűek, egy részűk a jelenlegi szabályozáshoz képest szigorítást tartalmaz, más részük viszont kedvezőbb hatással járhat.
  13. A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az […] egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is. [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405]
  14. A Bizottság megállapítja, hogy a részkérdések (azaz az egyes módosításokat, újításokat tartalmazó rendelkezések) jól elhatárolható és egymásból nem feltétlenül következő jogalkotásra kötelezést foglalnak magukban. Mindezeket figyelembe véve – amennyiben a választópolgár át is látja a Javaslat összetett rendszerét – előfordulhat, hogy bizonyos módosítások, újítások bevezetését ellenezné, ugyanakkor bizonyos, a Javaslatban szereplő rendelkezésekkel egyetértene, ugyanakkor a kérdés nem alkalmas a részkérdések tekintetében történő önálló állásfoglalásra, így e körben is sérül a választópolgári egyértelműség követelménye.
  15. A Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai, információbeli ismeretek kellenének, ami nem várható el.
  16. A Bizottság rögzíti végül azt is, hogy a népszavazásra javasolt kérdés csak látszólag egyszerű megítélésű, hiszen egy bizonyos ügyben a törvényhozástól való tartózkodásra terjed ki, azonban tekintve az oktatásügyi szabályozás egészét, az általa felölelt jogterületen olyan bonyolult összefüggések találhatóak (pl.: Magyarország és az Európai Bizottság között megkötött megállapodás, azaz az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program részét képező Pedagógus életpálya modell), amelyet nem lehet megváltoztatni csupán azzal, az oktatásban dolgozók jogviszonya változatlan marad. Egy átlagosan tájékozott választópolgár számára, szavazatának leadásának pillanatában lehetetlen annak felmérése, hogy a kérdés a hatályos szabályozáshoz képest pontosan milyen változást kíván előidézni, tekintettel arra, hogy a kérdés mögöttes tartalma mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai jellegű, ebből adódóan a választópolgár a nyelvtanilag egyszerűen megfogalmazott kérdésre történő válaszadás során nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit.
  17. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés – több okból – sem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítést az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. Mivel a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésein; a Javaslaton; az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. §-án, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén, a 11. §-án és a 31. § (2) bekezdésén; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. június 29.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke