405/2022. NVB határozat - a Normális Élet Pártja által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

405/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Normális Élet Pártja (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 14., a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy csak olyan oltást alkalmazzanak, amit legalább 5 évig humán kísérletekkel teszteltek?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2022. július 15-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez 27 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 25 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, amelynek eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[Az Alaptörvény módosítás mint tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy csak olyan oltást alkalmazzanak, amelyet legalább 5 évig humán kísérletekkel teszteltek.
  2. Ahhoz, hogy a Bizottság a kérdés tekintetében az Alaptörvénynek való megfelelést vizsgálat tárgyává tehesse, abból a feltevésből indult ki, hogy Szervező a kezdeményezésben általa használt oltás szó alatt valamely fertőző betegség elleni védőoltás kifejezést érti.
  3. Ahogyan azt a Bizottság már korábban - a 44/2020. számú NVB határozatában (a továbbiakban: NVBh.) - részletesen kifejtette, a legtöbb Alaptörvényben rögzített jog tekintetében különbséget lehet tenni a jogosultság szubjektív, alanyi oldala és a jog objektív, tárgyi oldala között. Az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi és európai alkotmányjogi felfogás szerint az államnak azonban nemcsak tiszteletben kell tartania a jogokat, amely az alapjog szubjektív alanyi oldalát jelenti, hanem gondoskodnia is kell azok védelméről, amely pedig a jog objektív, tárgyi oldalát jelenti. {NVBh., Indokolás [8]}
  4. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény II. cikkében nevesített élethez való jog objektív intézményvédelmi oldala az állam életvédelmi kötelezettségét foglalja magában, amelynek jogalkotással és szervezeti intézkedésekkel tesz eleget. A szubjektív életvédelmen túl azonban az államnak az emberi életet és a létfeltételeit is védenie kell. A védelem tárgya pedig az emberi élet mint érték. {NVBh., Indokolás [9]}
  5. Az élethez való joggal szoros összefüggésben áll az Alaptörvény XX. cikkében nevesített testi és lelki egészséghez való jog. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint e joggal összefüggésben elsődlegesen az állam kötelezettségei fogalmazhatóak meg. Ennek teljesítése érdekében az állam többek között egészségügyi intézményhálózat működtetésére, illetve az orvosi ellátás megszervezésére köteles. Az Alkotmánybíróság 3132/2013. (VII. 2.) AB határozata indokolásában úgy foglalt állást, hogy az intézményrendszer, illetve az orvosi ellátás hiánya az állam objektív életvédelmi kötelezettségének megsértését jelenti {3132/2013. (VII. 2.) AB határozat Indokolás [58]}. Az egészséghez való jog és az emberi méltósághoz való jog összefüggését vizsgálva az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, annak alanyi oldalaként az emberi méltósághoz való jogból fakadó, testi lelki integritáshoz való jog tekinthető. {39/2007. (VI. 20.) AB határozat]. Később a testület rögzítette, hogy az egészséghez való jog alanyi oldalát az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése, objektív intézményvédelmi oldalát a (2) bekezdés rögzíti az alábbiak szerint: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” {NVBh., Indokolás [10]}
  6. Az Alaptörvény javaslatához fűzött indokolás is tartalmazza, hogy a jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny élethez. Mivel az egészség negatív befolyásolása számos, a társadalom és az állam körén kívül eső tényezőre – így például öröklött tulajdonságok, járványok, balesetek stb. – is visszavezethető, ebben a körben a szabályozási és – a mindenkori lehetőségek függvényében rendelkezésre álló – anyagi eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzi ki célul. {NVBh., Indokolás [11]}
  7. Az egészséghez való jog tárgyi oldala magában foglalja többek között az egyes népegészségügyi feladatok ellátását, úgymint a betegségek megelőzésével és a betegségekről való tájékoztatással kapcsolatos tevékenységeket és a járványokkal szembeni védekezést is. Ezek tehát azok az állami intézkedések, amelyek a szubjektív jog biztosítása érdekében az állam kötelezettségeként jelennek meg a polgárok egészsége védelmének biztosítása érdekében. {NVBh., Indokolás [12]}
  8. A népegészségügyi és ezen belül a járványokkal szembeni védekezés érdekében az állam járványügyi tevékenységet végez, amelynek célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása. E cél megvalósítása érdekében az állam jogszabályban vagy jogszabály felhatalmazása alapján az egészségügyi államigazgatási szerv által megalkotott hatósági határozattal többek között védőoltásra vagy szűrővizsgálatokon való részvételre való kötelezést, fertőző betegség gyanújának észlelése esetén orvosi vizsgálat kezdeményezését, a fertőző beteg elkülönítését, a beteggel érintkezett személy tekintetében járványügyi megfigyelést vagy zárlat alá helyezést, hatósági házi karantént vagy járványügyi megfigyelést ír, illetve írhat elő.  Mindezek alapján elmondható, hogy az állam a népegészségügyi feladatait közegészségügyi szabályok megalkotásával és végrehajtásával, valamint intézmény-rendszer működtetésével valósítja meg. {NVBh., Indokolás [13]}
  9. A védőoltás fogalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 57. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyért felelős miniszter által megalkotott, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3/A. § 19. pontja az alábbiak szerint határozza meg: „a védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható”. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszertv.) 1. § 1. pontjának meghatározása alapján az oltóanyag, amelyet a védőoltás alkalmával az emberi szervezetbe juttatnak, gyógyszernek minősül.
  10. A védőoltás mint járványügyi tevékenység alapvető törvényi szabályozását részben az Eütv. tartalmazza, amelynek 57. § (1) bekezdése a védőoltás célját a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakításában határozza meg. Az Eütv. 57. § (6) bekezdése alapján védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.
  11. A védőoltással kapcsolatos további részletszabályokat – így azt, hogy melyek azok a fertőző betegségek, amelyek esetében életkorhoz kötötten, megbetegedési veszély esetén, illetőleg külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén kötelező védőoltás elrendelésének van helye – az NM rendelet tartalmazza.
  12. Ahhoz, hogy egy vakcinát „alkalmazhassanak”, rendelkeznie kell forgalomba hozatali engedéllyel, azaz annak embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozattal. Magyarországon védőoltás csak akkor hozható forgalomba, ha forgalomba hozatalát a (magyar) gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság engedélyezte. [Gyógyszertv. 5. § (1) bekezdés]
  13. Valamely gyógyszernek az Európai Unió teljes területén való forgalmazása engedélyezésének jogkörét az Európai Gyógyszerügynökség gyakorolja, fő feladata, hogy engedélyezze és felügyelje az EU országaiban forgalomba hozni kívánt, illetve forgalomban lévő gyógyszereket. A gyógyszergyártó cégek az Európai Gyógyszerügynökségnél kérelmezhetik az egységes forgalombahozatali engedély kiadását, amelyet az Európai Bizottság állít ki. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK Rendelete értelmében a rendelettel összhangban kiadott forgalomba hozatali engedély az Unió egész területén érvényes.
  14. Ahogyan azt a Bizottság már a 38/2021. NVB határozatában is ismertette, az oltóanyagok és egyéb immunbiológiai készítmények előállítására, forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak (így pl. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló 450/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet, vagy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/5 európai parlamenti és tanácsi rendelet stb.).
  15. Magyarországon gyógyszer forgalomba hozatala akkor engedélyezhető a Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése alapján, ha a gyógyszer megfelel a Gyógyszertv. 5. § (2) bekezdésében, valamint a Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek.
  16. A Gyógyszertv. alapján a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét akkor adja ki, ha annak minősége, mennyiségi összetétele - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott [5. § (2) bekezdés a) pont], továbbá terápiás hatásossága - az egyszerűsített eljárással törzskönyvezhető homeopátiás gyógyszerek kivételével - klinikailag is bizonyított [5. § (2) bekezdés b) pont], valamint az előny/kockázat aránya kedvező [5. § (2) bekezdés c) pont].
  17. Az oltóanyagokkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések elsősorban a gyártásra és a forgalomba hozatalra, illetve a forgalmazásra vonatkozóan írnak elő kötelező jogi normát. A forgalomba hozatali engedélyről döntő hatóságok azt mérlegelik eljárásuk során, hogy az oltóanyag használatából származó előnyök felülmúlják-e az esetleges mellékhatásokat és kockázatokat (Előny/kockázat arány).
  18.  Ahhoz, hogy egy védőoltás forgalomba hozatali engedélyt kapjon, először is át kell esnie a vakcinafejlesztés főbb szakaszain. A hosszú évekig tartó vakcinafejlesztési folyamat első fázisa, az úgynevezett preklinikai fázis, amelynek során a kórokozó azonosítása történik, valamint a megfelelő antigén előállítása. Ez a folyamat laboratóriumi körülmények között zajlik és a preklinikai vizsgálatok akár 2-5 évig is eltarthatnak, majd ezután áttérnek az úgynevezett humán fázisvizsgálatokra, amelynek 4 szakasza van. A klinikai fázis első szakasza akár 2 évig is eltarthat és célja, hogy az oltóanyagot kis számú, egészséges önkénteseken teszteljék. Arra kíváncsiak, hogy a vakcina kiváltja-e az immunválaszt az emberi szervezetben és milyen mellékhatások jelentkeznek a tesztelés során. A második szakasz már pár száz önkéntes bevonásával zajlik és általában 2-3 évig tart. Ebben a szakaszban az oltóanyag által kialakított ellenanyagszintet vizsgálják, azaz, hogy elegendő mennyiségű ellenanyag termelődik-e ahhoz, hogy megelőzze a fertőzést. Ebben a szakaszban derül ki az is, hogy hány adag vakcina beadására van szükség a megfelelő védettség kialakításához. Az akár 5-10 évig is elhúzódó harmadik fázis esetében már több ezer ember bevonásával zajlanak a klinikai vizsgálatok. Azt vizsgálják, mennyi ideig tart a védettség, illetve az egyes mellékhatások mennyire gyakoriak. Az ebben a szakaszban összegyűjtött adatok a törzskönyvezéshez szükségesek. A klinikai vizsgálatok utolsó, negyedik fázisa már a védőoltás törzskönyvezése és forgalomba hozatala után történik és célja a hosszútávú hatékonyság vizsgálata. Maga a törzskönyvezés folyamata pedig általában két évet vesz igénybe és a klinikai fázis harmadik szakasza után indulhat el. A törzskönyvezési engedély a feltétele annak, hogy a vakcina forgalomba kerüljön. Járványügyi veszély esetén azonban lehetőség van a vakcina gyorsított eljárás formájában történő engedélyeztetésére is. Ilyenkor a hatóság a klinikai fázis második szakaszának lezárása után kiadhatja a feltételes forgalomba hozatali engedélyt. Végül a forgalomba hozatali engedély birtokában megindulhat az oltóanyag tömeges gyártása, amely az alkalmazott gyártási technológia bonyolultságától függően akár 6-36 hónapig is eltarthat. (Forrás: https://www.pfizer.hu/hu/vakcinagy%C3%A1rt%C3%A1s-%C3%B6sszetetts%C3%A9ge)
  19. A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy új oltóanyag bevezetését egy akár 10-15 évig is tartó, rendkívül komplex és költséges folyamat előzi meg. A vakcinának több tesztelési fázison kell keresztül mennie, ahol a biztonságossági és hatékonysági (immunológiai) követelményeknek meg kell felelnie. Az egymásra épülő fázisok célja, hogy a kutatók meggyőződjenek róla, hogy a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt és kizárhatók az esetleges mellékhatások. A folyamat befejező szakasza a törzskönyvezési, illetve a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás.
  20. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy egy esetleges, nagy kiterjedésű pandémia idején elsősorban nem a hosszú távú védelem, hanem a járvány terjedésének minél gyorsabb megállítása a cél, ezért a forgalomba hozatalt megelőző tesztidőszakok bizonyos esetekben lerövidíthetők. Mindezekre figyelemmel a Gyógyszertv. 7. §-a ismeri az ideiglenes és kivételes forgalomba hozatal eseteit is. Ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyártó kérelmére különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből adhat ki. Ebben az esetben a minőségileg megfelelő és az elvégzett vizsgálatok alapján előnyös terápiás előny/kockázat aránnyal bíró készítményre – a vizsgálatok teljes befejezése előtt, legfeljebb egy év időtartamra – adható ki az ideiglenes forgalomba hozatali engedély. Ugyancsak egy év időtartamra engedélyezheti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer ideiglenes hozzáférhetővé tételét és alkalmazását bármely olyan kórokozó, toxin, kémiai anyag vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében, amely az egészségre gyakorolt hatása okán közegészségügyi szempontból kiemelten veszélyes.
  21. Kivételes forgalomba hozatali engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv szintén különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből – kérelemre – adhat ki, ha a készítmény a Gyógyszertv. 5. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel, de a b) és c) pontokban rögzítettek nem bizonyíthatók, csak valószínűsíthetők, mert a készítmény klinikai vizsgálatában a betegség előfordulási gyakorisága miatt a szükségesnél kevesebb beteg vonható be.
  22.  A fentiekben ismertetettekre szolgál példaként a 2019. év végén elsőként a kínai Vuhan városában felbukkant és azonosított új koronavírus, a COVID-19 okozta világjárvány. A járvány minél gyorsabban történő megfékezésének, a halálesetek csökkentésének és az egészségügyi rendszerek megóvásának egyetlen lehetséges módját a lakosság immunizálása, azaz beoltása jelentette. A járvány kezelésében központi kérdéssé vált, hogy mikorra sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. Ennek érdekében az egész világ csatlakozott az ismeretlen vírus elleni hatékony és biztonságos oltóanyag kifejlesztésére irányuló versenyhez. A megfeszített kutatómunka eredményeképpen több gyógyszercégnek (Pfizer-BioNtech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, CureVac, Szputnyik, Sinopharm) is sikerült rövid idő alatt hatékony és biztonságos vakcinát kifejlesztenie. Az első védőoltások beadására Magyarországon is már 2020. decemberében sor kerülhetett.
  23. Az Európai Tanács honlapjának, a https://www.consilium.europa.eu-nak a tájékoztatása szerint a COVID-19 elleni oltóanyagok kifejlesztése során ugyanazokat a szigorú előírásokat követték a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében, mint bármely más oltóanyag esetében. Mindössze annyi volt a különbség, hogy a kifejlesztésre és a potenciális jóváhagyásra a népegészségügyi szükséghelyzet miatt sokkal gyorsabban került sor.
  24. A Bizottság megállapítja, hogy fennálló járványhelyzet esetén az állam az Alaptörvény XX. cikkéből fakadó objektív intézményvédelmi kötelezettségét sokszor éppen akkor tudja megfelelően teljesíteni, ha olyan szabályozási környezetet teremt, amely lehetővé teszi, hogy – az egyéb biztonsági előírások betartása mellett – az általános forgalomba hozatali szabályokból eredő határidőknél rövidebb időtartam alatt engedélyezni és alkalmazni lehessen egy védőoltást.
  25. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés alapján tartott sikeres és eredményes népszavazás esetén Magyarországon a jövőben nem lehetne olyan oltóanyagot alkalmazni, amelynek bevezetését nem előzte meg egy legalább öt éven át tartó humán kísérleti fázis. Ez pedig azzal a következménnyel járna, hogy egy, a jövőben felbukkanó új kórokozó vagy történetesen éppen a koronavírus legújabb variánsának megjelenése esetén (lásd a vírus omikron változatára szabott, módosított oltóanyag szükségessége) az állam nem teljesíthetné megfelelő időben az élethez és egészséghez való jog objektív intézményvédelmi oldalán megjelenő, élet- és egészségvédelmi kötelezettségét akkor sem, ha erre egyébként – az irányadó gyógyszerbiztonsági előírások betartása mellett – lehetősége lenne. Elképzelhető ugyanis, hogy egy meghatározott oltóanyaggal végzett, öt évnél rövidebb tartamú humán kísérleti szakasz is eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek alapján – legalábbis ideiglenes jelleggel, de – forgalomba helyezhetővé válik a védőoltás.
  26. A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés olyan ügyben kéri a választópolgárok állásfoglalását, amelyben annak sikere esetén a jogalkotó olyan törvény magalkotására lenne köteles, amely nemcsak korlátozná, hanem azzal a veszéllyel járna, hogy ki is üresítené az államnak a jövőben esetlegesen kitörő járványok tekintetében az élethez való jog, illetve az abból levezetett egészséghez való jog tárgyi oldalán lévő, a jog biztosítására vonatkozó objektív intézményvédelmi kötelezettségének teljesítését.
  27. Azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése határozza meg. Ezek közül a legjelentősebb korlát, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló vagy azt eredményező népszavazás kezdeményezésére nem kerülhet sor.
  28. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény burkolt módosítására irányul, az annak alapján megalkotott jogszabály az Alaptörvény II. cikkében és XX. cikkében rögzített jogok lényeges tartalmának korlátozását eredményezné, amely miatt az a 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján országos népszavazás tárgya nem lehet.

IV.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy az tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  3. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  4. A kezdeményezés arra irányul, hogy csak olyan oltást lehessen alkalmazni Magyarországon, amelyet legalább öt évig „humán kísérletekkel teszteltek”.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben felvázolta a vakcinafejlesztés főbb fázisait, a forgalomba hozatal eljárásrendjét (lásd jelen határozat, Indokolás [18]-[24]). Mindezek alapján megállapítható, hogy annak megítélése, hogy egy adott védőoltás biztonsággal történő alkalmazásához pontosan milyen időtartamú „humánkísérleti” fázis elegendő, sokrétű, bonyolult tudományos ismeretanyag birtokában dönthető el.
  6. A Bizottság álláspontja szerint habár Szervező által országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a társadalom széles rétegét érintené, azonban valójában egy olyan bonyolult szakpolitikai kérdésről van szó, amelynek megértéséhez a választópolgároknak nem csupán bonyolult farmakológiai, biotechnológiai és vakcinológiai ismeretekre, hanem precíz és mélyreható közegészségügyi és epidemiológiai szaktudásra is szükségük lenne, amely szakismeretek nem várhatók el. Ezért a választópolgár a döntése meghozatalakor nem lenne tisztában azzal, hogy a kérdésre történő igennel vagy nemmel szavazás esetén döntésének milyen következményei lennének. Ennél fogva a választópolgárok nem lennének képesek átlátni ezen döntésük következményeit. Az Alkotmánybíróság a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában kifejtette, hogy az egyértelműség részének tekintendő az is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség következményei ne legyenek beláthatatlanok.
  7. Ezen túl a Kúria is több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.II.37.302/2020/3.) arra mutatott rá, hogy sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai ismeretek kellenének, amelyek a választópolgároktól nem várhatók el.
  8. A Bizottság indokoltnak tartja ismételten rögzíteni azt a tényt, hogy jelen kérdés esetében a megfelelő ismeretek hiányában meghozott döntés alapjogsértő eredményre vezetne. Amennyiben ugyanis egy, a jövőben fellépő járványhelyzet megfékezése - a betegség súlyossága, terjedésének módja, fertőzőképessége, lappangási ideje, valamint a betegség lefolyása miatt - és az állampolgárok egészségének védelme (amelyre vonatkozó kötelezettsége az államnak az Alaptörvény XX. cikkében nevesített egészséghez való jog tárgyi oldalából fakad) kizárólag egy újonnan kifejlesztésre került oltóanyag minél gyorsabban és minél szélesebb körben történő alkalmazásával lenne biztosítható, a népszavazás eredményeképpen megalkotott törvény és az államnak az említett alapjogból fakadó intézményvédelmi kötelezettsége között ellentét állna fenn.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a népszavazási egyértelműség követelményébe ütközik, ezért a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, II. cikken és a XX. cikken, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén és 11. §-án, az Eütv. 57. § (1)-(3) és (6) bekezdésén, a Gyógyszertv. 1. § 1. pontján, 5.§ (2) bekezdésén és 7. §-án, a Korm.rendelet 11. § (5) bekezdésén, illetve az NM rendelet 3/A. § 19. pontján, a 5-6. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. szeptember 1.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke