A Nemzeti Választási Bizottság
6/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (1071 Budapest, Damjanich utca 26/B. 3/1.), továbbá dr. Hadházy Ákos Ányos országgyűlési képviselő és dr. H. P. F. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. február 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozók 2024. február 1-én 11 óra 00 perckor elektronikus úton nyújtották be a kifogásukat a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság, NVB), mely kifogást Beadványozók 2024. február 1-én 11 óra 28 perckor elektronikus úton ismételten megküldtek a Bizottság részére (a továbbiakban együttesen: kifogás). A kifogás benyújtásának indokaként Beadványozók a 2023 novembere óta folyó „Nemzeti konzultáció szuverenitásunk védelméről" megnevezésű kormányzati propagandakampány egészét és annak kampányeszközeit - egyebek mellett a mai is sokfelé az utak mellett látható, ,,Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!" felirattal, ,,Készült Magyarország Kormánya megbízásából" aláírással olvasható óriásplakátokat és hagyományos méretű utcai plakátokat, valamint a szintén 2023. novembere óta az elektromos médiában fizetett hirdetésként terjesztett, Magyarország Kormánya által jegyzett, hasonló megnevezésű reklámfilmet, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadóként jegyzett, valamennyi magyar választónak kézbesített „Nemzeti konzultáció szuverenitásunk védelméről" feliratú, ,,Kérdőív" megnevezésű interaktív propagandakiadványt - jelölték meg.
[2] Beadványozók előadták, hogy a propagandakampány, annak hirdetményei és más közköltségen terjesztett anyagai súlyosan sértik több, a választásra irányadó jogszabályban meghatározott alapjogukat. Sértik az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben foglalt alapjogaik politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogaikat, az ENSZ-nek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (továbbiakban: ENSZ PPJNE) 25. cikke szerinti, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő Jegyzőkönyvének 3. cikke szerinti szabad választásához való jogukat, az EJEE 14. cikke szerinti politikai és más vélemény alapján való megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jogukat, továbbá az európai parlamenti választás tekintetében ugyanezen jogaikat, az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban EUSz.) 14. cikk (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartája 39. cikk (2) bekezdése, valamint a Charta 21. cikk (1) bekezdése alapján, végül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában rögzített alapelvek szerinti jogalkalmazáshoz való jogukat.
[3] Beadványozók hivatkozva a Ve. 208. §-ának kifogástételt lehetővé tévő rendelkezésére, továbbá hivatkozva még az EJEE 13. cikkének a hatékony jogorvoslathoz való jogról szóló rendelkezésére kérték a Bizottságot, hogy a Ve. 345. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozzon érdemi döntést, állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el a Kormányt, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodát a további jogsértő tevékenységtől.
[4] Beadványozók hangsúlyozták, hogy a kifogásolt politikai kampány keretében a Kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai hirdetmények és propagandaanyagok tömegével árasztotta el az országot. Előadták továbbá, hogy a kampány részeként politikai hirdetések jelentek meg óriásplakátok és hagyományos plakátok formájában, amelyeken a megfogalmazott politikai üzenetek véleményük szerint alkalmasak a soron következő választások, illetve a választók befolyásolására.
[5] Előadták továbbá, hogy a plakátkampányhoz „Nemzeti Konzultáció 2023” címmel az interneten és televízióban terjesztett videóhirdetmény is társul.
[6] Álláspontjuk szerint a plakátokon, a kampányfilmben és a „konzultációs kérdőíveken" megfogalmazott politikai üzenet egyértelműen alkalmas a soron következő választások eredményének a kormánypártok javára történő befolyásolására és a kormánnyal szemben álló ellenzéki erők kárára, különös tekintettel az európai parlamenti választásokra.
[7] Álláspontjuk szerint a nemzeti konzultáció egy kormányzati propagandakampány átfogó, közel másfél éve tartó, fizetett kormányzati reklámkampány része. Annak célja, hogy az európai parlamenti választásra, a jogállamiság megsértése okán indult eljárások miatt az Európai Unióval rossz viszonyban lévő Kormányt támogató kormánypártok választási esélyeit növelje, és a magyar állammal szemben támasztott jogállami követelmények betartásának szükségességét követelő ellenzéki pártok esélyeit csökkentse a választók véleményalakításának befolyásolásán keresztül. Megítélésük szerint a kifogásolt cselekmény nem csak az önkormányzati választás, hanem az azzal egyidőben tartandó európai parlamenti választás eredményeire, továbbá a következő országgyűlési választás eredményére is hatást kíván gyakorolni.
[8] Beadványozók a kifogásukban három kérdés tisztázását kívánták; jogsértő-e az állami szervek választópolgárok véleményalakítását befolyásoló, és így a következő választások eredményét is befolyásoló (vagy befolyásolni akaró) fizetett politikai reklámtevékenysége; jogsértő-e akkor is az állam közpénzből finanszírozott politikai reklámtevékenysége, ha azt a Ve. szerinti „50 napos kampányidőszakon” kívül folytatja; illetve vajon van e bármely választási szervnek hatásköre a Kormány, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda kampányidőszakon kívül, jogsértő politikai hirdetményeinek közzététele miatti jogorvoslati kérelmek elbírálására. Véleményük szerint a kifogásukban feltett kérdésekre igenlő választ kell adni.
[9] Beadványozók kifejtették, hogy a Kormány, mint az állam végrehajtó hatalmának legfőbb szerve által közzétett politikai üzenetek a kormánypártok politikai üzenetei is egyben, amely véleményük szerint azt jelenti, hogy egy állami szerv végzi azt a politikai agitációs tevékenységet, amelyet az Alaptörvény a pártok feladatául határoz meg.
[10] Beadványozók hivatkoztak a Kúria Kvk.III.37.421/2018 számú döntésére, amelyet véleményük szerint a Kúria 2019-től tévesen és indokolatlanul feladott. Idézték továbbá a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozatát, amellyel kapcsolatban kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta a választásra irányadó jogszabályoknak az egyenlő bánásmód biztosítását előíró rendelkezéseit.
[11] Beadványozók előadták a kifogásukban, hogy a választójogról több rendelkezést is tartalmazó és a politikai és más véleményre tekintet nélküli megkülönböztetés tilalmát is rögzítő magyar Alaptörvény, mind az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB számú határozata, mind az EUSZ-nak és a Chartának az európai parlamenti választásra vonatkozó előírásai, mind az EJEE szabad választáshoz való jogról szóló cikkelye, mind a Velencei Bizottság Választási Kódexe, mind pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásban idézett ítélete szerint elfogadhatatlan és emiatt felülvizsgálatra szorul a Kúria 2019-től folytatott joggyakorlata, amely feladta az állami szervek semlegességének doktrínáját.
[12] Beadványozók álláspontja szerint a nemzeti konzultáció nem minősíthető az állam semlegességi kötelezettségével összhangban lévőnek, mivel olyan üzeneteket tartalmaz, amely egyértelműen a kormánypártok üzeneteivel megegyezőek és ellentétesek az ellenzék üzeneteivel. Beadványozók beszámoltak arról is, hogy a nemzeti konzultáció kérdőívén minden kérdés előtt egy-egy, kizárólag a Kormány politikai álláspontját ismertető szöveg szerepel.
[13] Beadványozók ismertették a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatát, amelyre álláspontjuk szerint a Kúria a későbbi döntéseiben tévesen hivatkozott, tekintettel arra, hogy az állami szervek politikai semlegességének követelményét sértő tevékenységét kifogásoló jogorvoslati kérelmeket azzal az indokolással utasította el, hogy a kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, ezért nem állapítható meg a választási szerv hatásköre. Beadványozók kiemelik, hogy álláspontjuk szerint az állami szervek politikai semlegességének elvéről van szó, mely követelmény mind választási kampányidőszak során, mind pedig azon kívül is kötelezően érvényesítendő. A kifogásban idézett Német Szövetségi Alkotmánybíróság határozata is ezt hivatott alátámasztani.
[14] Beadványozók a fentieket kiegészítik azzal, hogy az állam politikai semlegességének követelménye választási alapelvnek minősül, tekintettel arra, hogy ez az alapelv mind a Velencei Bizottság Választási Kódexének 3.1.a. pontjában, mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásban is idézett ítéletében a szabad választáshoz való jog egyik kritériumaként szerepel. Emiatt úgy látják, hogy a Kúria 2016 óta az államsemlegesség követelményét a Ve. szerinti 50 napos kampányidőszakon kívül megsértő kormányzati politikai hirdetmények miatt benyújtott kifogások tárgyában hozott, Bizottság hatáskörének hiányát megállapító határozatai jogsértőek, felülvizsgálatra szorulnak, így a továbbiakban nem alkalmazhatóak. Beadványozók kiemelik, hogy az állam politikai semlegességének követelménye, mint választási alapelv megsértésére hivatkozó kifogás tárgyában a Bizottságot érdemi döntésre kötelezi még a kifogásban szintén idézett EJEE 13. cikke is, melynek kapcsán megjegyzik, hogy amennyiben a Bizottság hatáskör hiányára hivatkozva elutasítja jelen kifogásuk érdemi vizsgálatát, úgy álláspontjuk szerint e választási ügyben számukra hatékony jogorvoslati lehetőség egyáltalán nem áll rendelkezésre.
[15] Beadványozók álláspontja szerint a választási ügyekben eljáró jogorvoslati szervek jogértelmezése az utóbbi években nem volt megfelelő, amit véleményük szerint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziójának április 3-án kelt, „Előzetes jelentése” és július 29-i „Végleges jelentése” is alátámaszt. A fentieket kiegészítve kiemelésre került, hogy az EBESZ, valamint a kifogásban idézett Európai Parlament 2022. szeptember 15-i, Magyarországra vonatkozó dokumentumaiból Beadványozók szerint az is következik, hogy az ítélkezési gyakorlatot a jogállamiság szempontjából hátrányosan befolyásoló 2016 utáni kúriai és alkotmánybírósági döntések a továbbiakban nem alkalmazhatóak, így ezekre alapozva a Beadványozók álláspontja szerint a Bizottság jogszerű, jogállamiság követelményein alapuló döntést nem hozhat.
[16] Beadványozók szerint az állami szerveknek a választópolgárok véleményalakításába való törvénytelen beavatkozása egy ellenzéki képviselő vagy politikai aktivista számára jogellenesen korlátozza annak lehetőségét, hogy a választópolgárok véleményét hatékonyan befolyásolni tudja. Véleményük szerint az állami szervek magatartása sérti az esélyegyenlőség elvét, amely ellehetetleníti a választópolgárok szabad választáshoz való jogának gyakorlását.
[17] Álláspontjuk szerint a „Nemzeti konzultáció szuverenitásunk védelméért” megnevezésű propagandakampány egyértelműen sérti a szabad választáshoz, illetve az egyenlő bánásmódhoz való jogukat, továbbá véleményük szerint az ügyben való érdemi döntésre a Bizottság rendelkezik hatáskörrel.
[18] Beadványozók a kifogásukhoz bizonyítékként csatoltak három darab fényképet, amelyeken különböző feliratú óriásplakátok láthatóak, ellenpéldaként a munkavállalók jogainak védelmére felhívó két darab hirdetményt, továbbá a nemzeti konzultáció kérdőívét, valamint egy „ellenzék-ellenes keret kormányzati kampányfilmben” elnevezésű word dokumentumot, mely a „Nemzeti Konzultáció 2023” címmel ellátott kampányfilm internetes elérhetőségét, valamint ebből származó képernyőfelvételeket tartalmaz.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[19] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[20] A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[21] A Ve. VIII. fejezetében foglalt választási kampányra vonatkozó szabályok kapcsán a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
[22] A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
[23] A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[24] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[25] A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.
[26] A Bizottság ennek kapcsán megállapítja, hogy az Európai Parlament tagjainak és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választása még kitűzésre sem került, így egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak és helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának kampányidőszaka sem kezdődött meg.
[27] A Bizottság megállapítja, hogy a jelen ügyben vizsgált kifogás csaknem teljes egészében - kisebb kiegészítésekkel - szövegszerűen is megegyezik a testület által korábban a 3/2023. NVB határozattal elbírált kifogással, illetve a 429/2022. NVB határozattal elbírált kifogással.
[28] Ugyan Beadványozók a jelen ügy tárgyát képező kifogásban újabb érveket is felsorakoztattak a Bizottság hatáskörének fennállására, azonban a Bizottság álláspontja szerint az újabb indokok sem alkalmasak a Bizottság által korábban kifejtett (a kampányidőszak vizsgálatát, hatásköri kérdéseket érintő) érvelésének a megdöntésére, így a Bizottság a kiforrott és a Kúria által megerősített joggyakorlatától nem kíván eltérni.
[29] A Kúria a Kvk.VII.39.007/2023/2. számú - a 3/2023. NVB határozatot helybenhagyó - végzésében kifejtette, hogy „[a] kérelmező saját jogi érvelésének alátámasztásaként hivatkozott – az NVB határozatában is idézett – Kvk.III.37.096/2010/2. számú legfelsőbb bírósági határozatra. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy – szemben az idézett, a Ve. 139. § (1) bekezdésének, 140. §-ának és 141. §-ának, valamint 215. § d) pontjának követendő értelmezését tartalmazó kúriai határozatokkal – a hivatkozott határozat egyfelől 2012. január 1-je előtti, ekként nem precedensképes [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pont, 41/B. § (1) bekezdés], másfelől még a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseinek értelmezésén alapul. Továbbá, a Kvk.III.37.326/2019/4. számú kúriai határozat indokolásának [32] bekezdése, a Kvk.IV.37.364/2019/2. számú kúriai határozat indokolásának [27] bekezdése, illetve a Kvk.VI.39.542/2022/3. számú kúriai határozat indokolásának [24] bekezdése is foglalkozott a Kvk.III.37.096/2010/2. számú határozatban foglaltakkal, amely alapján egyértelmű, hogy az ott írt megállapításból sem következik, miszerint a kifogástevők kifogásának elbírálására az NVB hatásköre fennállna.” A Kúria a döntésében hangsúlyozta, hogy a „[a]z NVB jogszerűen, a kúriai gyakorlattal is összhangban állapította meg, hogy a kifogásolt tevékenység vizsgálatára egyik választási bizottságnak sincs hatásköre, így azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. A kifogásban foglaltak érdeméhez tartozik, így – érdemi vizsgálódás lehetőségének hiányában – sem az NVB, sem a Kúria nem foglalkozhatott az állam semlegességére vonatkozó kúriai jogértelmezés (a Kvk.III.38.043/2019/2. számú közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés) kérdésével, így e körben a jogegységi eljárás kezdeményezése fel sem merülhetett. A kifogás érdemi kérdése volt az EUSz 14. cikk (3) bekezdésének a kifogástevők által állított sérelme is, amelyről az NVB, és ebből következően a Kúria úgyszintén nem foglalhatott állást.” {Indokolás [23], [25]-[27]}
[30] A Kúria a Kvk.VI.39.542/2022/3. számú végzésében pedig hangsúlyozta, hogy „[a] választási bizottságok feladata, hatásköre – összhangban a Ve. 1. §-ában foglaltakkal – mindig egy konkrét választáshoz kapcsolódik. A Ve. tárgyi hatályát, a választási bizottságok feladat- és hatáskörét jogértelmezéssel kibővíteni nem lehet. A Ve. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyben a választási bizottságnak feladata, hatásköre sincs. Hatáskört csak jogszabály telepíthet, ezért egy választási ügyben hozott bírósági határozat sem keletkeztethet választási bizottsági hatáskört. […] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálni kért döntés nem sértheti a kérelmezőknek a nemzetközi egyezményekben, Alapjogi Chartában, Alaptörvényben biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogát, mert annak sérelme csak akkor lenne megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelmet a kifogás elbírálására hatáskörrel bíró választási szerv nem bírálta volna el. Jelen – választási ügynek nem minősülő – ügyben azonban az NVB-nek a kifogás elbírálására nem volt hatásköre. A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVB éppen azzal sértett volna jogszabályt, ha a kérelmezők kifogását hatáskör hiányában bírálta volna el.” {Indokolás [22]-[24], [27]}
[31] A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Kormánynak és a Miniszterelnöki Kabinetirodának a kifogásban sérelmezett tevékenységének vizsgálatára - kitűzött választás és ebből kifolyólag kampányidőszak hiányában - egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. A kitűzött választás és a Ve. szerinti kampányidőszak, mint kettős feltétel hiánya eleve kizárja azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Kormány és a Miniszterelnöki Kabinetiroda tevékenységét a Ve. alapján vizsgálata tárgyává tegye.
[32] Hatáskör hiányában pedig a Bizottság nem végezhet értékelést abban a tekintetben sem, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenység alkalmas lehet-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagy sem, mivel ez a Ve. hatályos rendelkezései alapján nem értékelhető a Ve. szerinti kampánytevékenységként (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzések). Márpedig a választási szerveknek csak a Ve. és a választások anyagi jogi szabályai hatálya alá tartozó cselekmények jogszerűségének vizsgálatára van hatáskörük.
[33] Végül a Bizottság - a kifogásnak az állami semlegesség elvének a Kúria által történt indokolatlan és téves feladását sérelmező része tekintetében - rögzíti, hogy a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntése mindenkire nézve – így a Bizottságra is – irányadó megállapításokat tartalmaz.
[34] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140. §-án, a 141. §-án, a 214. § (3) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. február 15.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke