A Nemzeti Választási Bizottság
389/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. P. F. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. május 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
- Kifogástevő 2022. május 8-án 15 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikk (1) bekezdésének és a 39. cikk (2) bekezdésének megsértése, illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
- A kifogás tárgya a bizonyítékként csatolt fényképeken szereplő, Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet ábrázoló, „100% Gyurcsány” feliratú, illetve a „Védjük meg a gyerekeket!” feliratú plakátokkal folytatott tevékenység, amely plakátok az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában Magyarország Kormánya, valamint a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított Kövess Minket 2022. Kft. megbízásából kerültek kihelyezésre.
- Kifogástevő előadta, hogy a nevezett óriásplakátokat azok kihelyezői az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását követő egy hónapon belül nem távolították el, azok kifogásának benyújtása napján is láthatók, így e plakátok Kifogástevő véleménye szerint már a 2024. évben esedékes Európai Parlament tagjainak választására vonatkozóan sértik az általa idézett jogszabályokat. Meglátása szerint ugyanis ezen plakátok törvénytelenül hátrányos helyzetbe hozzák azon politikai erőket, amelyeket Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc képviselnek, s amely politikai pártok álláspontja szerint tudhatóan indulni fognak az Európai Parlament tagjainak választásán.
- Előadta, hogy a hazai joggyakorlat szerint a Nemzeti Választási Bizottság nem vizsgálja a Ve. szerinti 50 napos kampányidőszak előtt kihelyezett hirdetmények jogszabálysértő voltát, azonban Kifogástevő meglátása szerint ezen joggyakorlat hibás és jogellenes. Ennek alátámasztásaként kifogásában hivatkozik az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatára, amely határozat indokolásában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében, és amely állásfoglalást Kifogástevő szerint a Kúria is alkalmaz. Hivatkozott továbbá a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020-ban hozott 2 BvE 1/19. számú ítéletére, amely rögzítette, hogy a pártok esélyegyenlőségének elve nemcsak a választási kampányban, hanem a választási kampányidőszakon kívül is megköveteli az államsemlegesség követelményének betartását.
- Előadta továbbá, hogy közérdekű bejelentés, illetve egyéni panasz formájában is kérte Magyarország Ügyészségét, hogy indítson vizsgálatot az államsemlegesség kampányidőszakot megelőző, de a választást befolyásoló, ezáltal azt megsértő tevékenység miatt. E megkeresésre a Fővárosi Főügyészség válaszlevelében arról tájékoztatta Kifogástevőt, hogy a kormányhirdetmények kihelyezéséről döntő központi közigazgatási szerv felett az ügyészségnek törvényességi felügyelet gyakorlására nincs jogköre. Ennek okán Kifogástevő felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, azonban álláspontja szerint ezen szerv is elmulasztotta Kifogástevő kérelmét áttenni az eljárásra jogosult szervhez.
- Kifogástevő álláspontja szerint a médiából köztudomásúvá vált, illetve az állam által több közadatigénylési eljárás eredményeként szolgáltatott hivatalos bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy a CÖF és a CÖKA szervezetek állami forrásból működnek és kormánypárti politikai tevékenységet végeznek. Ennek alapján Kifogástevő szerint megállapítható, hogy a kifogásával érintett plakátok mind a Ve., mind az Alaptörvény, mind az Alapjogok Európai Chartájának az európai parlament tagjainak szabad választáson történő megválasztásának feltételeit biztosító rendelkezéseit sértik.
- Kifejtette, hogy a CÖF és a CÖKA szervezetek eredetileg az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában kihelyezett plakátjai jogsértő volta miatt már nyújtott be kifogást 2022. február 28. napján a Nemzeti Választási Bizottsághoz, azonban e kifogását a Nemzeti Választási Bizottság, illetve az NVB döntését felülvizsgáló Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította annak okán, hogy a kampányban résztvevő jelölő szervezetek pénzügyi hátterét a választási bizottságok nem vizsgálhatják. Kifogástevő szerint azonban ezen jogértelmezés nem felel meg a tényszerűség követelményének, ugyanis meglátása alapján az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) rendelkezései alapján a Kftv. kizárólag a jelöltek és a pártlistát állító pártok pénzügyi elszámolásával és vizsgálatával foglalkozik, a kampány során valamelyik párt támogatása érdekében, illetve valamely párt ellen kampányoló szervezetek gazdálkodásával viszont egyáltalán nem. Véleménye szerint azonban más szervnek erre nincs jogosultsága, a valamely párt érdekében, vagy valamely párt ellen kampányoló szervezetek kampánytevékenységének pénzügyi hátterére vonatkozóan kizárólag a Ve. alapelveinek és szabályainak megsértése esetén a választási bizottságok jogosultak döntés meghozatalára. Hivatkozott az atlatszo.hu internetes sajtótermék 2021. december 21. napján megjelent „Titkolja a CÖF-nek adott 40 milliós támogatás részleteit a Szerencsejáték-cég” című cikkére, amelyben foglalt adatok Kifogástevő szerint bizonyítékként értékelhetőek, valamint a Kúria Kvk.VI.39.424/2022/2. számú végzésére.
- Kifogástevő álláspontja szerint a kifogásával érintett plakátok azáltal, hogy a Kormány megbízásából, közpénzből kerültek kihelyezésre, az állam politikai semlegességét súlyosan sértik.
- Kifogásához mellékelt egy fényképet a Márki-Zay Pétert ábrázoló, „100% Gyurcsány” feliratú plakátról, csatolta a Fővárosi Főügyészség válaszlevelét, a Legfőbb Ügyészség válaszlevelét, illetve a CÖKA Kúria részére címzett nyilatkozatát.
- Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg az állam választói akaratot befolyásoló, kifogásában kifejtett tevékenysége törvénytelenségét, és az érintett állami szerveket, intézményeket tiltsa el a további jogsértéstől.
- Ezt követően Kifogástevő 2022. május 8-án 15 óra 59 perckor elektronikus úton további kiegészítést küldött kifogásához a Nemzeti Választási Bizottság részére, amelyben előadta, hogy a korábbi elektronikus levelében megküldött kifogásához küld további két fényképmellékletet, mint bizonyítékot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- Kifogástevő kifogásában azt sérelmezi, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának és az azzal egy napon megtartott országos népszavazás kampányidőszakában kihelyezett, a kifogásban megjelölt plakátok az eltávolításuk elmulasztása okán immáron a 2024. évben esedékes, az Európai Parlament tagjainak választására vonatkoznak, s mint az Európai Parlament tagjai választásának kampányeszközei, azok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket.
- A Ve. VIII. fejezetében foglalt választási kampányra vonatkozó szabályok kapcsán a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
- Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
- A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
- A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
- A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.
- A Nemzeti Választási Bizottság ennek kapcsán megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazás kampányidőszaka – a Ve. 139. §-ának megfelelően – 2022. április 3. napján 19 órakor lezárult. Az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választása pedig még kitűzésre sem került, s mivel a Ve. 139. §-a alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik, így egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választásának kampányidőszaka nem kezdődött el.
- A Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése szerint a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.
- A Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében a Kúria megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
- A Kvk.IV.37.364/2019/2. számú határozatában a Kúria rögzítette, hogy „a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása minősül. A törvény ezen előírásából egyértelműen következik, hogy a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. (…) kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, pontosabban nem a Ve. szerinti kampánytevékenység, márpedig az NVB eljárása ehhez és csakis ehhez kötendő és köthető.”
- A Kúria a Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatában továbbá megállapította, hogy kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, amely egyértelműen behatárolja az NVB eljárási jogkörét is. A kampányidőszakon kívül eső plakátolási tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra, hogy a plakát a Ve.140.§ a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.
- Az előzőekben részletesen kifejtett jogszabályi és joggyakorlatbeli előzményekre hivatkozással a Bizottság megállapítja, hogy amennyiben a kifogással sérelmezett plakátok bizonyítottan az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választása kapcsán kihelyezett választási plakátok lennének, azon esetben – kampányidőszak hiányában – a kampányidőszak előtt megjelent plakátok és egyéb, a tájékoztatás keretében végzett tevékenység vizsgálatára egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. Hatáskör hiányában pedig nem végezhet értékelést abban a tekintetben, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenységek alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzések) A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
- A Bizottság mindezeken túlmenően rámutat arra, hogy ha a Nemzeti Választási Bizottságnak lenne is hatásköre a kifogás elbírálására, a kifogás azon esetben sem lenne érdemi vizsgálatra alkalmas az alábbiak okán.
- A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
- Kifogástevő állítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazás plakátjai azért maradtak továbbra is a korábban elhelyezett helyükön, mert azokat a plakátok kihelyezői a 2024. évi Európai Parlament tagjainak választására is választási plakátnak szánnák. Ennek kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy Kifogástevő azon állítására, hogy a kifogásával sérelmezett plakátok a 2024. évi Európai Parlament tagjai választásának kampányeszközei volnának, nem szolgáltatott semmifajta bizonyítékot.
- A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás benyújtása során nem elegendő csupán a vélelmezett jogsértésre való hivatkozás, a kérelmezőnek a törvénysértésre vonatkozóan bizonyítékot is kell szolgáltatnia, vagyis a kifogást tevő személyt jogorvoslati kérelme benyújtásakor bizonyítási kötelezettség terheli az általa előadott tények és körülmények alátámasztása tekintetében. Jelen esetben azonban a kifogás bizonyítéka és a kifogásban rögzített állítás között nincs ok-okozati összefüggés, Kifogástevő a plakátokkal kapcsolatban saját feltételezését közli a jogorvoslati kérelemben, ezzel szemben annak egy állítást és az azt hitelesen alátámasztó bizonyítékot kellett volna tartalmaznia az érdemi elbírálhatóság érdekében.
- Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy mivel Kifogástevő nem szolgáltatott azon állításának alátámasztására bizonyítékot, amely szerint az általa sérelmezett plakátok az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választásának lennének a választási plakátjai, ezért a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
- A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140-141. §-ain, a 144. § (7) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. május 11.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke