432/2022. NVB határozat - a Normális Élet Pártja által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

432/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Normális Élet Pártja (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért Ön azzal, hogy a súlyos infláció elkerülésére Magyarország hivatalos fizetőeszközeként bevezesse az EURO-t?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. december 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2022. november 3-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez 25 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül mind a 25 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
  4. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság elsőként azt vizsgálta meg, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés feladat - és hatáskörébe tartozik-e.
  2. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés arra irányul, hogy Magyarországon hivatalos fizetőeszközként kerüljön bevezetésre az euro.
  3. A Bizottság mindenekelőtt fontosnak tartotta áttekinteni az euro bevezetésére vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: EUMSz) foglalt rendelkezéseket.
  4. Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euro. Ebből kifolyólag megállapítást nyer ugyan az, hogy az euro bevezetése kötelező az Európai Unió tagállamai számára, azonban ahhoz, hogy az euroövezet tagjává váljanak, szükséges a konvergencia-kritériumok mindegyikének a teljesítése, amelyről az EUMSz. 140. cikke és a Szerződéshez csatolt 13. számú Jegyzőkönyv rendelkezik. Kiemelést érdemel ugyanakkor Dánia, aki az úgynevezett önkéntes kívülmaradás lehetőségével élve döntött úgy, hogy nem vesz részt a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában (Szerződéshez csatolt 16. számú Jegyzőkönyv), így megtartva saját nemzeti pénznemét, nem vezeti be az egységes európai fizetőeszközt. 
  5. Az EUMSz. 140. cikk (1) bekezdés 1-4. francia bekezdése az euroövezeti csatlakozás gazdasági kritériumaként nevezi meg az árstabilitás magas fokának elérését, az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát, az árfolyamstabilitást és a kamatokra vonatkozó konvergencia-kritérium teljesítését.
  6. A Szerződéshez csatolt 13. számú Jegyzőkönyv határozza meg részletesen a négy kritériumot. Az árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az állam fenntartható költségvetési pozíciója alatt értendő az, hogy az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, a bruttó államadósság továbbá nem lépheti túl a GDP 60%-át, e feletti adósságráta esetén pedig folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni. Az árfolyamstabilitás az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételt jelenti, amely meghatározza, hogy egy tagállamnak a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül kell az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokon belül maradnia, továbbá ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelheti le a valutájának bilaterális középárfolyamát az euroval szemben. Végezetül a kamatkonvergencia kritériuma azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett.
  7. A feltételek teljesítéséről az EUMSz. 140. cikk (2) bekezdése alapján az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és az Európai Tanácsban folytatott vitát követően határoz. Az Európai Unió Tanácsa az azon tagállamait képviselő tagjai minősített többségével hoz döntést, amelyek pénzneme az euro.
  8. Az EUMSz. 140. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Tanácsa az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően az érintett tagállam és azon tagállamok egyhangú határozatával, amelyek pénzneme az euro, visszavonhatatlanul rögzíti azt az átváltási arányt, amelyen az euro az érintett tagállam valutájának helyébe lép és meghozza az euronak, mint közös valutának az érintett tagállamban történő bevezetéséhez szükséges egyéb intézkedéseket.
  9. A fentiekben kifejtettek alapján megállapítható tehát, hogy az euroövezeti csatlakozás gazdasági kritériumai azt hivatottak biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euroövezet monetáris rendszerébe. A csatlakozni kívánó tagállamoknak további jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget kell tenni, vagyis biztosítaniuk kell azt, hogy a nemzeti jogszabályaik összhangba álljanak a Szerződésekkel, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával, amelyek előírják a központi bankok függetlenségét.
  10. A konvergencia-kritériumok teljesítéséhez a monetáris politika és a fiskális politika eszközei is szükségesek. {lásd: 101/2017. NVB határozat [20]}
  11. A magyar monetáris politikáért az Alaptörvény 41. cikkének (1) bekezdése alapján Magyarország központi bankja, a Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Mnbtv.) 1. § (1) bekezdése alapján az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja. A 4. § (1) bekezdés értelmében az MNB elsődleges feladata meghatározni és megvalósítani a monetáris politikát. Az MNB árfolyamrendszerrel kapcsolatos feladatait az Mnbtv. 15. fejezete szabályozza, a 22. § (2) bekezdés kimondja, hogy az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját. A 22. § (4) bekezdése szerint továbbá az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli. {lásd: 101/2017. NVB határozat [11]} Az Mnbtv. 3. § (1) bekezdése továbbá az MNB elsődleges céljaként jelöli meg az árstabilitás elérését.
  12. A fiskális politika, avagy költségvetési politika a gazdasági kormányzás alapvető eszköze, költségvetési eszközökkel történő gazdaságbefolyásolás. Az Alaptörvény N) cikk (1) és (2) bekezdése alapján Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti, amelyért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány a felelős. Az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a költségvetés tervezése, javaslat kialakítása a Kormány kizárólagos jogköre, ugyanígy a Kormánynak kell beszámolnia a zárszámadási törvényjavaslat keretében arról, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést miként hajtotta végre. A 36. cikk (3) bekezdése tartalmazza a költségvetés végrehajtására vonatkozó felhatalmazást, az appropriációt, amelynek alapelveit a 37. cikk (1) bekezdése tartalmazza, alkotmányos rangra emelve a törvényesség, eredményesség és átláthatóság követelményét. {lásd: 101/2017. NVB határozat [20]}
  13. Az Európai Unió tagállamainak be kell nyújtaniuk továbbá minden év április végéig az Európai Unió Tanácsához és az Európai Bizottsághoz a stabilitási vagy a konvergencia programjaikat. Az euró övezeten belüli tagállamok stabilitási programot, az euró övezeten kívüli tagállamok pedig konvergencia programot készítenek. A programok részletesen ismertetik, milyen konkrét szakpolitikai intézkedéseket terveznek az egyes országok végrehajtani annak érdekében, hogy ösztönözzék a foglalkoztatást és a növekedést, kivédjék, illetve korrigálják az esetleges egyensúlyhiányokat, és teljesítsék az uniós országspecifikus ajánlásokban és az általános költségvetési szabályokban foglaltakat.
  14. A Bizottság rámutat arra, hogy a pénzügyminiszternek a kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 153. § a) pontja szerint a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelőssége keretében kell évenkénti rendszerességgel konvergencia programot készíteni és el kell látnia az EU jogharmonizáció keretében felmerülő makrogazdasági feladatokat is. Magyarország 2022. évi konvergencia programja tájékoztatást ad a Kormány gazdaságpolitikai céljairól, részletesen ismerteti a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat, valamint bemutatja a középtávú tervezés részeként a tárgyévre és az azt követő négy évre vonatkozó előrejelzéseket.
  15. A Bizottság a fentiekben kifejtettek alapján megállapítja, hogy a konvergenciaprogram végrehajtásáért elsősorban a Kormány felelős, ugyanakkor a jegybank is fontos szerepet játszik, elsősorban a monetáris és árfolyam-politikán keresztül. A jegybanknak továbbá folyamatosan értékelnie kell a konvergencia-folyamat előrehaladását és Magyarország euro-érettségét, annak érdekében, hogy Magyarország optimális makrogazdasági feltételek mellett vezethesse be az eurot.
  16. A fentiekben kifejtettek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az euro Magyaraországon hivatalos fizetőeszközként való bevezetése egy nem kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés, mivel a konvergenciakritériumok teljesítéséről, így az euro nemzeti fizetőeszközként történő bevezetéséről végső soron az Európai Unió Tanácsa dönt a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és az Európai Tanácsban folytatott vitát követően. Ezen túl pedig az euro hazai fizetőeszközként való bevezetését egy olyan összetett és hosszadalmas folyamatnak kell megelőznie, amelyhez számos következetesen érvényesített, egymással összefüggő és egymásra épülő egyedi döntés szükséges, amelyeket a hatáskörök gyakorlói, az Országgyűlés, a Kormány és az MNB együttműködve tudnak megvalósítani. Így pusztán az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogalkotással a kérdésben megjelölt cél nem valósulhat meg.
  17. Mindezekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének, így a kérdés nem bocsátható népszavazásra.

IV.

[Az Alaptörvény módosítása mint tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. Az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” Az 1. cikk (2) bekezdés a) pont az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza az Alaptörvény megalkotását és módosítását, vagyis az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket az S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor. [Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzés]
  2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. Ennek oka az – ahogy arra az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatában is hivatkozott 2/1993. (I. 22.) és 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában rámutatott –, hogy az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ezért csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Ezen túlmenően viszont népszavazásnak van helye – ha az tiltott tárgykört nem érint – valamennyi az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésben.
  3. Jelen népszavazási kezdeményezés célja egy érvényes és eredményes népszavazás esetén, az igenlő válaszok többségbe kerülése esetén, az euro hivatalos fizetőeszközként történő bevezetése. Ennek megvalósulása Magyarország hivatalos fizetőeszközének megváltozását eredményezné. Az Alaptörvény K) cikke azonban rögzíti azt, hogy hazánk hivatalos pénzneme a forint.
  4. A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvényben rögzített hivatalos pénznemnek, a forintnak az euró általi felváltására irányul. A kérdésnek ez az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető vonulata egy eredményes népszavazás esetén kizárólag az Alaptörvény, nevezetesen a K) cikk módosításával lenne csak megvalósítható.
  5. A népszavazásra bocsátott kérdés azonban, ahogyan az a fentiekben részletesen kifejtésre került, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el a már hivatkozott, Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a legfőbb bírói fórum rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
  6. Mindezekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe ütközik, így a kérdés nem bocsátható népszavazásra.

V.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  3. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  4. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
  5. A Bizottság vizsgálata tárgyává tette a népszavazásra javasolt kérdésben szereplő „súlyos infláció” fogalmát.
  6. Jelen határozat [18] bekezdése említést tesz az MNB monetáris politika meghatározásában és megvalósításban betöltött szerepéről, amely során kiemelést érdemel az inflációs folyamatok értékelése. Tekintettel arra, hogy az Mnbtv. az MNB elsődleges céljaként jelöli meg az árstabilitás fenntartását, így kiemelt feladatként kezeli a közvélemény folyamatos tájékoztatását, ezért az inflációs folyamatok értékeléséről és a középtávú inflációs hatások mértékéről havi rendszerességgel nyilvános elemzést készít.
  7. Infláció alatt a pénz vásárlóértékének csökkenését értjük, melynek mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki. Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra, figyelemmel kísérve az árváltozásokat.
  8. Az MNB a 2022. október havi inflációs adat értékelése során megállapította, hogy 2022 októberében az éves összevetésben számított infláció 21,1 százalék volt.
  9. A Bizottság rámutat arra, hogy Szervező az eurot a súlyos infláció elkerülése érdekében kívánja bevezetni, ugyanakkor nem állapítható meg az, hogy Szervező mit ért pontosan a súlyos kifejezés alatt. Míg az infláció mértéke az MNB értékelése alapján pontosan megállapítható, addig a súlyos infláció számszerűen nem meghatározható, ezért a Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem világos, nem egyértelmű, hogy a Szervező milyen mértékű infláció elkerülése végett kívánja megváltoztatni Magyarország hivatalos fizetőeszközét.
  10. A Bizottság véleménye szerint a Szervező által országos népszavazás útján szabályozni kívánt tárgykör igen összetett jellegű, figyelemmel az euro bevezetésére vonatkozó EUMSz. 140. cikkében foglalt konvergenciakritériumokra. Az átlagos tudással és ismeretekkel bíró, a hatályos jogi szabályozások körében átlagosan jártas ismeretekkel rendelkező választópolgár ugyan tisztában lehet az euro bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumokkal, ugyanakkor nincs rálátása arra, hogy a kritériumok teljesüléséhez pontosan milyen stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű reformokra lenne szükség. Az euro bevezetése egy rendkívül összetett folyamat, amelyhez számos következetesen érvényesített, egymással összefüggő és egymásra épülő egyedi döntés szükséges. Megfelelő, elmélyült szakmai ismeretek hiányában a választópolgár ugyanakkor nem tud Szervező által feltett kérdésben felelős döntést hozni.
  11. A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének sem.

VI.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés sérti az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdését, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontját, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem, amely okok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.

VII.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény K) cikkén, N) cikkén, 8. cikk (2) bekezdésén és (3) bekezdés a) pontján, 36. cikk (1) és (3) bekezdésein, 37. cikk (1) bekezdésén, 41. cikk (1) bekezdésén, az EUSz. 3. cikk (4) bekezdésén, az EUMSz. 140. cikkén és a Szerződéshez csatolt 13. számú Jegyzőkönyvön, az Mnbtv. 1. § (1) bekezdésén, 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén és 22. § (2) és (4) bekezdésein, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (3) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a kormány tagjainak feladat-és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 153. § a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. december 14.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke