389/2022. NVB határozat - a dr. H. P. F. által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

389/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. P. F. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. május 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2022. május 8-án 15 óra 56 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikk (1) bekezdésének és a 39. cikk (2) bekezdésének megsértése, illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
  2. A kifogás tárgya a bizonyítékként csatolt fényképeken szereplő, Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet ábrázoló, „100% Gyurcsány” feliratú, illetve a „Védjük meg a gyerekeket!” feliratú plakátokkal folytatott tevékenység, amely plakátok az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában Magyarország Kormánya, valamint a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által alapított Kövess Minket 2022. Kft. megbízásából kerültek kihelyezésre.
  3. Kifogástevő előadta, hogy a nevezett óriásplakátokat azok kihelyezői az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását követő egy hónapon belül nem távolították el, azok kifogásának benyújtása napján is láthatók, így e plakátok Kifogástevő véleménye szerint már a 2024. évben esedékes Európai Parlament tagjainak választására vonatkozóan sértik az általa idézett jogszabályokat. Meglátása szerint ugyanis ezen plakátok törvénytelenül hátrányos helyzetbe hozzák azon politikai erőket, amelyeket Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc képviselnek, s amely politikai pártok álláspontja szerint tudhatóan indulni fognak az Európai Parlament tagjainak választásán.
  4. Előadta, hogy a hazai joggyakorlat szerint a Nemzeti Választási Bizottság nem vizsgálja a Ve. szerinti 50 napos kampányidőszak előtt kihelyezett hirdetmények jogszabálysértő voltát, azonban Kifogástevő meglátása szerint ezen joggyakorlat hibás és jogellenes. Ennek alátámasztásaként kifogásában hivatkozik az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatára, amely határozat indokolásában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében, és amely állásfoglalást Kifogástevő szerint a Kúria is alkalmaz. Hivatkozott továbbá a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020-ban hozott 2 BvE 1/19. számú ítéletére, amely rögzítette, hogy a pártok esélyegyenlőségének elve nemcsak a választási kampányban, hanem a választási kampányidőszakon kívül is megköveteli az államsemlegesség követelményének betartását.
  5. Előadta továbbá, hogy közérdekű bejelentés, illetve egyéni panasz formájában is kérte Magyarország Ügyészségét, hogy indítson vizsgálatot az államsemlegesség kampányidőszakot megelőző, de a választást befolyásoló, ezáltal azt megsértő tevékenység miatt. E megkeresésre a Fővárosi Főügyészség válaszlevelében arról tájékoztatta Kifogástevőt, hogy a kormányhirdetmények kihelyezéséről döntő központi közigazgatási szerv felett az ügyészségnek törvényességi felügyelet gyakorlására nincs jogköre. Ennek okán Kifogástevő felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, azonban álláspontja szerint ezen szerv is elmulasztotta Kifogástevő kérelmét áttenni az eljárásra jogosult szervhez.
  6. Kifogástevő álláspontja szerint a médiából köztudomásúvá vált, illetve az állam által több közadatigénylési eljárás eredményeként szolgáltatott hivatalos bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy a CÖF és a CÖKA szervezetek állami forrásból működnek és kormánypárti politikai tevékenységet végeznek. Ennek alapján Kifogástevő szerint megállapítható, hogy a kifogásával érintett plakátok mind a Ve., mind az Alaptörvény, mind az Alapjogok Európai Chartájának az európai parlament tagjainak szabad választáson történő megválasztásának feltételeit biztosító rendelkezéseit sértik.
  7. Kifejtette, hogy a CÖF és a CÖKA szervezetek eredetileg az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának kampányidőszakában kihelyezett plakátjai jogsértő volta miatt már nyújtott be kifogást 2022. február 28. napján a Nemzeti Választási Bizottsághoz, azonban e kifogását a Nemzeti Választási Bizottság, illetve az NVB döntését felülvizsgáló Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította annak okán, hogy a kampányban résztvevő jelölő szervezetek pénzügyi hátterét a választási bizottságok nem vizsgálhatják. Kifogástevő szerint azonban ezen jogértelmezés nem felel meg a tényszerűség követelményének, ugyanis meglátása alapján az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) rendelkezései alapján a Kftv. kizárólag a jelöltek és a pártlistát állító pártok pénzügyi elszámolásával és vizsgálatával foglalkozik, a kampány során valamelyik párt támogatása érdekében, illetve valamely párt ellen kampányoló szervezetek gazdálkodásával viszont egyáltalán nem. Véleménye szerint azonban más szervnek erre nincs jogosultsága, a valamely párt érdekében, vagy valamely párt ellen kampányoló szervezetek kampánytevékenységének pénzügyi hátterére vonatkozóan kizárólag a Ve. alapelveinek és szabályainak megsértése esetén a választási bizottságok jogosultak döntés meghozatalára. Hivatkozott az atlatszo.hu internetes sajtótermék 2021. december 21. napján megjelent „Titkolja a CÖF-nek adott 40 milliós támogatás részleteit a Szerencsejáték-cég” című cikkére, amelyben foglalt adatok Kifogástevő szerint bizonyítékként értékelhetőek, valamint a Kúria Kvk.VI.39.424/2022/2. számú végzésére.
  8. Kifogástevő álláspontja szerint a kifogásával érintett plakátok azáltal, hogy a Kormány megbízásából, közpénzből kerültek kihelyezésre, az állam politikai semlegességét súlyosan sértik.
  9. Kifogásához mellékelt egy fényképet a Márki-Zay Pétert ábrázoló, „100% Gyurcsány” feliratú plakátról, csatolta a Fővárosi Főügyészség válaszlevelét, a Legfőbb Ügyészség válaszlevelét, illetve a CÖKA Kúria részére címzett nyilatkozatát.
  10. Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg az állam választói akaratot befolyásoló, kifogásában kifejtett tevékenysége törvénytelenségét, és az érintett állami szerveket, intézményeket tiltsa el a további jogsértéstől.
  11. Ezt követően Kifogástevő 2022. május 8-án 15 óra 59 perckor elektronikus úton további kiegészítést küldött kifogásához a Nemzeti Választási Bizottság részére, amelyben előadta, hogy a korábbi elektronikus levelében megküldött kifogásához küld további két fényképmellékletet, mint bizonyítékot.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. Kifogástevő kifogásában azt sérelmezi, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának és az azzal egy napon megtartott országos népszavazás kampányidőszakában kihelyezett, a kifogásban megjelölt plakátok az eltávolításuk elmulasztása okán immáron a 2024. évben esedékes, az Európai Parlament tagjainak választására vonatkoznak, s mint az Európai Parlament tagjai választásának kampányeszközei, azok sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket.
  3. A Ve. VIII. fejezetében foglalt választási kampányra vonatkozó szabályok kapcsán a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
  4. Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
  5. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

  1. A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság ennek kapcsán megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazás kampányidőszaka – a Ve. 139. §-ának megfelelően – 2022. április 3. napján 19 órakor lezárult. Az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választása pedig még kitűzésre sem került, s mivel a Ve. 139. §-a alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik, így egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választásának kampányidőszaka nem kezdődött el.
  4. A Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése szerint a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.
  5. A Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében a Kúria megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető kampányidőszakon kívül, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.
  6. A Kvk.IV.37.364/2019/2. számú határozatában a Kúria rögzítette, hogy „a Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenységnek a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása minősül. A törvény ezen előírásából egyértelműen következik, hogy a kampányidőszakon túli tevékenység nem tekinthető kampánytevékenységnek. (…) kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, pontosabban nem a Ve. szerinti kampánytevékenység, márpedig az NVB eljárása ehhez és csakis ehhez kötendő és köthető.”
  7. A Kúria a Kvk.III.37.326/2019/4. számú határozatában továbbá megállapította, hogy kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, amely egyértelműen behatárolja az NVB eljárási jogkörét is. A kampányidőszakon kívül eső plakátolási tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra, hogy a plakát a Ve.140.§ a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.
  8. Az előzőekben részletesen kifejtett jogszabályi és joggyakorlatbeli előzményekre hivatkozással a Bizottság megállapítja, hogy amennyiben a kifogással sérelmezett plakátok bizonyítottan az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választása kapcsán kihelyezett választási plakátok lennének, azon esetben – kampányidőszak hiányában – a kampányidőszak előtt megjelent plakátok és egyéb, a tájékoztatás keretében végzett tevékenység vizsgálatára egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. Hatáskör hiányában pedig nem végezhet értékelést abban a tekintetben, hogy a kifogásban hivatkozott tevékenységek alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2., Knk.II.37.710/2016/2., Kvk.IV.37.364/2019/2., Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzések) A Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
  9. A Bizottság mindezeken túlmenően rámutat arra, hogy ha a Nemzeti Választási Bizottságnak lenne is hatásköre a kifogás elbírálására, a kifogás azon esetben sem lenne érdemi vizsgálatra alkalmas az alábbiak okán.
  10. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. Kifogástevő állítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazás plakátjai azért maradtak továbbra is a korábban elhelyezett helyükön, mert azokat a plakátok kihelyezői a 2024. évi Európai Parlament tagjainak választására is választási plakátnak szánnák. Ennek kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy Kifogástevő azon állítására, hogy a kifogásával sérelmezett plakátok a 2024. évi Európai Parlament tagjai választásának kampányeszközei volnának, nem szolgáltatott semmifajta bizonyítékot.
  2. A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás benyújtása során nem elegendő csupán a vélelmezett jogsértésre való hivatkozás, a kérelmezőnek a törvénysértésre vonatkozóan bizonyítékot is kell szolgáltatnia, vagyis a kifogást tevő személyt jogorvoslati kérelme benyújtásakor bizonyítási kötelezettség terheli az általa előadott tények és körülmények alátámasztása tekintetében. Jelen esetben azonban a kifogás bizonyítéka és a kifogásban rögzített állítás között nincs ok-okozati összefüggés, Kifogástevő a plakátokkal kapcsolatban saját feltételezését közli a jogorvoslati kérelemben, ezzel szemben annak egy állítást és az azt hitelesen alátámasztó bizonyítékot kellett volna tartalmaznia az érdemi elbírálhatóság érdekében.
  3. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy mivel Kifogástevő nem szolgáltatott azon állításának alátámasztására bizonyítékot, amely szerint az általa sérelmezett plakátok az Európai Parlament tagjainak 2024. évi választásának lennének a választási plakátjai, ezért a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  4. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140-141. §-ain, a 144. § (7) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. május 11.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke